LENGYELFALVA

Római katolikus templom

A falu délnyugati felében, kis dombocskán áll a régebbi templom helyén és esetleg falainak részbeni felhasználásával 1802-ben épült római katolikus templom. Keletelt, homlokzati tornyos, egyszerű késő barokk épület. Északi falába a külső oldalon egy késő gótikus szentségtartó fülke pálcatagos keretű, üres pajzzsal díszített alsó része van beépítve, erre egy eredetileg oda nem tartozó kőkeresztet helyeztek. A faragvány a fal szintjéből kiemelkedik, a pajzs megdöntött elhelyezésű. A templom egyéb középkori műrészletet nem őriz, de a megelőző templom építéséről írásos adatok maradtak fenn.

Farcádi egyházi hagyomány szerint a reformáció előtt Lengyelfalva is, más környező falukkal együtt, Farcádon épített és tartott fenn temp

190. Szentségtartó fülke megmaradt részlete

lomot. Ezt kétségtelenné teszi az 1666 körül készült farcádi egyházi leltár közös templomi földekről szóló feljegyzése: „Lengiel Falva fele forduló határban az Templomok földe vagyon tizen hat hold. Az három falu birja. [...] A Szentegyházföld szomszédja a lengyelfalvi Templom földe.” (Liber Eccl. Udv. 1644. 145.)

A helyi egyháztörténet 1500-ra teszi a templom építését: felszentelése okleveles adat szerint 1533-ban történt: „1533-ban Felvinczi János felszentelt püspök és gyulafehérvári kanonok a Lengyelfalván alapított plébániatemplomot és két oltárát felszentelte. (Szereday: Notitia v. et novi Capit. p. 152.) Az 1776. május 9-én kelt és az eklézsia és parókia dolgaira vonatkozó konskripcióból megtetszik (n. epp. 131, 1776), hogy a templomot 1500-ban építették és 1629-ben a boltozatok helyett kazettás mennyezetet készítettek, melynek felirata ez volt: HOC OPUS FACTUM IN ANNO 1629 TEMPORE GABRIELIS BETHLEN. SZENTEGYHÁZ FIAI VOLTANAK, ANDRÁS PÉTER, BENEDEK DIÁK (Decret. vizit. n. epp. 928, 1783). Hajdan Szenttamás filiája volt. [...] 1767-ben külön egyházzá szerveződött [...] de csak 1775-ben nyert önálló parókust. Egy 1766. szept. 27-én kelt testamentum szerint Bakó István özvegye Orbán Borbála a lengyelfalvi egyháznak javakat, a lelkésznek és kántornak jövedelmet biztosított, de a javak nagyobb részét rokonai később perrel visszafoglalták. Az elpusztult régi templom helyett az egyház közössége 1802-ben épített újat, Szent Erzsébet tiszteletére” (Schem 1882. 183.)

Az 1533. évi felszentelésről a püspöki vikárius által kiadott búcsúengedély tudósít, melyben az egyház jóltevőinek 40 napi bűnbocsánatot engedélyez („[...] quod Ecclesiam parochialem in possessione Lengyelfalva fundatam et altaria duo in eadam existentia consecravimus [...]” — SzOkl II. 27.).

A XVI. század elején önállósult Lengyelfalváról való az a Balthasarus Lengenfalwai, akit többedmagával 1505-ben a székely közösség udvarhelyi gyűlésén közbírául választottak (SzOkl VIII. 220.). Az 1566. évi lófő-összeíráskor e faluból feltűnően sok, 13 személyt vesznek számba, közöttük a később annyira ismertté lett Orbán családból Orbán Albertet és Orbán Simont (SzOkl II. 203.). Mindebben az önállósulás társadalmi és népesedési indítékai is megfigyelhetők.

Az 1629-ben készült kazettás mennyezet ma már nincs meg, a közelség azonban az ugyanezen évből való farcádi mennyezet festőasztalosainak közreműködését teszi feltételezhetővé.

Irodalom

Orbán I. 96, 116. — Schem 1882. 183. — Jakab 1901. 320. — Lévai Lajos: Poloniţa — Lengyelfalva monográfiája. Székelyudvarhely, 1935. Ism.: Székelység 1935. 3—4. — Dávid 1969². 545. — B. Nagy 1970. 125. kk. 259.