nyomtat

megoszt

A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban, Vázlatos betájolás, különös tekintettel a gazdaságra
Oláh Sándor

A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban

Vázlatos statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra

Terület és népesség

A MAT 13.500 km² területével a maga idejében az ország 16 tartománya közül sorrendben a 12. Településszerkezetét tekintve 12 város (1 tartományi, 11 rajoni), 226 község, 659 falu tartozott hozzá. Döntően rurális jellegű térség volt. [1] 1956-ben népessége 731.387 fő, nemzetiségi megoszlás szerint 565.510 magyar, 146.830 román, 3.214 német, 3.032 zsidó, 11.104 cigány és kisebb számban más nemzetiségű  (szerb, orosz, szlovák, cseh, bulgár) lakos. [2] Népsűrűség az 1956-os népszámlálás adatai szerint 62,7 (az országos átlag 73,6 fő/km2.

A népesség települési eloszlása az 1956-os népszámlálás szerint: 208.792 fő városi, 522.595 fő falusi lakos. [3] A városi és falusi környezetben lakók aránya az országos átlagokhoz viszonyítva:

Városi lakos

Falusi lakos

Román Népköztársaság

31,3%

68,7%

MAT

28,5%

71,5%

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 29. p.

Foglakozási szerkezet

A foglalkozási szerkezet változási folyamatáról kevés adatot találunk a statisztikai évkönyvekben. Az évenként - rendszertelenül - készített metszetekből nem lehet a folyamat arányait rekonstruálni. Egyetlen ilyen adatsorunk van, mégpedig 1959-ből. A korábbi esztendőkről csak országos összesítések állnak rendelkezésre. A tartományban ekkor összesen 122.573 főt alkalmaztak a szocialista szektorban. Az országos arányokkal összevetve az ágazati megoszlás a következő volt:

A szocialista szektor alkalmazottai, a foglalkoztatottak teljes spektrumához képest, %

Tartomány 

RNK

összes alkalmazott

  ebből munkás

összes

alkalmazott

 munkás

Ipar

44,1

55,0

4,4         

4,5

Építkezés

8,9

11,4

2,9

3,0

Mezőgazdaság

5,5

6,2

2,1

1,9

Szállítás és távközlés

6,0

7,1

3,3

3,4

Kereskedelem és vendéglátás

8,2

9,8

4,2

4,2

Ellátás, begyűjtés felvásárlás

2,5

2,3

4,3

4,6

Szolgáltatások

4,8

5,0

4,3

3,9

Oktatás és népművelés

8,3

0,8

4,6

4,2

Egészségvédelem

4,5

1,1

4,5

6,1

Államigazgatás

3,9

0,3

3,8

3,1

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 54. p.

A foglalkozás szerkezetének belső aránytalanságai, a munkások magas aránya a fejletlen gazdasági és társadalmi ellátó rendszerek térszerkezeti aránytalanságait jelzik.

Gazdaság

a) ipar

1960-ban az országban 1.658 iparvállalat termelt, ebből 80 a MAT-ban 49.938 alkalmazottal, közülük 43.625-en voltak munkások.

Az ipari alkalmazottak számának emelkedése jelzi a MAT-on belüli társadalomszerkezeti átalakulást (ezer fő):

1955

1959

1960

Összes alkalmazottak az iparban

40,1

46,9

51,1

Munkások

35,1

40,7

44,5

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 202. p.

A globális ipari termelés évi átlagos növekedése 1955 és 1965 között az országos 14%-hoz viszonyítva a MAT-ban 16,2%-os volt.

Az ipari termelés dinamikája 1955 és 1960 között (1950=100):

1955

1956

1957

1958

1959

1960

Országos átlag

215

239

259

285

316

369

MAT

245

292

317

356

377

454

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 156. p.

A szocialista ipar teljes termelésének megoszlása a fontosabb iparágak szerint a MAT-ban szintén belső aránytalanságokat tükröz. 1955-1959-ben a MAT-on belüli ipari termelés ágazatok szerint a következőképpen oszlott meg (%):

1955

1956

1957

1958

1959

Szocialista ipar összesen

100

100

100

100

100

Villamos és hőenergia

6,5

8,9

10,2

21,1

11,9

Szén

1,6

1,4

1,5

1,3

1,3

Fölgáz

0,4

0,4

0,4

0,3

0,3

Bányászat és feldolgozóipar

1,3

1,4

1,7

1,6

1,5

Gépgyártás, fémfeldolgozás

6,1

7,0

7,5

7,6

8,6

Építőanyag

3,3

3,2

3,0

3,2

3,3

Fakitermelés és -feldolgozás

29,9

29,2

27,1

26,5

27,1

Textilipar

7,4

6,4

6,8

7,4

7,3

Készruhaipar

6,2

6,2

7,2

6,7

6,6

Bőr és cipőipar

32,6

30,9

29,6

27,9

27,1

Élelmiszeripar

32,6

30,9

29,6

27,9

27,1

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 61. p.

Jelentősebb módosulások az ipari ágazatok közötti termelési értékek között csak a villamos iparban és a fémfeldolgozó iparban voltak. A teljes termelésben a legjelentősebb részarányt a fakitermelés és -feldolgozás, valamint az élelmiszeripar képviselte 54,2%-kal.

A globális bruttó ipari termelés a vállalatok tulajdonformája és alárendeltsége szerint a MAT-ban az 1955 évi árakon számolva (%):

Szocialista ipar

Magán kisipar

köztársasági

  Helyi

szövetkezeti

1955

73,3

   11,2

11,7

3,8

1956

74,3

   10,7

11,6

3,4

1957

71,7

   12,0

13,1

3,2

1958

72,1

   12,1

12,6

3,2

1959

79,9

   13,3

4,5

2,3

1960

81,0

   12,9

4,8

1,3

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 166. p. 

Szembetűnő a magántulajdonú kisipari termelés további zsugorodása és a közvetlen állami, „köztársasági” ipari vállalatok térhódítása. A szövetkezeti tulajdon 1959-ben történt nagymértékű csökkenését az magyarázza, hogy akárcsak az ország más tartományaiban, a MAT-ban is az ipari termeléssel foglalkozó szövetkezeti egységeket állami vállalatokká alakítottak át.

A kisipari szövetkezeti egységek és a magániparosok műhelyeinek száma 1955-1960 között 6.121 egységről 3.683-ra, az alkalmazottak, tulajdonosok és ezek családtagjainak száma 6.342 főről 3.996-ra csökkent. [4] A MAT összes ipari termelésének - beleértve a magánkisipart is - részaránya az ország bruttó ipari termelésében 1955-1959 között (%):

1955

1956

1957

1958

1959

3,4

3,7

3,7

3,8

3,6

Forrás: Anuarul statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 142. p.

A 3,6%-os átlaggal - és 4,18%-os lakossági részaránnyal - ebben az időszakban a MAT ipari termelése országos viszonylatban a 9. helyen állt. A bruttó ipari termelésből legjelentősebb részaránnyal a faipar (11,7%), villamos és hőenergia ipar (16,1%), az élelmiszeripar (5,1%) és a készruhaipar (5,5%) bírt. [5]

1958-ban az ország villamos energia termelésének 14,6%-át a MAT-ban állították elő. Ugyanekkor a tartomány belső fogyasztása az össztermelés 2,7%- a volt. [6]

b) mezőgazdaság

A lakosság többsége falun és a mezőgazdasági munka jövedelméből élt, a termelés magán- és szocialista tulajdonú termelőszervezetek keretében folyt.

A MAT mezőgazdasági területe művelési ágak szerint 1955-1960-ban (ezer ha):

Összesen

    Szántó

Legelő

Kaszáló

Szőlő

Gyümölcsös

Erdő

Más területek

1955

1225

361,0

   184,5

174,3

4,2

5,4

390,0

 105,6

1959

1225

371,6

      212,4

168,7

5,1

6,4

386,1

 74,7

1960

1225

370,9

      213,4

168,9

5,1

6,4

411,5

 48,8

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 236. p.

A szántó, kaszáló és erdőterületek növelése feltehetően a „más területek” kategóriából történt. A MAT fennállásának időszakában a falusi társadalom tulajdonviszonyainak gyökeres átalakulási folyamata is lezajlott.

A mezőgazdasági területek tulajdonforma szerint megoszlása 1955-1960 között (országos és MAT adatok, %):

                   Szocialista szektor

Magánszektor

 állami

szövetkezeti

társulás

1955

 Román NK

 25,5

6,4

2,8

65,3

MAT

 28,0

7,5

n. a.

64,5

1956

RNK                    

25,0

7,5

5,5

62,0

MAT

29,5

8,1

n. a.

62,4

1957

RNK

25,7

11,1

14,2

49,0

MAT

30,9

9,3

n. a.

59,8

1958

RNK

26,3

13,1

17,7

42,9

MAT

31,2

22,8

n. a.

46,0

1959

RNK

28,6

20,6

23,5

27,3

MAT

32,2

43,7

n. a.

24,1

1960

RNK

29,4

31,5

21,0

18,1

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 237-238. p.; A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai évkönyve. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 79-80. p.

A táblázatból látható, hogy a szocialista szektor térhódításának aránya a magánszektor rovására 1957-ig párhuzamosan haladt az ország és a MAT területén, 1957-ben a MAT lemaradt az országos átlaghoz képest a szövetkezetesítésben és a társulások szervezésében. Ekkor a tartomány vezetése bírálatokat is kapott. 1958-tól kezdődően, a kollektivizálás második hullámában a társadalmi elnyomás növekedése, a felélesztett falusi osztályharc, az államgépezet erőszakszervezeteinek bevetése a szocialista tulajdon részarányának növelésében azt eredményezte, hogy 1959-re a tulajdonszerkezetben már nagyobb volt a szocialista szektor aránya a MAT-ban mint az országos átlag. Végül a kollektivizálás befejezése után a mezőgazdasági terület 9,2%-a, a szántóföld 6,5%-a maradt magántulajdonban (a megfelelő országos arányok: 8,6% és 4,6%).

A főbb mezőgazdasági termények átlagtermése a különböző tulajdontípusú gazdaságokban 1959-ben (q):

RNK                                                            

MAT

állami

kollektív

egyéni

állami

kollektív

magán

Búza

17,1

13,9

12,2

19,6

18,5

14,8

Kukorica

17,6

17,2

14,9

21,6

21,2

17,5

Cukorrépa

162,7

199,0

154,5

201,9

225,9

203,4

Burgonya

106,3

102,5

102,1

98,3

119,8

113,2

Káposzta

250,3

188,8

188,8

330,0

201,0

183,5

Forrás: Anuarul Statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 238-239. p.

Látható, hogy a MAT-ban gazdaságkategóriánként minden terménynél magasabbak az átlagok mint az országos eredmények - kivéve az állami gazdaságok burgonyaátlagait és a magángazdaságok káposztatermelését. Búzaátlagokban csak Temesvár tartomány, kukorica átlagokban Nagyvárad és Nagybánya, cukorrépában Temesvár, Várad és Kolozsvár tartományok, a burgonyatermesztésben Nagybánya tartomány előzte meg a MAT-ot. [7]

A szocialista és magántulajdonú gazdaságok termelési mutatóit elemezve az ország tartományaiban bizonyítani lehet, hogy a MAT keretében a magángazdaságok termésátlagai - a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét minden eszközzel sulykoló propaganda ellenére - meghaladták sokkal jobb természeti adottságú tartományok állami és kollektív gazdaságának termésátlagait. Annak ellenére, hogy a szocialista szektor közismerten sokrétű és jelentős állami támogatásban részesült (gépi munka, adózás, értékesítés, biztosítás stb. terén).

1959-ben, amikor a mezőgazdasági terület 15%-a és a szántóterület 27,5%-a volt már csak a magántermelők tulajdonában, a MAT-ban termelt főbb növények termésmennyisége a gazdaságok tulajdonformája szerint az alábbiak szerint alakult (tonna):

Összesen

Szocialista szektor

Magánszektor

Szemes gabona

308.783

171.413

137.370

Burgonya

430.875

186.471

244.404

Hüvelyesek

4.297

2.213

2.084

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 108. p.

Miközben ezekkel az adatokkal dolgozunk, nem hallgathatjuk el kétségeinket a termelési mutatók valóságértékét illetően. A falvak, községek iratanyagát kutatva az elmúlt években alkalmunk volt tapasztalatokat szerezni a kollektivizálás időszakának tendenciózus községi adatszolgáltatásáról, a magángazdaságok rovására. A községek és rajonok adminisztratív személyzete a termelékenységi mutatók összeállításánál általában a magángazdaságok termésátlagait jelentette a legalacsonyabbaknak. Végül is a községi adatok összesítéséből álltak össze a rajoni és a tartományi statisztikák. Az országos statisztikai jelentésekben közölt mutatókhoz képest a szocialista- és magángazdaságok átlagtermelésének különbségei még hangsúlyozottabbak lehettek, de ez ma már csak egy bizonyíthatatlan, de szerintünk nagy valószínűségű bíró hipotézis.

A MAT mezőgazdasági termelésének részesedését az országos termelésből néhány főbb növény terméseredményeinek összesítésével és az arányszámok jelzésével mutatjuk be 1955-1959 között (szemes gabonák: búza, rozs árpa, kukorica) (ezer tonna):

szemes gabona

burgonya

RNK

MAT

RNK

MAT

1955

9.956,4

257,9 (2,6%)

2.607,8

359,9 (13,8%)

1956

7.139,1

258,9 (3,6%)

2.675,4

488,2 (18,2%)

1957

11.041,5

289,6 (2,6%)

3.058,1

512,5 (16,7%)

1958

7.293,0

245,6 (3,3%)

2.776,8

464,2 (16,7%)

1959

10.631,7

308,8 (2,9%)

2.896,5

430,9 (14,9%)

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 102-103. p.; Anuarul Statistic al R.P.R. Direcţia Centrală de Statistică. Bucureşti, 1959. 157-159. p.

Összesítve a fenti táblázatban az arányszámokat: a MAT az adott években az ország szemes gabona termésének 3%-át, a burgonyamennyiség 16%-át termelte meg az össz-szántóterület mintegy 3,2%-án. Más növények (zöldségfélék, takarmánynövények) kisebb területeket foglaltak el.

Az állati termékek - tej, hús - termelésében a MAT az 1955. és 1959. évi adatok tükrében az országos 5. és 6. helyen állt: hústermelésben Bukarest, Kolozsvár, Várad, Sztálin és Temesvár, tejtermelésben Bukarest, Kolozsvár, Sztálin és Suceava tartományok előzték meg (az adatok a termelés összvolumenére vonatkoznak). [8] Az országos bruttó mezőgazdasági termelésből a MAT részesedése 1959-ben 5,4% volt. Ezen belül 4,6% a növényi és 7,1% az állati eredetű termékek aránya az országos termeléshez viszonyítva. [9]

c) beruházások

Az 1952-1959 közötti években a MAT-nak az országos beruházási alapok 2,4%-át juttatták, [10] kevesebbet, mint amennyi a társadalmi össztermékben való részaránya volt ezekben az években (3,6%-os ipari és 5,4%-os mezőgazdasági termelési részarány).

Az alábbi táblázatba összefoglaltuk a tartományok részesedését a beruházási alapokból 1953-1960 között (%):

Tartományok

1953

1954

1955

1956

1957

1958

1959

1960

Arges

4,55

4,6

4,3

4,9

5,8

5,1

5,2

4,5

Bakó

13,0

12.1

11,0

10,2

10,5

10,9

12,0

11,5

Bánát

4,9

6,2

36,2

7,4

7,9

7,8

7,3

7,0

Brassó

6,5

7,0

6,4

7,2

6,9

7,1

6,8

6,6

Bukarest

3,8

3,8

3,2

3,0

3,2

4,6

5,3

5,9

Kolozsvár

3,7

4,6

4,0

3,7

4,1

3,6

3,5

3,9

Körös

3,0

4,4

4,6

2,5

2,5

2,7

2,9

2,6

Dobrudzsa

7,0

4,4

4,0

4,1

5,1

7,0

7,8

5,7

Galac

2,8

4,1

4,5

4.9

4,6

5,7

6,2

6,3

Hunyad

10,2

10,4

8,9

8,7

8,5

9,1

7,6

6,1

Iasi

2,7

3,2

2,9

2,9

2,6

2,0

2,5

2,6

Máramaros

2,6

2,2

2,1

2,0

2,5

2,1

2,1

2,4

MAT

2,5

3,2

2,8

2,0

2,4

3,0

2,6

3,0

Olténia

2,1

2,9

4,8

5,6

5,8

6,4

6,6

6,3

Plojest

13,0

10,8

9,7

9,3

9,5

8,0

6,9

8,3

Suceava

1,4

1,9

2,1

1,6

1,8

1,7

2,2

3,3

Bukarest város

16,3

14,2

18,2

20,0

16,3

13,2

12,5

14,0

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 384-385. p.

 

Látható, hogy Suceava, Máramaros és Iasi tartományok mellett a MAT részesült a legkisebb arányban a beruházási alapokból. Ezt csak részben indokolja az általános gazdaságpolitikai gyakorlat, miszerint elsősorban az iparvidékek és egyes iparágak (pl. vegyipar, fémipar) részesültek kiemelt támogatásban. Ezzel a fejlesztéspolitikával magyarázható pl. Bakó, Hunyad és Ploiest megyék, valamit Bukarest város kiemelt támogatása.

A MAT keretében a beruházások felhasználása szintén a központi politikai irányvonal szerint történt. 1956-1959-ben az egyes ágazatok között a beruházási összegek megoszlása az alábbi módon alakult (%):

       

Ipar

Építkezés

Mező- és erdő-
gazdaság

Szállítás és távközlés

Kereskedelem és közellátás

  Szerződéses begyűjtés, felvásárlás

Szociális és

kulturális

Községi gazdál-
kodás

1956

67,3

1,8

    9,8

1,6

1,4

0,4

14,5

3,0

1957

55,3

2,0

11,9

4,2

4,6

0,5

14,8

6,5

1958

45,4

0,8

7,9

30,8

2,5

0,5

9,4

2,3

1959

43,6

0,5

16,6

20,8

1,8

0,8

10,7

4,3

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 124. p.

Összhangban az országos gazdaságpolitikai irányelvekkel, a beruházási források elsődlegesen az iparba áramlottak.

A MAT az állami alapokból épített lakrészek számát tekintve az utolsók között volt. [11]

A statisztikai szolgálat igen kevés adatot közölt az egyes tartományok részvételének mértékéről a nemzeti össztermék előállításában. Ennek ismeretében lehetne reálisan értékelni a MAT-tal szemben alkalmazott központi gazdaságpolitika jellegét. Az eddig felsorakozatott adatok azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a MAT-nak a központosított sztálinista gazdaságpolitika idején, éppúgy, mint az enyhülés éveiben, nem gazdasági teljesítményével mérhető méltányossággal, hanem igen szűkösen osztottak az országos alapokból.



[1] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 26. p.

[2] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 224. p.

[3] Anuarul statistic al R.P.R. Bucuresti, 1960. 73. p.

[4] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 224. p.

[5] Anuarul statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 147. p.

[6] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 65. p.

[7] Anuarul statistic al R.P.R. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1960. 238-239. p.

[8] Uo. 279-280. p.

[9] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1966. 108-109. p.

[10] A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 123. p.

[11] Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Direcţia Centrală de Statistică Bucureşti, 1966. 402. p.