nyomtat

megoszt

Délvidék
EGYED EMESE

ÁRNYÉKOK

 

 

A tájat kérded?
Mit tudom én,
a külső táj milyen!
Belemosódva élek,
és mégis idegen.
Kémények tartják az eget,
mindennap szennyesebb az összkép,
szögletesebbek a házak,
porosabb szárnya a verebeknek.

A belső tájat ismered:
ahol játszol
áttetsző kavicsaimmal, a repkény
ölelő karjaival, az erdő
sírnivaló nyugalmával,
sodró-sodródó álmok
fecskerajával.

De ha fölötte ölyvként átsuhog
a szorongás élettől és haláltól,
eltévedtünk:
árnyékok táncolnak a tájon.