nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

CSEKEFALVA

Középkori kápolnarom

1631 előtt a csekefalviak református hitre térve, az unitárius anyaegyháztól, Szentábrahámtól különváltak: „Udvarhelyszékben egy Csekefalva nevü falucska Szent Ábrahám megyének filiálissa vallásunkat amplectálván az Mater ecclesiától elszakadott és Kereszturra jár.” (Koncz 18821. 381.) 1640. április 30-án a reformátussá lett csekefalviak I. Rákóczi György fejedelemtől templomépítésre kapnak engedélyt. Ennek a szövegében a következőket olvassuk: „[...] Csekefalva filiálissa lévén Szent Ábrahámnak, az religió megváltoztatásában elejektől épittetett templomokat oda kellett hadniok és immár templomok nem volna. Lévén azért ugyanott a csekefalvi határon egy puszta kápolna, annak megépítésében akartak volna azon reformátusok forgolódni: de némellyek adversalván ellenek abbeli jóigyekezetekben, véghbe nem vihették. Nem akarván azért azon csekefalvi reformátusokat templom nélkül hadni, azon puszta kápolnát authoritate nostra principali, nekiek és posteritásoknak attuk és conferaltuk in perpetuum. [...] Parancsoljuk azért hüségteknek tiszt. hiveink, az meg irt Csekefalvi reformátusokat annak az kápolnának meghépittésében senki ne gátolja, hanem sőt inkább gyámolitsad (UdvEmiLvt Fasc. 26. — Közölte Koncz 1884. 164—165.)

Az egykori kápolna helyét nem ismerjük. 1640-ben elhagyott állapotából arra következtethetünk, hogy az még a reformáció előtt épült. Ma a faluban egymással szemközt a főutca két oldalán álló református és unitárius templom nem középkori eredetű. Az unitáriusok 1732. május 18-án tartott vizitációjakor feljegyezték templomuk eredetét: „Csekefalván lakó Simon János jelen lévén, templomhelynek ada egy darab helyet. [...] később ez hely redeált az succesoroknak, hanem az eccla künn való hellyel cserélt templom helyet, hová is épittetett templom.” (A GenerVizit 1715. 157. lapjáról idézi Kelemen. 1922. 172.) A templomot azóta átépítették. — A református templom — mennyezetének évszáma szerint — 1821-ben épült.

Irodalom

Orbán I. 120. — Koncz 1882. 380—381, 422. — Koncz 1884. 164—165. — Kelemen 1922. 172. — Juhász 1947. 41, 43, 136. —