b) A kisebbségek gyülekezési szabadsága

Az állampolgárok gyülekezési szabadságát az egyes alkotmánytörvények külön-külön is biztosítják, sőt az 1923-i alkotmánytlörvény az állampolgári jogegyenlőség általános érvényű kinyilatkoztatása mellett a gyülekezési szabadsággal kapcsolatban külön is hangsúlyozza, hogy ez az állampolgárokat fajra, nyelvre vagy vallásra való különbség nélkül megilleti. Annak ellenére azonban, hogy az alkotmányjog szerint a gyülekezés módja ugyan korlátozható, de az előzetes engedély nélkül való gyülekezés jogát az alkotmány biztosítja, a végrehajtói hatalom magának a gyülekezési jognak gyakorlását tette lehetetlenné.

Az előző fejezetben felhívott ostromállapot-rendelkezések a gyülekezési szabadság erős korlátozására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaztak. Minthogy pedig az ostromállapot-rendelkezések nagyrészt kisebbségek által lakott területeken voltak hatályban, ennélfogva azok elsősorban a kisebbségek gyülekezési szabadságát sértik.

1. Az 1916. aug. 14-i 2798. sz. rendelettörvény értelmében a katonai hatóságoknak joguk van bármely gyűlést megakadályozni vagy feloszlatni, bármekkora is legyen a résztvevők száma és bárhol is legyen a gyűlés helye, amennyiben a közrendet a gyűlés folytán veszélyeztetve látnák.

2. Az 1922. jan. 4-i 226. sz. Hiv. Lapban megjelent 32. sz. rendelettörvény a katonai hatóságoknak módot ad arra, hogy a katonai övezetekben bármilyen intézkedést, tehát a gyülekezés további korlátozására vonatkozó intézkedést is hozhassanak.

3. Az 1922. jan. 31-i 246. sz. Hiv. Lapban megjelent 502. sz. rendelettörvény a gyülekezést – az alkotmány és a tételes törvény keretein belül - újból megengedte.

4. Az 1928. nov. 21-i 260. sz. Hiv. Lapban megjelent 2489. sz. rendelettörvény szerint a rendelettörvényben meghatározott ú.n. katonai övezetekben a gyűlések engedélyezése a polgári hatóságok jogkörébe tartozik.⁵ Annak ellenére azonban, hogy a törvény szerint az ország egyéb területein nem volt ostromállapot, a helyi hatóságok a gyülekezési szabadságot saját hatáskörükben a kisebbségek által lakott területeken törvényellenesen korlátozták.⁶

5.   Az 1933. febr. 5-i 30. sz. Hiv. Lapban megjelent rendelettörvény szerint azokon a területeken, ahol ostromállapot van, a katonai hatóságoknak joguk van bármely, a közrendet veszélyeztető gyűlést betiltani.⁷

6.   Az 1933. dec. 30-i 301. sz. Hiv. Lapban megjelent rendelettörvény hasonlóképen a katonai hatóságok hatáskörébe adja a gyülekezés engedélyezését azokon a területeken, ahol ostromállapot van hatályban.⁸

7.   Az időközi ostromállapot-rendelkezések ezen a jogi helyzeten nem változtatnak. Az 1938. febr. 11-i 34. sz. Hiv. Lapban megjelent s az egész országban ostromállapotot hatályba léptető rendelettörvény ugyanilyen értelemben korlátozza a gyülekezések megtartását és azt továbbra is a katonai hatóságok kizárólagos hatáskörében tartja.⁹ A törvényben kapott felhatalmazás alapján az egyes katonai hatóságok egészen részletekbe menően szabályozták a gyülekezést és megfelelő büntető rendelkezéseket léptettek életbe e rendelkezések megsértői ellen.¹⁰

¹ 1866-i alkotm. 26. §: „Românii au dreptul de a se aduna paşnici şi fără arme, conformându-se legilor, care regulează exercitarea acestui drept, pentru a tracta tot felul de chestiuni, întru această nu este trebuinţă de autorizaţie specială.”

1923-alkotm. 28. §: „Românii, fără deosebire de origine etnică, de limbă sau de religie, au dreptul de a se aduna paşnici şi fără arme, conformându-se legilor, cari regulează exercitarea acestui drept, pentru a trata tot felul de chestiuni, întru aceasta nu este trebuinţă de autorizaţie prealabilă.”

1938-i alkotm. 24 § I bek.: „Cetăţenii români au dreptul de a se aduna paşnici şi fără arme pentru pentru a trata tot felul de chestiuni, conformându-se legilor, cari regulează exerciţiul acestui drept.”

² Az 1864. dec. 10-i törvény 6. §-a szerint: „Autoritatea militară are dreptul ... d) De a opri publicaţiunile şi adunările pe care le va crede de natură a excita sau întreţine dezordinea.” Ennek a törvényi rendelkezésnek megfelelően az 1916. aug. 14-i rendelettörvény 1. § 4. pont: „In scopul prevăzut de art. precedent şi  pe temeiul art. 6 din legea asupra stărei de asediu, autoritatea militară are dreptul: ... 4. De a opri sau dizolva orice adunări, oricare ar fi numărul participanţilor şi în orice loc s'ar întruni, ori de câte ori ar socoti, ca asemenea întruiri sau adunări sunt de natură a provoca sau întreţine dezordinea.”

³ 1922. jan. 4-i rendelettörvény 3. §: „In zonele militare înfiinţate prin Decretul Nr. 853 din 14 Martie 1921, Comandamentele vor putea lua orice dispoziţiuni locale sau speciale.”

⁴ 1922. jan. 31-i rendelettörvény 2. §: „Intrunirile sunt libere conform art. 26 din Constituţie şi a legilor în vigoare.”

⁵   1928. nov. 21-i rendelettörvény 3. §: „In această zonă se vor aplica dispoziţiunile I. D. Nr. 1626 din 1 Iulie 1918, cu următoarele excepţiuni: ... b) Autorizaţiile pentru ţinerea întrunirilor se vor da de către autorităţile civile pe a lor răspundere.”

Nb. A gyülekezés korlátozásának kérdésében az 1918. júl. 1-i rendelettörvény szövege azonos az 1916. aug. 14-i rendelettörvénnyel.

⁶  Igy pl. Udvarhely vármegye megyefőnöke körrendeletet adott ki, amelynek értelmében bárminő nyilvános gyűlés megtartásához előzetes engedély szükséges. Az engedélyek megadása iránti kérések a helyi rendőri hatóságok véleményével együtt a tervezett gyűlés időpontját legalább tíz nappal megelőzően adandók be a megyefőnökséghez. („Regatul României. Prefectura judeţului Odorheiu. No. 151. C. P. 1931. luna Sept. ziua 26. Circulară. Avem onoare a aduce la cunoştinţa celor interesaţi, că pentru orice întrunire publică ce ar urma să se ţină pe teritoriul judeţului Odorheiu, este necesară prealabila noastră autorizaţie, fără de care nici o întrunire ne poate fi îngăduită. Cererile în acest scop împreună cu avizul poliţiei  — pentru oraşul Odorheiu  — sau avizul preturei respective  — pentru comunele din plasa lor  — vor fi înaintate cu cel puţin zece zile înainte la Prefectura Judeţului pentru eliberarea autorizaţiei cuvenite. Prefect. dr. Vasile Cupărescu mp. p. şef de cabinet N. Teşcula mp.” közli: Dr. Fritz László, Újabb kisebbségi jogsérelmek: MK. X —1931., 783 —784.

⁷ 1933. febr. 4-i rendelettörvény 2. § 4. pont: „Autoritatea militară în baza art. 6. din legea stărei de asediu, dela 10 Decemvrie 1864, are dreptul... d) de a opri orice publicaţiune şi orice adunări pe care le va crede, că sunt de natură a excita sau întreţine dezordinea.”

⁸1933. dec. 30-i törvény 4. §: „Autorităţile militare în baza art. 6. din legea stărei de asediu dela 10 Decemvrie 1864 au dreptul ... d) de a opri sau disolva orice adunare, oricare ar fi numărul participanţilor şi în orice loc s'ar întruni, ori de câte ori ar socoti, că asemenea întruniri sau adunări sunt de natură a provoca sau întreţine dezordinea.”

⁹   1938. febr. 11-i rendelettörvény 4. §: „Autorităţile militare au dreptul: ... d) de a opri sau dizolva orice adunări, oricare ar fi numărul participanţilor şi în orice loc s'ar întruni.”

¹⁰Az 1938. febr. 11-i rendelettörvény 5. §. Igy pl. a kolozsvári VI. hadtest parancsnoka, Cristea Vasilescu tábornok 1938. febr. 23-án kiadott 1. sz. rendelete szerint: I. § 1. pont: „A VI. hadtest ostromállapot alá tartozónak nyilvánított körzetében szigorúan tilos bármilyen célú gyűlés vagy összejövetel, a hadtestparancsnokság engedélye nélkül Kolozsváron, a helyőrségi parancsnokság engedélye nélkül azokban a helységekben, ahol csapattestek állomásoznak, vagy az illetékes megyefőnökség engedélye nélkül a hadtestparancsnokság körzetének más helységeiben. Eljegyzésekre, esküvőkre, keresz telőkre, falusi bálokra, előadások, estélyek és kultúrális előadások tartására városokban a rendőrkvesztura, községekben a megyefőnökség előzetes engedélye szükséges. Az engedélyezést idejében kell kérni és a kérvényben feltüntetendő az összejövetel célja, helye és pontos időpontja. Amennyiben ezeket a rendelkezéseket nem tartanák be, nemcsak az összejövetelek összehívói, hanem az azon résztvevők is a rendelet ellen vétőknek tekintendők.”

V. §: „Mindazok ellen, akik a jelen rendelkezések ellen vétenek, hadbírósági eljárás indul és a 856/1938. sz. királyi dekrétum 5. §-ának értelmében  egy hónaptól két évig terjedhető fogházbüntetéssel és a büntetőtörvénykönyv 25. §-ában előírt pénzbüntetéssel büntetendők.”

(A rendelet magyar szövegét közli a Keleti Ujság 1938. febr. 25-i száma.)