nyomtat

megoszt

A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei
DÁVID LÁSZLÓ

HOMORÓDÚJFALU

Unitárius templom

A falunév tanúsága szerint a Székelyföld és a szászok földje határán kialakult település szomszédainál — Oklándnál és Zsombornál — későbbi eredetű. Építészeti emléke, a templom a középkor végéről való.

Az 1798—1801 között épített, illetve gyökeresen átépített unitárius templom a falu északnyugati szélén, egy dombon áll. Nyugati bejáratának egyenes záródású, finoman tagolt reneszánsz kőkerete van, hasonló profilozású szemöldökpárkánnyal. A déli oldalon, a volutás oromzattal épített barokk portikus bejáratának két oldalán egy-egy gótikus töredék van beépítve. A bal oldalon egy 87 cm hosszú, ferde metszésű síkból induló élszedéses faragvány, ez késő gótikus ajtó szárköve lehetett. A jobb oldalon ugyanilyen hosszúságú faragvány, mely gótikus ablakkeret darabja, két horony közé fogott orrtagos profillal. A déli templombejárat ajtókerete szintén reneszánsz jellegű, profilozása kissé gazdagabb a nyugatinál. Az átalakított templombelsőt falpillérekre nyugtatott fiókos dongaboltozat fedi, szerény stukkódíszekkel. Virágos festésű fakarzatának egy ANNO 1801 feliratú mezőjén még a régi minta látható, a többit újrafestették. Az északi falnál álló szószék fölé volutás szószékkorona borul. A szószék mellett középkori félköríves lezárású kőkeretes szentségtartó fülke található.

167. A déli ajtókeret

168. Gótikus ablakkáva-töredék

169. Gótikus ajtókeret-töredék

170. Szentségtartó fülke a szentélyben

A templom átalakítás előtti állapotáról néhány feljegyzés tájékoztat. Az 1715. évi Udvarhelyköri Conscriptio vizitációs jegyzőkönyve Homoródújfaluban zsindellyel fedett, kőből épített templomot és tornyot vesz leltárba (Kelemen 1922. 168.). Többet tudunk meg a Generális Vizitációs Jegyzőkönyv 1749. február 21-én kelt bejegyzéséből: „Templom kőből való, sendelyes, melyben a bolt lerontatott, épitést kiván. Az torony kőből való sendelyes.” (Kelemen, i.m. 173.) Ezeket kiegészíti, még a régi templomról szólva, az 1789-es vizitáció feljegyzése: „[...] az Eccla Sendely fedél alatt lévő, hátulsó felében meg hasadozott, kivül öt kő lábakkal meg erősíttetett kő Temploma. [...] A Templomnak hátulsó része Arcussal meg különböztetett [...]”; a hajó és szentély fölött festett mennyezet, hasonlóképpen festett a karzat is. Csak a szószékkorona feliratát jegyezték fel: VELAMEN HOC FUIT MICHAEL B MOLNÁR PROPRIA MANUA ET SUMPTU. EXIST. CURATORE FRANCISCO ALBERT AEDILES GREGORIUS AMBRUS ET TOMAS BÁLINT 1741, 18 MAJI. A templomot ekkor 13 kőlábbal erősített kerítés vette körül, a temető felé zsindelyfedésű toronnyal, ahol egy 1760ból és egy 1775-ből való harangot találtak (UnitPüspVizit 1788. 434.).

A feljegyzések 1798-tól új templom építéséről szólnak. A torony gombjába ekkortájt elhelyezett irat levéltárban lévő másolata őrizte meg a régi templom keletkezésének idejét: „A másik templom építtetett volt 1481-ik esztendőben, mely a mostaninál jóval kisebb volt és midőn fennállott volna, tartott volna 317 esztendőkig.” (Idézi Jakab Dénes: Adatok a homoródújfalvi unit. egyházközség történetéből. Kézirat. 1961.) Az említett építési évből, 1481. június 17-ről keltezve ismerünk egy Udvarhelyt kelt oklevelet „possessio Sombor és possessio Wijfaw” határának kijáratásáról, amit a két székely alispán és Becze Tamás udvarhelyszéki kapitány igazolnak (SzOkl I. 236.). Ez egyben Újfalu első okleveles említése is; a határjárást 1486-ban ismét elvégezték (SzOkl III. 109.). 1550-bén Zsombor határát vonják meg Újfalu és Oklánd felől (SzOkl II. 89.). A falu népességéről, illetve 13 szabadporta létéről az 1567. évi kapuösszeírás tájékoztat (SzOkl II. 219.).

Homoródújfalu első temploma a középkor végén épült, ezt megmaradt gótikus töredékei is igazolják, amelyek származhatnak a hagyományból ismert 1481 körüli évből, de lehetnek néhány évtizeddel későbbiek is. Csak ez utóbbi esetben készülhettek egyszerre a két reneszánsz ajtókerettel, ezeknek formája ugyanis a XVI. század első felénél korábbra nem vall. A közeli Szentpéter és Jánosfalva reneszánsz elemeket is hordozó szemöldökgyámos kapui a stílusváltozás jegyeit mutatják; Újfalu ajtókeretei ezeknél későbbiek. A gótikus és reneszánsz formák egyidejű jelenléte esetleg az építés elhúzódására enged következtetni. A Homoród mentén oly gyakori, különálló tornyot is magába foglaló kőkerítés itt is megépült, támpillérsorral erősítve; ez 1789-ben még állott. A templom vagy annak egyik része 1749 előtt boltozatos volt, lebontása után még megmaradt a diadalív, elválasztva egymástól a hajó és a szentély festett mennyezetét. Hogy a XVIII. század végén teljesen új templomot építettek-e vagy esetleg megtartották a régi hajó falait, azt csak falkutatással lehetne eldönteni.

Irodalom

Orbán I. 187. — Kelemen 1922. 168, 173. — Négyszáz év (képtáblákon).