nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

BORDOS

Római katolikus templom

A templom a falu szélének egyik dombhajlatán áll, keletelt szentélye a falu felé, tornya a hegyekre néz. Adataink szerint a templom 1857ben épült, tornya azonban középkori. Külseje három szintre tagolt. Az alsó szint széles, belső tere dongaboltozatos, első emeletére a templom karzatáról lehet jutni, itt három oldalon később keskenyített lőrésablakokat találunk. Az erőteljes párkánnyal tagolt második külső szint keskenyebb az alsónál, itt mindhárom oldalra egy-egy kőkeretes, elszedett, csúcsíves ablaknyílás van, ez mutatja a támok nélküli torony gótikus korban történt építését. A legfelső, ismét keskenyebb szint láthatóan későbbi ráépítés, négyfelé széles ablakokkal; óraíves koronázópárkánnyal, amelyre hagymasisak borul.

A torony keleti oldalához csatlakozik a téglalap alakú hajó, déli bejárattal, belül nyugati karzattal, keleti oldalához sokszögzáródású szentély kapcsolódik, sekrestyével. Hogy falazatában a hajó és szentély középkori-e, azt csak falkutatással lehetne eldönteni, mert mostani, újjáépített állapotában semmi felszíni jegy nem utal a toronnyal egyidőben történt építésre.

A szentélyben egy, a XV. század második feléből való kő keresztelőmedence található. Négyszögletes talapzata és nyolcszögletű szára között kimatag közvetít. Kiszélesedő felső része ismét nyolcszögű, félgömb alakú medencével; oldallapjait plasztikus, csúcsíves vakmérművek díszítik. Medencéjében réz víztartó van, kereszttel díszített fedővel; ez egykorú lehet a kőfaragvánnyal.


59. Ablak a templomtorony nyugati oldalán

60. Keresztelőmedence oldal- és felülnézete

A templomhoz két harang tartozik, egyiket Hönig Frigyes öntötte Aradon 1906-ban, a másik a nagyszebeni Schieb és Kaunz munkája 1927ből. Régi, középkori harangja, O REX GLORIE VENI CUM PACE majuszkulás felirattal, a szavak között rozettákkal, Orbán Balázs közléséből ismeretes. A bemutatott felirat betűtípusai alapján Orbán a harangot a XIV. század közepéről keltezi (Orbán I. 157.).

A templom építéstörténetét tárgyi és írott adatok hiányában nem tudjuk nyomon követni. Kétségtelen, hogy a torony a középkor végén épült, s talán egyéb kőfaragó munkákkal összefüggésben készült a nemes díszítésű keresztelőmedence; adataink csak a templom létéről adnak hírt, építésről csak 1857-ben hallunk. A falut 1566-ban említik először, a hadi lustrán számba vett két lófő nevének feljegyzése alkalmával (SzOkl II. 199.). 1567-ben Bordos 12 kapuval szerepel a szabad porták adójegyzékén (SzOkl II. 219.).

A reformáció után a község unitáriussá lett, a templom papja 1637ben Beke Dániel püspök. 1697-ben, a szentdemeteri templom tulajdonjogának kivizsgálásakor kelt tanúvallatási jegyzőkönyv említi először a bordosi templomot. Dolgos Máté 76 éves bordosi tanú szerint: „Tudom azt, hogy Fülöp Jánosné ide Bordoson az Unitáriusok templumában akara járni s nem a Sz. Demeteri misére.” (Benczédi 1878. 35.) Benkő József 1778 előttről az egyházi beosztás tekintetében úgy tájékoztat, hogy Bordos unitárius anyaegyház, a katolikusok Szentdemeterhez tartoznak (Benkő 1778. I. 227.). Katolikus egyházi feljegyzések szerint „Bordos hajdan római katolikus templomát sokáig az unitáriusok használták, 1781. március 25-én egy vegyes vallású bizottság adta át a katolikusoknak.

61. A harang felirata Orbán Balázs után

Temploma 1857-ben épült, Loyolai Sz. Ignác tiszteletére. Anyakönyvet 1727 óta vezetnek, filiája Szentdemeter.” (Schem 1882. 129.) Az 1789. június 13-án itt tartott unitárius vizitáció nem tesz említést unitárius templomról, csak egy 1640-es évszámú ónkannát, egy cserefa ágason levő harangocskát, majd a filia, Csöb javait vette leltárba (UnitPüspVizit 1788. 816—819.). A régi templomot 1781-ben visszanyerő katolikusok 1820-ig filiaként Szentdemeterhez tartoztak, önállósulásukkal függhet össze a templom 1857-ben történt újjáépítése.

Irodalom

Orbán I. 157. — Benczédi 1878. 36—39. — Schem 1882. 129.