1.

Bevezet�s

 

 

A 2001-ben elkezd�d�tt Nemzeti Kutat�si �s Fejleszt�si Programban (NKFP) r�szek�nt indult e kutat�s, amely c�lul t�zte ki annak nyomon k�vet�s�t, hogy az elm�lt �vtizedben a k�rnyez� orsz�gok magyar (vonatkoz�s�) fels�oktat�s�ra �s tudom�nym�vel�s�re sz�nt, - t�bb milli�rdos � k�lts�gvet�si t�mogat�sok mik�nt hasznosultak; ezt a gyakorlatot �ssze k�v�njuk hasonl�tani az eur�pai mint�kkal �s v�gs� soron modelleket szeretn�nk kidolgozni e t�mogat�si rendszer �letk�pess�g�nek, hat�konys�g�nak fokoz�s�ra. A feladat igen sokr�t�: megval�s�t�sa a hazai kutat�kon k�v�l Szlov�kia (Felvid�k), Ukrajna (K�rp�talja), Rom�nia (Erd�ly), Jugoszl�via (Vajdas�g) magyar kutat�inak bevon�s�val folyik.

 

A kutat�s � b�r az elm�lt esztend�kben � az eredeti koncepci�hoz k�pest k�l�nb�z� okok miatt jelent�s m�dosul�sokat szenvedett, annyiban v�ltozatlanul �jszer�nek t�nik, hogy ehhez hasonl� vizsg�latot m�sok m�g nem folytattak el�tt�nk.

C�lunk, hogy a t�mogat�sok gazd�i �s felhaszn�l�i fel� egyar�nt megteremts�k az elm�letet �s a gyakorlat tapasztalatait �tv�z� szak�rt�i h�tt�ranyagot, �s ezzel seg�ts�k a m�lt megfelel� �rt�kel�s�t, de legf�bbk�ppen a j�v� eredm�nyorient�lt megtervez�s�t.

 

Melyek azok az alapvet� k�rd�sek, amelyekre a program kutat�sai v�laszt keresnek:

 

Mindenekel�tt �sszegszer�en tiszt�zni kell a legfontosabb forr�sok eset�ben (Illy�s K�zalap�tv�ny, Oktat�si Miniszt�rium, Ap�czai K�zalap�tv�ny stb.) a sz�ban forg� ter�leteken eszk�z�lt r�ford�t�sokat. Annyira k�l�nb�z� forr�sokb�l �s olyan sz�t�gaz� utakon, m�dokon mentek ki a hat�ron t�lra t�mogat�sok, hogy teljess�gre nem lehet t�rekedni. Gondoljunk arra p�ld�ul, hogy a k�l�nb�z� int�zm�nyek, tudom�nyos egyes�letek eset�ben sokszor nem is p�nzbeli t�mogat�sokr�l volt sz�, hanem konferencia-megh�v�sokr�l, di�kcser�r�l stb. De kisebb alap�tv�nyok, �nkorm�nyzatok, s�t mag�nszem�lyek is tev�kenykedtek ezen a ter�leten, �gy a teljes k�r� adatgy�jt�s szinte lehetetlen, illet�leg val�sz�n�leg nem �rn� meg a r�ford�tott id�t �s energi�t, m�g akkor sem, ha �sszess�g�ben minden bizonnyal ezek a t�telek sem elhanyagolhat�ak.� Az �sszehasonl�t�s �rdek�ben a lehet�s�gekhez m�rten fel k�v�njuk t�rni az egyes orsz�gok megfelel� �llami r�ford�t�si adatait, vagyis azt, hogy �sszegszer�en mennyit k�lt�ttek a fels�oktat�sra, illetve a K+F szf�r�ra, �s ebb�l milyen ar�nyban r�szesedett � k�zvetve vagy k�zvetlen�l - a magyar oldal.

 

A kutat�s els�rend� t�rgya a hasznosul�s k�rd�se, amely t�bb szempontb�l k�zel�thet� meg. Egyr�szt az egyes t�mogat�sok oda�t�l�i megfogalmazt�k bizonyos c�lok el�r�s�t, feladatok teljes�t�s�t. Vizsg�lhatjuk a hasznosul�st az egyetemes magyars�g � �s eg�szen m�s oldalr�l � az egyetemes tudom�ny szempontj�b�l is. Sz�munkra azonban l�nyegesebb egy harmadik szempont, m�gpedig az, hogy az adott k�zegben, pontosabban a sz�l�f�ld �s a megfelel� t�rsadalom szempontj�b�l hogyan hasznosultak a t�mogat�sok.

 

Megv�laszoland� k�rd�sek t�bbek k�z�tt: mi �p�lt, mi l�tes�lt, milyen int�zm�ny, szervezet, tudom�nyos m�hely stb. j�tt l�tre, illetve b�v�lt; milyen szakembereket siker�lt kik�pezni a t�mogat�sok seg�ts�g�vel, hogyan �llt�k meg hely�ket a k�l�nb�z� munkahelyeken; a k�pz�sek vagy a t�mogat�sok seg�ts�g�vel foly� kutat�soknak mi lett a sz�lesebb �rtelemben vett t�rsadalmi hasznosul�sa, pozit�v hat�sa, milyen tudom�nyos eredm�nyek, publik�ci�k sz�lettek (kutat�si kataszter fel�ll�t�sa), s ezek milyen �rt�km�r�nek felelnek meg.

 

A kutat�s akkor �ri el a c�lj�t, ha eredm�nyeinek feldolgoz�sa alapj�n levonjuk a megfelel� k�vetkeztet�seket, aj�nl�sokat tesz�nk, alternat�v�kat dolgozunk ki a j�v�re vonatkoz�an. Ily m�don kider�lnek a �feh�r foltok�, ahov� a t�mogat�sok nem jutottak el, illetve az esetleges sz�ks�gtelen �tfed�sek, valamint r� tudunk mutatni a kiker�lhet� buktat�kra, a t�mogat�sok optim�lis m�djaira. Felelni kell arra a k�rd�sre is, hogy a t�mogat�sokat mik�nt lehetne a jelenlegin�l �sszer�bben �sszehangolni, koordin�lni.

 

A program szakmai strukt�r�ja:

 

a)      A kutat�sok m�dszertan�nak a kidolgoz�sa, tekintettel arra a �sz�tfejl�d�sre�, amely az elm�lt 80 �v alatt az egyes orsz�gok magyar k�z�ss�geiben, illetve magyar tudom�nyos �let�ben, �rtelmis�gi k�reiben v�gbement.

b)      A t�mogat�sokra vonatkoz� adatok �sszegy�jt�se azokkal a korl�toz�sokkal, amelyeket az el�bbiekben m�r meghat�roztunk..�

c)      K�l�n feladatot jelent a kisebbs�gek fels�oktat�si, illetve K+F t�mogat�s�ra vonatkoz� � a fentebbiekben m�r eml�tett � k�lf�ldi modellek, megold�si m�dok anal�zise, v�gs� soron �sszehasonl�t�sa a n�lunk megval�sult t�mogat�si m�dokkal.

d)      A kutat�munka legfontosabb r�sz�t a hasznosul�sra vonatkoz� kiterjedt �s komplex vizsg�latok k�pezik.���� Minden egyes k�rnyez� orsz�g eset�ben r�szletes tanulm�ny k�sz�l az adott orsz�g (nagyr�gi�) magyar kisebbs�g�nek helyzet�r�l, bemutatva az egyes orsz�gok fels�oktat�si �s K+F szf�r�j�ban hat�lyos t�rv�nyeket.

e)      A program budapesti ir�ny�t�i a munka sor�n egy�ttm�k�dnek a hat�ron t�li koordin�ci�s csoportokkal, az egyes munkaf�zisokat helyi vit�k, k�zponti munka�rtekezletek, m�helyvit�k, konferenci�k alkalm�val hangolj�k �ssze, illetve �sszegzik. A program megval�sul�s�t tan�csad� test�let �s k�ls� szak�rt�k seg�tik.

 


2.

A Magyar K�zt�rsas�g hat�ron t�li t�mogat�spolitik�j�nak elvei, szervezeti keretei �s int�zm�nyei

 

 

E dolgozat tematikusan v�llalt korl�tai nem engedik meg, hogy a magyarorsz�gi � k�lts�gvet�si eredet� - t�mogat�spolitika t�rt�nelmi el�zm�nyeivel �s dimenzi�ival r�szletesen foglalkozzunk. A t�mater�let rendk�v�l sz�les, hiszen t�nylegesen mag�ba foglalja a Trianon ut�ni magyar korm�nyok �s a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek politikai, �s kultur�lis elitjei un. �magyars�g, vagy nemzetpolitk�j�nak� teljes spektrum�t; olyan �rzelmi, jogi, ideol�giai-, politikai �s eszmet�rt�neti kateg�ri�k kifejt�s�t, amelyek e kutat�s egy k�s�bbi szakasz�ban alig lesznek megker�lhet�k; de a kutat�s jelenlegi vizsg�l�d�sai csak egyfajta kvantitat�v feldolgoz�sra terjedtek ki.

 

El�sz�r a t�mogat�spolitika fogalm�t �s terjedelm�t sz�ks�ges vizsg�lnunk. Eme �llami, mondhatn�k, k�zszolg�lati tev�kenys�gnek jogi alapzat�t a magyar Alkotm�ny 6. � (3) bekezd�s�ben foglalt, a hat�ron t�l �l� magyars�g sors��rt v�llalt felel�ss�g alapozza meg.

 

A megism�tl�d� vit�k �s ellent�tek ellen�re a magyarorsz�gi politikai oszt�ly k�l�nf�le �rdekcsoportjai alapvet�en egyet�rtenek a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gekkel kapcsolatos politik�kban �s cselekv�sekben; ezek az al�bbi szempontok szerint csoportos�that�k:

 

  1. A hat�ron t�li magyars�g �rdekeinek korm�nyzati/diplom�ciai k�pviselete a nemzetk�zi f�rumokon �s sz�ntereken,
  1. A hat�ron t�li magyar politikai �s kultur�lis elit egyenrang� f�lk�nt val� kezel�se,
  1. A magyar k�z�ss�gek joga az oktat�si, kultur�lis �s t�j�koztat�si auton�mi�ra; az �n�ll� int�zm�nyalap�t�sra, a kor�bban elorzott int�zm�nyek revitaliz�l�s�ra; ennek �rdek�ben
  1. A mindenkori magyar �llami k�lts�gvet�snek �s a k�zalap�tv�nyi szerkezeteknek (amelyek szint�n a k�lts�gvet�sb�l sz�rmaznak) megker�lhetetlen r�sze a hat�ron t�li magyars�g anyagi t�mogat�sa.

 

 

R�szfeladatunk keret�ben a magyar k�zponti k�lts�gvet�s neves�tetten hat�ron t�li magyar fels�oktat�si �s K+F szf�r�ra ford�tott forr�sainak kvantitat�v �s kvalitat�v elemz�s�t szeretn�nk elv�gezni.�

A magyar k�lts�gvet�si t�mogat�s el�sz�r �1990-ben �s att�l kezdve napjainkig - az Illy�s Gyula Alap�tv�ny � k�s�bb Illy�s K�zalap�tv�ny (IKA) rendszer�ben jelentkezett. Szinte az IKA-val p�rhuzamosan kezdte meg a hat�ron t�li magyar oktat�s t�mogat�s�t a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium (MKM). 1991-t�l k�l�n fejezeti kezel�s� el�ir�nyzatk�nt jelenik meg a MKM (majd Oktat�si Miniszt�rium, OM) k�lts�gvet�s�ben a Hat�ron t�li magyarok oktat�si �s kultur�lis t�mogat�sa.

1997-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (MTA)� az OM-mal k�z�sen - l�trehozza a DOMUS Hungarica Scientiarium et Artium tudom�nyos �szt�nd�jas programot.

A Hat�ron T�li Magyar Oktat�s�rt Ap�czai K�zalap�tv�ny (AKA) 1999-ben j�tt l�tre. 2000-ben l�trej�tt a Sapientia Alap�tv�ny az Erd�lyi Magyar Tudom�nyegyetem�rt, t�nyleges t�mogat�si tev�kenys�g�ket 2001-ben kezdt�k meg, az�ta k�zel 6 milli�rd Ft-ot ford�tottak az erd�lyi magyar fels�oktat�s c�ljaira. (Ez az �sszeg �nmag�ban nagyobb, mint a vizsg�lt h�rom forr�s egy�ttesen.) Tekintve, hogy a Sapientia Alap�tv�ny csak az erd�lyi int�zm�nyrendszert t�mogatja, a kutat�s jelenlegi szakasz�ban nem vizsg�ltuk.

 

2001-ben az MTA megalak�totta az Arany J�nos K�zalap�tv�nyt, amelynek feladata � t�bbek k�z�tt � a hat�ron t�li magyar tudom�nyoss�g t�mogat�sa.

 

 

A kutat�s keret�ben a fenti forr�sokb�l � az IKA, az MKM/OM, az AKA �s a DOMUS - a hat�ron t�li magyar fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott t�mogat�sainak r�szletes elemz�s�t v�gezt�k el a kezdetekt�l 2001. december 31-ig. A feldolgoz�s id�pontj�ban a 2002-es �v adatai m�g nem �lltak rendelkez�sre.

 

 

 

Az al�bbiakban r�viden jellemezz�k a fenti n�gy forr�st.

 

 

I. Illy�s K�zalap�tv�ny (IKA)

 

M�r 1989 �sz�n � m�g a N�meth-korm�ny idej�n - Tabajdi Csaba, a MEH Nemzeti �s Etnikai Titk�rs�g vezet�je vetette fel olyan p�nzalap l�trehoz�s�nak sz�ks�gess�g�t, amelynek c�lja: a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek oktat�si -, kultur�lis tev�kenys�geinek �s int�zm�nyeinek t�mogat�sa.

 

Az Antall-korm�ny megalakul�sa ut�n egyik els� feladat�nak tartotta, hogy k�lts�gvet�si forr�sb�l megalkossa az Illy�s Gyula Alap�tv�nyt, amely k�s�bb Illy�s K�zalap�tv�ny n�ven a mai napig az egyik legelismertebb int�zm�nye a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�nak.

 

Az Alap�tv�ny alap�t� okirata �gy fogalmazza meg a c�lokat:

 

A K�zalap�tv�ny c�lja: a Magyar K�zt�rsas�gnak az Alkotm�ny 6. cikkelye 3. bekezd�s�ben r�gz�tett, a hat�rainkon k�v�l �l� magyarok sors��rt �rzett felel�ss�g�b�l ad�d� �llami k�zfeladat folyamatos ell�t�sa �rdek�ben a hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�nymagyars�g t�mogat�sa, saj�tos gondjai megold�s�nak el�seg�t�se. Az Alap�t� sz�nd�kainak megfelel�en t�mogatni k�v�nja:

 

  1. a hat�rainkon t�l �l� magyars�g �nazonoss�g�nak meg�rz�s�t, fejl�d�s�t �s meger�s�d�s�t c�lz� kezdem�nyez�seket;
  1. az anyanyelv �pol�s�t, fejleszt�s�t szolg�l� kezdem�nyez�seket;
  1. a hat�rainkon t�l �l� magyars�got �rint� tudom�nyos munk�t;
  1. az anyanyelv� hit�let t�rgyi �s szem�lyi felt�teleinek jav�t�s�t;
  1. a hat�ron t�li magyar kisebbs�gek hazai kultur�lis bemutat�it.

 

 

 

A K�zalap�tv�ny kurat�rium�t az Alap�t�, a Minisztereln�ki Hivatal (MEH) k�ri fel; tagjai a parlamenti p�rtok k�pvisel�i, a hat�ron t�li magyars�g �gyeivel foglalkoz� korm�nyzati szervek (OM, NK�M, K�M) tisztvisel�i, valamint szak�rt�k.

1994-t�l a K�zalap�tv�ny, a szubszidiarit�s elv�t alkalmazva, ter�leti alkurat�riumi rendszerben m�k�dik:

A nagyobb r�gi�kban (Erd�ly, Felvid�k, Vajdas�g.) az alkurat�riumok munk�j�t oktat�si �s tudom�nyos szaktest�letek seg�tik.

 

(Az IKA t�mogat�sait tartalmaz� t�bl�zatokat a MELL�KLET I. fejezet t�bl�i tartalmazz�k)

 

 

 

II. M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium/Oktat�si Miniszt�rium (MKM/OM)

 

A hat�ron t�li magyar oktat�s �s kult�ra t�mogat�s�val foglalkoz� szervezeti egys�g l�trehoz�s�r�l az egyik 1990. m�jusi miniszteri �rtekezlet d�nt�tt. 1991-ben megalakult az Etnikai �s Nemzeti Kisebbs�gi F�oszt�ly, benne a Hat�ron T�li Magyarok Oszt�lya. 1995. janu�r 1-j�t�l a Hat�ron T�li Magyarok F�oszt�lya (1998 szeptember�t�l 1999 szeptember�ig Hat�ron T�li Magyarok Titk�rs�ga) felel�s a miniszt�rium e c�lra elk�l�n�tett fejezeti el�ir�nyzat�nak felhaszn�l�s��rt. A m�vel�d�si �s k�zoktat�si miniszter feladat- �s hat�sk�r�r�l sz�l� korm�nyrendeletek mindig a miniszter felel�ss�g�be utalt�k a hat�ron t�li magyarok oktat�si �s kultur�lis t�mogat�s�t.

Az MKM 1998-ban kett�v�lt, a jelenleg hat�lyos fenti korm�nyrendelet csak az oktat�si feladatokr�l sz�l, a kultur�lis feladatokat a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma vette �t.

 

Az MKM/OM hat�ron t�li t�mogat�ssal foglalkoz� szervezeti egys�g munk�j�t olyan szakmai tan�csok.(Oktat�si Tan�cs, �szt�nd�j Tan�cs) seg�tik, amelyek ter�leti alkurat�riummal, vagy ter�letenk�nt legitim tan�csad� gr�miumokkal rendelkeznek. 1994-1998 k�z�tt a f�oszt�ly mellett tudom�nyos tan�csad� test�let m�k�d�tt; amelynek feladata a hat�ron t�li magyar kutat�m�helyek munk�j�nak anyagi �s szakmai t�mogat�sa volt.

Az �ves k�lts�gvet�sben rendelkez�sre �ll� forr�st nemcsak a k�zalap�tv�nyok �s a DOMUS, hanem a MKM/OM is p�ly�zati �ton osztotta fel.

 


 

A MKM/OM fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sai �venk�nt �s orsz�gonk�nt. Az els� oszlop a teljes el�ir�nyzatot tartalmazza. A sz�m�t�g�pes nyilv�ntart�st 1994-ben vezett�k be, ez�rt az adatok hi�nyosak.

 

 

�v

Teljes �sszeg

O+T

Jugoszl�via

Magyarorsz�g

Rom�nia

Szlov�kia

Ukrajna

 

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

Ft

1991

0

38 820 000

1 635 000

0

32 337 000

2 574 000

2 274 000

1992

-0

69 295 272

12 855 000

200 000

46 459 272

4 981 000

4 800 000

1993

202 300 000

110 962 000

21 111 000

54 000

64 756 000

16 726 000

8 315 000

1994

280 853 000

106 736 000

19 349 000

0

48 571 000

24 399 000

14 417 000

1995

243 943 000

197 948 632

0

150 232 120

16 001 512

21 740 000

9 975 000

1996

315 052 000

253 145 000

1 425 000

181 473 000

35 822 000

23 925 000

10 500 000

1997

334 617 000

308 035 700

2 000 000

241 876 700

41 406 000

21 753 000

1 000 000

1998

430 000 000

332 988 000

3 200 000

268 005 000

40 445 000

17 920 000

3 418 000

1999

470 000 000

331 472 000

12 648 000

258 447 000

31 792 000

26 141 000

2 444 000

2000

402 000 000

385 209 000

12 275 000

323 175 000

20 399 000

28 860 000

500 000

2001

576 235 453

395 944 000

11 668 000

289 722 000

7 102 000

86 252 000

1 200 000

�sszes

3 255 008 453

 

2 530 555 604

98 166 000

1 713 184 820

385 090 784

275 271 000

58 843 000

 

Az MKM/OM teljes t�mogat�s�nak 77. 7 %-a jutott a fels�oktat�s �s K+F t�mogat�s�ra. A juttat�sok meghat�roz� t�bbs�ge � a teljes szakter�leti volumen 68 %-a � az �szt�nd�jak fedez�s�re szolg�lt.

Az MKM/OM tev�kenys�ge � b�r nagys�grendje t�bbsz�r�sen meghaladta az IKA szakir�ny� t�mogat�s�nak �sszeg�t � kev�sb� volt k�zismert. A hat�ron t�li politikai �s szakmai elit � az �szt�nd�jas keret t�ls�lya miatt � a Magyarorsz�gon val� felhaszn�l�st s�relmezte.

(Az MKM/OM t�mogat�sait a MELL�KLET 2. fejezete tartalmazza)

 

 

 

III. Ap�czai K�zalap�tv�ny (AKA)

 

 

A Hat�ron T�li Magyar Oktat�s�rt Ap�czai K�zalap�tv�nyt a Korm�ny alap�totta az 1998. �vi 1162/1998. (XII. 17.) sz�m� hat�rozat�val. A k�zalap�tv�nyt a F�v�rosi B�r�s�g 7743. sorsz�m alatt vette nyilv�ntart�sba �s kiemelked�en k�zhaszn� szervezett� min�s�tette. A k�zalap�tv�ny c�lj�t az Alap�t� Okirat preambuluma az al�bbiakban jel�li meg: �a hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�ny magyars�g fels�oktat�s�nak, szakk�pz�s�nek �s pedag�gus tov�bbk�pz�s�nek el�seg�t�se �s t�mogat�sa.� A K�zalap�tv�ny jogi szem�lyis�g�t 1999. �prilis 7-�n nyerte el, m�jus elej�n l�trej�tt a k�zalap�tv�ny lebonyol�t� szervezete, az iroda, �s a kurat�rium megtartotta alakul� �l�s�t.

 

A k�zalap�tv�nyt az a korm�nyzati sz�nd�k hozta l�tre, miszerint a hat�ron t�li magyar oktat�s t�mogat�sa els�sorban ne a Magyarorsz�gon folytatott tanulm�nyok seg�t�s�re, serkent�s�re, hanem a sz�l�f�ld�n folytatand� tanul�s lehet�s�geinek ki�p�t�s�re, meger�s�t�s�re ir�nyuljon. A paradigmav�lt�st az indokolta, hogy a �90-es �vek eleje �ta Magyarorsz�gon tanul� hat�ron t�li fiatalok t�bbs�ge nem t�rt vissza sz�l�f�ldj�re.

 

A K�zalap�tv�ny c�lja a Magyar K�zt�rsas�gnak az Alkotm�ny 6. �-�nak (3) bekezd�s�ben r�gz�tett, valamint az oktat�si miniszter feladat- �s hat�sk�r�r�l sz�l� 162/1998. (IX. 30.) Korm�nyrendelet 5. �-�nak c) pontj�ban �s a 6. � (2) bekezd�s�nek i) pontj�ban meghat�rozott �llami k�zfeladat folyamatos ell�t�sa �rdek�ben, a hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�nymagyars�g fels�oktat�s�nak, szakk�pz�s�nek �s pedag�gus tov�bbk�pz�s�nek el�seg�t�se �s t�mogat�sa.

 

Az Ap�czai K�zalap�tv�ny 1999-2002. k�z�tt meg�t�lt t�mogat�sai

 

 

�vek

Rom�nia

Jugoszl�via

Szlov�kia

Ukrajna

Magyarorsz�g

Egy�b*

�sszesen

milli� Ft

1999

304, 5

59, 3

37, 8

50, 9

13

9, 5

475

2000

289, 208

125, 789

64, 663

92, 783

216, 887

4, 2

793, 53

2001

249, 223

144, 633

57, 552

58, 281

198, 3

3, 352

711, 341

2002

376, 873

81, 834

96, 775

73, 918

151, 138

6, 246

786, 784

mind�sszesen

1219, 804

411, 556

256, 79

275, 882

579, 325

23, 298

2766, 655

 

*Az egy�b orsz�gok k�z�tt szerepel Argent�na, Ausztr�lia, Braz�lia, Nagy-Britannia, N�metorsz�g �s Sv�dorsz�g.

 

(Az AKA t�mogat�sait MELL�KLET 3. fejezete tartalmazza)

 


 

 

IV. A DOMUS �szt�nd�jrendszer

 

1997-t�l a k�lf�ld�n �l�, magukat magyarnak is vall�, valamint a magyar t�m�j� kutat�sokkal foglalkoz� tud�soknak biztos�t felt�teleket a magyarorsz�gi kutat�munk�hoz.

 

A DOMUS t�mogat�sai orsz�gonk�nt �s �venk�nt

�v

Jugoszl�via

Rom�nia

Szlov�kia

Ukrajna

�sszesen

1997

5 078 738 Ft

16 948 617 Ft

1 683 068 Ft

1 889 763 Ft

25 600 186 Ft

1998

4 091 952 Ft

15 689 655 Ft

4 195 402 Ft

1 666 667 Ft

25 643 676 Ft

1999

4 580 583 Ft

18 775 168 Ft

1 963 087 Ft

1 470 898 Ft

26 789 691 Ft

2000

2 047 781 Ft

20 017 065 Ft

2 047 782 Ft

2 354 949 Ft

26 467 576 Ft

2001

3 358 210 Ft

20 059 701 Ft

1 343 284 Ft

3 134 328 Ft

27 895 523 Ft

2002

748 440 Ft

22 889 813 Ft

3 367 983 Ft

1 496 881 Ft

28 503 118 Ft

�sszes

19 905 704 Ft

114 380 019 Ft

14 600 606 Ft

12 013 487 Ft

160 899 771 Ft

%-ban

12, 4

71, 1

9, 1

7, 4

100, 0

 

 

A DOMUS d�jazottjainak l�tsz�m szerint megoszl�sa a k�vetkez� k�pet mutatja.

 

 

Tudter

Jugoszl�via

Rom�nia

Szlov�kia

Ukrajna

 

 

�sszesen

 

Junior

Senior

Junior

Senior

Junior

Senior

Junior

Senior

 

 

Junior

Senior

ET

4

13

49

70

4

2

1

8

 

 

61

99

TE

10

25

21

113

 

6

6

24

 

 

41

179

TT

11

49

123

280

15

44

4

29

 

 

164

444

Egy�b

3

3

41

4

5

2

3

0

 

 

55

19

�sszesen

28

90

234

467

27

54

14

61

 

 

321

741

Mind.

118

701

81

75

 

 

1062

 

Megjegyz�s: Az ��sszesen� t�bla valamennyi � teh�t az egy�b orsz�gokb�l sz�rmaz� kutat�k l�tsz�m�t is tartalmazza.

 

 

 

 

 

A DOMUS program alapvet� �rdeme, hogy a hat�ron t�li magyar kutat�kat � a t�bl�zatokb�l j�l l�that�an f�leg az erd�lyieket bekapcsolta a magyarorsz�gi valamint a nemzetk�zi tudom�nyos munkamegoszt�sba.

 

(A DOMUS t�mogat�sait a MELL�KLET 4. fejezet�nek t�bl�i tartalmazz�k)

 


 

3.

A feldolgoz�s m�dszerei �s fontosabb adatai.

�

 

A feldolgoz�s els� f�zis�ban MS Excel alap� adatb�zist alak�tottunk ki. E m�velet mintegy f�l�vet vett ig�nybe; tekintettel arra, hogy gyakorlatilag t�telenk�nt (p�ly�zatonk�nt) kellett � manu�lis munk�val � a fels�oktat�sra �s a tudom�nyos kutat�sra vonatkoz� adatokat rekonstru�lni. Term�szetesen nem �ll�tjuk, hogy a kialak�tott adatb�zis abszol�t m�rt�kben egzakt, hiszen a besorol�sok �hatatlanul szubjekt�v �t�leteket is hordoznak; tov�bb�: az elt�r� finansz�roz�si elj�r�sok miatt gyakran az egyes finansz�roz�si t�teleket bontanunk kellett. A statisztikus hibasz�zal�k elismer�se mellett nyilv�nval�, hogy az elk�vetkez� elemz�s az eddigi legpontosabb sz�mbav�tele � e k�t szakter�let � t�mogat�si adatainak.

 

Az adatb�zis kialak�t�sa sor�n hamarosan tapasztaltuk, hogy a p�ly�zatok sz�m�nak sz�mbav�tele t�bb ok miatt nem lehets�ges; ill. nem k�v�natos:

 

A t�mogat�sok � k�l�n�sen 1994-1999 k�z�tt � ko-finansz�roz�st jelentettek/jelentenek.

K�l�n�sen a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium/Oktat�si Miniszt�rium (tov�bbiakban: MKM/OM) t�mogat�si gyakorlat�ban az egyes �tutal�sok t�bbf�le c�lra ir�nyultak; �gy a t�mogat�sok Ft.-ban kifejezett �rt�k�vel sz�moltunk.

Az �rt�ksz�m�t�s mellett is sz�molni kellett bizonyos pontatlans�gokkal; a k�l�nf�le adatok egy alapb�zison bel�l sem fedt�k egym�st teljes pontoss�ggal; e hib�k t�bbsz�r�s korrekci�s elj�r�s ut�n sem bizonyultak kik�sz�b�lhet�nek.

 

A le�rtak ellen�re kb. 3500 p�ly�zat feldolgoz�s�ra, �rt�kel�s�re �s tipiz�l�s�ra ker�lt sor.� Az al�bbiakban az oszt�lyoz�si szempontokat ismertetj�k.

 

a.) Valamennyi �ttekintett p�ly�zatban, t�mogat�sban - els�dleges v�ltoz�k�nt - alapvet�en a fels�oktat�s �s tudom�nyos kutat�s t�mogat�s�nak sz�tv�laszt�s�ra t�rekedt�nk.� Ebben a tipol�gi�ban k�l�n�sen az un. �kihelyezett tagozatok�, amely fogalom alatt a magyarorsz�gi fels�oktat�si int�zm�nyek sz�khelyen k�v�li (hat�ron t�li) k�pz�sei �rtend�k, takarnak bonyolult finansz�roz�si konstrukci�t (�tik�lts�g, tan�rok �rad�ja, az oktat�s k�lts�gei stb.)

 

 

Az al�bbi t�bl�zat az idetartoz� kateg�ri�kat foglalja �ssze:

 

Fels�oktat�s

K+F

�llami int�zm�nyeknek ny�jtott t�mogat�sok

Csoportos kutat�sok

Beruh�z�sok

Egy�ni kutat�sok

Infrastrukt�rafejleszt�s

Infrastrukt�rafejleszt�s

Kihelyezett tagozatok

Konferenci�k

M�k�d�si k�lts�g

M�k�d�si k�lts�g

�szt�nd�jak

�szt�nd�jak

Tank�nyvkiad�s

K�nyvkiad�s

 

 

 

 


 

b.) A t�mogat�sok tematik�ja szerinti tipiz�ci�

 

 

IMF

�ingatlanbeszerz�s, m�k�d�s t�mogat�sa, fejleszt�sek

IS

az infrastrukt�ra (f�leg informatikai) fejleszt�se

K

k�nyvkiad�s

Kut

kutat�si tev�kenys�g

�D

�szt�nd�j

R

rendezv�ny

E

Egy�b (pl. k�nyvt�rfejleszt�s)

 

 

 

c.) A t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti besorol�sa

 

A tudom�nyter�let szerinti besorol�sn�l a hat�lyos korm�nyrendelet (169/2000. (IX.29. Korm.rendelet) szerinti felsorol�st alkalmaztuk, azzal az elt�r�ssel, hogy k�l�n szerepeltett�k a jogtudom�nyt.

 

 

AT

Agr�rtudom�ny

BT

B�lcs�szettudom�ny

GT

Gazdas�gtudom�ny

H

Hittudom�ny

JT

Jogtudom�ny

M

M�v�szet

MT

M�szaki tudom�nyok

OT

Orvostudom�ny

T�T

T�rsadalomtudom�nyok

TT

Term�szettudom�ny

E

Egy�b

 

A tov�bbiakban orsz�gonk�nti �s �venk�nti bont�sban a fentiek szerinti csoportos�t�sban mutatjuk be a legfontosabb adatokat t�bl�zatos form�ban. Az �sszes�t�-�sszefoglal� t�bl�zatok az orsz�gt�bl�k ut�n k�vetkeznek.

 

A r�szletes tanulm�ny az al�bbi v�zlat szerint fogja elemezni a k�l�nb�z� t�bl�zatokban �sszes�tett adatokat:

 

Bevezet�s

A feldolgoz�s m�dszerei

Oktat�s/tudom�ny

Tematika

Tudom�nyter�let


 

Az Illy�s K�zalap�tv�ny

Oktat�s/tudom�ny

Tematika

Tudom�nyter�let

Oktat�si Miniszt�rium

Oktat�s/tudom�ny

Tematika

Tudom�nyter�let

Ap�czai

Oktat�s/tudom�ny

Tematika

Tudom�nyter�let

�sszes�tett adatok

Oktat�s

Tematika

Tudom�nyter�let

DOMUS

K�vetkeztet�sek

 

A mell�kelt t�bl�zatok a h�rom k�lts�gvet�si forr�sb�l sz�rmaz� t�mogat�sokat tematika �s tudom�nyter�let szerint orsz�gonk�nt csoportos�tva tartalmazz�k. A DOMUS adatait elk�l�n�tve ismertetj�k; ebben az esetben a 2002. �vi adatok is rendelkez�sre �llnak.

 

 

4.

Az Illy�s K�zalap�tv�ny (IKA) fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sainak szerkezete

 

 

�Az Illy�s� � hat�ron t�l: fogalom. B�r a vizsg�lat id�hat�rait alkot� 11 esztend� alatt sz�mos a t�mogat�s sz�mos form�ja �s int�zm�nye alakult ki; a �c�lcsoportok� tagjai mai napig e forr�st ismerik a legjobban.

A K�zalap�tv�ny t�mogat�spolitik�ja nagym�rt�kben k�t�d�tt az adom�nyoz�: a rendszerv�lt�s ut�ni magyar korm�nyoknak a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gekkel szembeni attit�djeihez.

 

Az Antall-korm�ny id�szak�ban (1990-1994) a t�mogat�sok r�szben szer�ny nagys�grend�ek, m�sfel�l pedig �rzelmileg-idel�giailag t�lmotiv�ltak; szem�lyekre orient�ltak.

A Horn-korm�ny (1994-1998) t�mogat�spolitik�j�t a decentraliz�ci� �s a pragmatizmus jellemzi. Ugyanakkor a racion�lis t�rsadalomtudom�nyi szaknyelv haszn�lata �rzelmileg elidegen�t� hat�s� volt. A Bokros-csomag k�vetkezt�ben a t�mogat�si �sszegek szer�nyek maradtak, �s a ciklus magas infl�ci�s r�t�ja szinte elimin�lta a n�mileg megemelt t�mogat�si �sszeg hasznos�t�s�t.

Az Orb�n-korm�ny id�szaka (1998-2002) t�bb szinten is paradigmav�lt�st eredm�nyezett. A �hat�rokon �t�vel� nemzetegyes�t�s� emocion�lisan feld�s�tott nemzetpolitikai programja, valamint a radik�lisan megn�vekedett p�nz�gyi forr�s �tform�lta a kor�bbi t�mogat�spolitik�t, viszont recentraliz�l� hajland�s�g�val, �Budapest�-k�zpont�s�g�val kor�bbi eredm�nyeket elimin�lt.

 

Az alprogram II. szakasza; az esettanulm�nyok �s m�lyinterj�k elemz�se izgalmas adal�kokkal szolg�l majd; ebben az intervallumban csak az adatok sz�r�d�s�t indokoljuk r�viden.

 

 

A fels�oktat�s �s K+F t�mogat�sa ar�nya az IKA t�mogat�saiban �venk�nt:

 

 

Id�szak

Oktat�s

Tudom�ny

�sszesen

%-ban

1990-ben

�2 700 000 Ft

�1 380 100 Ft

�4 080 100 Ft

0, 79

1991-ben

�484 000 Ft

�2 575 000 Ft

�3 059 000 Ft

0, 59

1992-ben

�4 750 700 Ft

�2 283 800 Ft

�7 034 500 Ft

1, 36

1993-ban

�7 027 000 Ft

�1 952 000 Ft

�8 979 000 Ft

1, 73

1994-ben

�46 421 500 Ft

�2 255 000 Ft

�48 676 500 Ft

9, 39

1995-ben

�32 476 000 Ft

�4 876 000 Ft

�37 352 000 Ft

7, 20

1996-ban

�30 952 000 Ft

�6 414 000 Ft

�37 366 000 Ft

7, 21

1997-ben

�32 173 005 Ft

�11 455 000 Ft

�43 628 005 Ft

8, 41

1998-ban

�27 537 123 Ft

�16 113 000 Ft

�43 650 123 Ft

8, 42

1999-ben

�26 839 570 Ft

�35 011 965 Ft

�61 851 535 Ft

11, 93

2000-ben

�100 070 841 Ft

�31 898 500 Ft

�131 969 341 Ft

25, 45

2001-ben

�40 067 000 Ft

�50 779 000 Ft

�90 846 000 Ft

17, 52

�sszesen

�351 498 739 Ft

�166 993 365 Ft

�518 492 104 Ft

100, 00

%-ban

67. 80

32, 20

100, 00

 

 

 

Az adatok meger�s�tik a jelzett �ltal�nos tendenci�t: az IKA �sszes t�mogat�sainak 54, 9 %-a 1998-2001 k�z�tt ker�lt sz�toszt�sa.

Az egyes r�gi�kban d�nt�en a magyar nyelv� fels�oktat�s valamilyen form�j�nak ki�p�t�s volt az els�sz�m� priorit�s. A t�mogat�s 2/3-a jutott a fels�oktat�sra.

 

 

A fels�oktat�s/K+F orsz�gonk�nti megoszl�sai (Ft.-ban)

 

 

 

 

 

 

HU

YU

RO

SK

UA

 

 

 

 

 

Oktat�s

25 502 700 Ft

29 887 000 Ft

129 295 539 Ft

52 135 500 Ft

114 678 000 Ft

 

 

 

 

 

Tudom�ny

39 733 800 Ft

10 188 500 Ft

77 792 065 Ft

37 994 000 Ft

1 285 000 Ft

 

 

 

 

 

Megjegyz�s: Hu: Magyarorsz�g, YU: Jugoszl�via, RO: Rom�nia, SK: Szlov�kia, UA: Ukrajna.

 

 

 

Az abszol�t �rt�kek is jelzik, hogy � k�t kiv�tellel � a fels�oktat�s fejleszt�s�re ford�tott �sszegek k�zel k�tszeresen haladj�k meg a K+F-re ford�tott �sszegeket.

A magyarorsz�gi ar�ny azzal magyar�zhat�, hogy itt mutattuk ki azokat a kutat�sokat, amelyek K�rp�t-medence t�bb r�gi�j�t �rinttett�k.

K�rp�talj�n viszont rendk�v�l tudatos fejleszt�spolitika val�sult meg. A t�mogat�s 98 %-a a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola fejleszt�s�t, (valamint 0, 5 %-ban az ungv�ri egyetem magyar nyelv� term�szettudom�nyi csoportjainak k�lts�geit) szolg�lta.

 

 

 

 

5.

Az MKM/OM fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sainak szerkezete

 

(az MKM/OM t�mogat�sainak r�szletes t�bl�i a MELL�KLET 2. fejezetben tal�lhat�k)

 

 

A t�rca t�mogat�spolitik�ja � mint kor�bban jelezt�k � egyfel�l kev�sb� ismert, m�sfel�l az �szt�nd�jaz�s miatt a vizsg�lt id�szak eg�sz�ben � vitatott.

 

A t�bl�zat id�sorosan mutatja be a t�mogat�spolitika alakul�s�t.

 

�v

�Oktat�s

�Tudom�ny

��sszesen

Sz�zal�kban

1991

������ 38 820 000 Ft

0 Ft

38 820 000 Ft

1,53

1992

������ 69 052 000 Ft

243 272 Ft

69 295 272 Ft

2,74

1993

���� 110 862 000 Ft

100 000 Ft

110 962 000 Ft

4,38

1994

���� 106 736 000 Ft

0 Ft

106 736 000 Ft

4,22

1995

���� 197 891 912 Ft

56 720 Ft

197 948 632 Ft

7,82

1996

���� 248 349 000 Ft

4 796 000 Ft

253 145 000 Ft

10,00

1997

���� 300 115 700 Ft

7 920 000 Ft

308 035 700 Ft

12,17

1998

���� 325 198 000 Ft

7 790 000 Ft

332 988 000 Ft

13,16

1999

���� 329 072 000 Ft

2 400 000 Ft

331 472 000 Ft

13,10

2000

���� 360 285 000 Ft

24 924 000 Ft

385 209 000 Ft

15,22

2001

���� 375 944 000 Ft

20 000 000 Ft

395 944 000 Ft

15,65

�sszes

� 2 462 325 612 Ft

68 229 992 Ft

2 530 555 604 Ft

100,00

 

 

 

 

A miniszt�rium t�mogat�sainak bels� strukt�r�ja az al�bbi ar�nyokat mutatja:

 

 

 

 

HU

YU

RO

SK

UA

Oktat�s

1 663 484 100 Ft

91 316 000 Ft

377 531 512 Ft

271 151 000 Ft

58 843 000 Ft

Tudom�ny

49 700 720 Ft

6 850 000 Ft

7 559 272 Ft

4 120 000 Ft

0 Ft

Megjegyz�s: HU=Magyarorsz�g, YU=Jugoszl�via, RO= Rom�nia, SK=Szlov�kia, UA=Ukrajna

 

 

A t�mogat�sok �rtelmez�s�hez k�t alapvet� determin�nsra sz�ks�ges a figyelmet felh�vni:

-         1994/1995-t�l a szomsz�dos orsz�gok magyar di�kjainak �szt�nd�jaz�s�ra ford�tott k�lts�gvet�si forr�sok a MKM/OM k�lts�gvet�si fejezetben szerepelnek,

-         a k�lts�gvet�si t�rv�nyekben �fejezeti kezel�s� el�ir�nyzat� � k�nt defini�lt forr�sok csak �m�k�d�si� t�mogat�sokra ford�that�k; �gy a beruh�z�sokra csak k�zalap�tv�nyi forr�sb�l sz�rmaz� �sszegek ford�that�k.

 

 

 

 

 

 

6.

Az Ap�czai K�zalap�tv�ny (AKA) fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sainak szerkezete

 

(az AKA t�mogat�sainak r�szletez� t�bl�it a MELL�KLET 3. fejezete tartalmazza)

 

 

 

Az AKA megalap�t�sa nagys�grenddel n�velte a fels�oktat�si t�mogat�sokat; az al�bbi t�bla az orsz�gonk�nti megoszl�sokat illusztr�lja:

 

 

HU

YU

RO

SK

UA

Oktat�s

349 361 200 Ft

71 150 000 Ft

369 661 179 Ft

225 674 292 Ft

133 540 060 Ft

Tudom�ny

48 268 800 Ft

0 Ft

22 441 892 Ft

8 306 000 Ft

5 500 000 Ft

Megjegyz�s: HU=Magyarorsz�g, YU=Jugoszl�via, RO=Rom�nia, SK=Szlov�kia, UA=Ukrajna

 

 

 

 

A t�bl�zat r�vid �rtelmez�se a k�vetkez�:

 

-         A magyarorsz�gi t�mogat�sok a hat�ron t�li di�kok �szt�nd�j�t, szoci�lis t�mogat�sait �s r�szben a k�zben kialakult szakkoll�giumi rendszer k�lts�geit tartalmazz�k. A K+F szektorban szerepelnek a K�rp�t-medencei oktat�si, fels�oktat�si �s tudom�nyos adatb�zis l�trehoz�s�nak, valamint az oktat�stervez�st seg�t� szociol�giai vizsg�latokra ford�tott kiad�sok

-         A rom�niai r�ford�t�sok k�z�l a Partiumi Kereszt�ny Egyetem t�mogat�sa kiemelked�,

-         Szlov�ki�ban, Kom�romban a Selye J�nos Alap�tv�ny �ltal m�k�dtetett k�zgazdas�gi kihelyezett tagozat,

-         Ukrajn�ban pedig a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola t�mogat�sa kiemelked�.

-         Vajdas�gban � a demokratikus kibontakoz�s nyom�n � �jvid�ken sz�letett fels�oktat�si szakkoll�gium

 

 

 

�sszes�tve az egyes forr�sokat, fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott �sszes�tett t�mogat�si adatok

(Mft.-ban, kerek�tve)

 

 

IKA

AKA

OM

DOMUS*

�sszesen

518, 5

1, 233

2, 535

160, 9

4447, 7

11, 7 %

27, 7 %

57, 0 %

3, 6 %

100, 0 %

* Megjegyz�s: a DOMUS adataiban � egyed�l az eg�sz �ssze�ll�t�sban � szerepeltetj�k a 2002 �vi adatokat is.

 

A legl�nyegesebb k�vetkeztet�sek az al�bbiak:

 

K�l�n�sen az MKM/OM eset�ben rendk�v�l magas a hat�ron t�li magyar �szt�nd�jasok r�szesed�se; DOMUS pedig v�llaltan �szt�nd�jas program. �gy, b�r k�ts�gtelen, hogy a k�lts�gvet�sben e t�telek a hat�ron t�li k�lts�gvet�si t�mogat�sok rovataiban helyezkednek el, de t�nylegesen Magyarorsz�gon hasznosulnak.

Az AKA megalap�t�sa �s t�mogat� munk�j�nak megkezd�se l�nyegesen jav�tott a k�rnyez� orsz�gok magyar nyelv� fels�oktat�s�nak helyzet�n.

 

 

 

7.

A fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott t�mogat�sok orsz�gonk�nti bels� szerkezete

 

Az elemz�sek szempontj�b�l els�sorban arra h�vjuk fel a figyelmet, hogy az egyes r�gi�k nagys�ga, az ottani magyarok l�leksz�ma �s int�zm�nyes�lts�ge k�z�tt l�nyeges elt�r�sek vannak. A rom�niai magyars�g l�tsz�ma �nmag�ban nagyobb, mint a m�sik h�rom r�gi� magyars�g�nak �sszesen.

 

A t�rsadalmi, politikai �s gazdas�gi viszonyok mark�nsan elt�rnek az egyes t�rs�gekben. A vizsg�lt 11 esztend�s peri�dusban �ltal�nosan jellemz� a k�rnyez� orsz�gokra a rendszerv�lt�sokb�l k�vetkez� politikai �s gazdas�gi instabilit�s, a nemzet�llami sovinizmusb�l k�vetkez� kisebbs�gellenes politika; a magyar k�z�ss�gek int�zm�nyes�l�si folyamatainak g�tl�sa.

 

7.1. Jugoszl�via/Vajdas�g adatainak elemz�se

(a jugoszl�viai t�mogat�sok t�bl�zatait a MELL�KLET 5.1 fejezete tartalmazza)

 

Hivatkozva a fenti megjegyz�sre; sok szempontb�l a vajdas�gi magyars�g sorsa alakult keservesen az elm�lt �vtizedben. A t�rs�gben kor�bban m�dosnak tekintett sz�vets�gi k�zt�rsas�g sz�tes�se kaotikus, dr�mai k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott le. A folyamatos h�bor�s k�r�lm�nyek, a pauperiz�ci�, a kisebbs�gelleness�g a magyar k�z�ss�g ellen is hatott �s jelent�s migr�ci�s folyamatot ind�tott el. A demogr�fiai vesztes�g f�leg a fiatal- �s k�z�pkor� magyar �rtelmis�giek sor�b�l keletkezett; ez �nmag�ban g�tolta az int�zm�nyek fejl�d�s�t.

 

Az al�bbi t�bla a jugoszl�viai t�mogat�sok tematikus szerkezet�t mutatja:

 

 

T�pus

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Ingatlan, m�k. fejl.

������� 4 192 000 Ft

����� 60 920 000 Ft

����� 23 898 000 Ft

����� 89 010 000 Ft

42, 51

Infrastrukt�ra

������� 1 873 000 Ft

������������������ - Ft

������������������ - Ft

������� 1 873 000 Ft

0, 89

K�nyvkiad�s

������� 1 164 000 Ft

������� 1 000 000 Ft

������������������ - Ft

������� 2 164 000 Ft

1, 03

Kutat�s

������� 4 418 000 Ft

������������������ - Ft

���������� ��������- Ft

������� 4 418 000 Ft

2, 11

Rendezv�ny

������� 4 701 000 Ft

������� 2 100 000 Ft

���������� 400 000 Ft

������� 7 201 000 Ft

3, 44

�szt�nd�j

����� 22 137 000 Ft

������� 5 130 000 Ft

����� 73 868 000 Ft

���� 101 135 000 Ft

48, 30

Egy�b

������� 1 590 000 Ft

������� 2 000 Ft

������������������ - Ft

������� 3 590 000 Ft

1, 71

�sszesen

����� 40 075 000 Ft

����� 71 150 000 Ft

����� 98 166 000 Ft

���� 209 391 000 Ft

100, 00

 

 

A tendenci�kat j�l mutatja az �sszefoglal� t�bl�zat:

 

A t�mogat�sok fele �szt�nd�jaz�sra ford�t�dott, �s k�zel ekkora �sszeg szolg�lta a megl�v�, szeg�nyes int�zm�nyh�l�zat minimum szinten val� megmarad�s�t. Jugoszl�via eset�ben � k�l�n�sen az intenz�vebb harci cselekm�nyek idej�n (1991-1996 k�z�tt, vagy 1999-es l�gih�bor� idej�n - a magyar k�z�ss�g k�r�s�re a magyar korm�nyzat (amely egy�bk�nt korl�tozni igyekezett e folyamatot) is t�mogatta a Magyarorsz�gon val� tov�bbtanul�st.

A �m�k�d�s� kateg�ri�ban els�sorban a Kert�szeti Egyetem zentai kihelyezett tagozat�nak k�lts�gei jelennek meg. A kihelyezett tagozat az egyetlen olyan fels�oktat�si forma, amely � er�s korl�tokkal � egy�ltal�n m�k�dhetett. A m�sik kitelepedett fels�oktat�si int�zm�ny: a G�bor D�nes F�iskola szabadkai kara v�llalkoz�sban m�k�dik, �gy k�lts�gvet�si t�mogat�sban nem, vagy alig r�szes�lt.

A tov�bbi m�k�d�si form�k elhanyagolhat� t�mogat�st kaptak.

 

 

A jugoszl�viai t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�s�t �rdemes sz�zal�kos megoszl�ssal �s grafikonnal szeml�ltetni:

 

Tudom�nyter�let

%-ban

Agr�rtudom�ny

11, 95

B�lcs�szettudom�ny

5, 85

Gazdas�gtudom�ny

0, 00

Hittudom�ny

1, 28

M�szaki tudom�ny

0, 35

M�v�szettudom�ny

1, 91

Orvostudom�ny

0, 00

T�rsadalomtudom�ny

1, 72

Term�szettudom�ny

0, 39

Egy�b

76, 54

 

 

 

Az egy�b kateg�ri�ban jelen�tett�k meg a besorolhatatlan �szt�nd�jas t�mogat�sokat, amelyek a teljes t�mogat�si �sszeg z�m�t alkotj�k.

 

 

 

 

 

A diagram viszont tiszt�tott adatokat tartalmaz; kiemelt�k az �szt�nd�jra ford�tott t�mogat�sokat.

E form�ban v�lik nyilv�nval�v�, hogy a val�ban Jugoszl�vi�ban hasznos�tott �sszegek 2/3 r�sze a kert�szm�rn�ki k�pz�sre �s az �jvid�ki Egyetem magyar tansz�k�nek t�mogat�s�ra szolg�lt.

A t�bbi tudom�nyter�leten f�leg egy�ni kutat�sok kaptak t�mogat�st. A t�rsadalomtudom�nyi kutat�sokat j�r�szt egyetlen int�zm�ny: a Magyars�gkutat� Tudom�nyos T�rsas�g k�pviseli.�

 

 

7. 2.A magyarorsz�gi t�mogat�sok k�l�nf�le mutat�i

(a magyarorsz�gi t�mogat�sok legfontosabb t�bl�it a MELL�KLET 5.2. fejezete tartalmazza)

 

�A magyarorsz�gi t�mogat�sok saj�tos helyet foglalnak el a hat�ron t�lra sz�nt forr�sok strukt�r�j�ban. B�r az egym�st k�vet� korm�nyok nemzetstrat�gi�j�ban mindig is meghat�roz� rendez� elv volt, hogy a t�mogat�sok a r�gi�kban hasznosuljanak; a magyarorsz�gi tov�bbtanul�s ir�nti element�ris egy�ni aspir�ci�k (�szt�nd�jak) miatt a t�mogat�sok nagyon relev�ns r�sz�nek m�gis Magyarorsz�g a sz�ntere.

 

 

Mindezt szeml�lteti a k�vetkez� t�bla:

 

T�pus

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Ingatlan, m�k. fejl.

������� 1 870 000 Ft

����� 33 423 000 Ft

����� 25 000 000 Ft

����� 60 293 000 Ft

2, 77

Infrastrukt�ra

����� 12 839 000 Ft

������� 5 842 200 Ft

����� 41 549 000 Ft

����� 60 230 200 Ft

2, 77

K�nyvkiad�s

������� 3 940 000 Ft

������� 1 900 000 Ft

������� 1 620 000 Ft

������� 7 460 000 Ft

0, 34

Kutat�s

����� 13 560 000 Ft

����� 35 445 800 Ft

������� 7 180 000 Ft

����� 56 185 800 Ft

2, 58

Rendezv�ny

����� 19 360 800 Ft

����� 19 519 000 Ft

������� 1 150 720 Ft

����� 40 030 520 Ft

1, 84

�szt�nd�j

����� 13 661 500 Ft

���� 301 500 000 Ft

� 1 470 774 100 Ft

� 1 785 935 600 Ft

82, 07

Egy�b

������������������ - Ft

������������������ - Ft

���� 165 911 000 Ft

���� 165 911 000 Ft

7, 62

�sszesen

����� 65 231 300 Ft

���� 397 630 000 Ft

� 1 713 184 820 Ft

� 2 176 046 120 Ft

100, 00

 

 

Mi l�that�?

 

- Egyfel�l az, hogy a k�t szakmai ter�let (fels�oktat�s �s K+F) t�mogat�s�ra szolg�l� �sszegek 40 % - a �szt�nd�jak form�j�ban Magyarorsz�gon hasznosul. 1995 �ta valamennyi r�gi� �szt�nd�jas t�mogat�sa Magyarorsz�gon jelenik meg, el�bb az MKM/OM, majd a M�rton �ron Szakkoll�gium k�lts�gvet�s�ben.

- M�sfel�l, kerek�tve 390 Mft. ker�lt t�nylegesen Magyarorsz�gon felhaszn�l�sra, ami a teljes t�mogat�s 7, 6 %-a, vagy a 11 esztend� �tlag�ban �vi 35 Mft. Ezek az �sszegek a t�bb orsz�got (magyar k�z�ss�get) �rint� rendezv�nyek, kutat�sok valamint k�nyvkiad�s finansz�roz�s�ra szolg�ltak.

 

 

A magyarorsz�gi t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�s�t, tiszt�tott form�ban (az �szt�nd�jak n�lk�l) diagramokon szeml�ltetj�k:

 

 

 

 

 

A legfontosabb, kimutathat� tendenci�k az al�bbiak:

 

1.      meghat�roz� a t�rsadalomtudom�nyok s�lya; a Magyarorsz�gon elsz�molt t�mogat�sok 2/3 r�sze e tudom�nyokra, els�sorban a szociol�giai vizsg�latokra hasznosult. A �hasznosul�s� ebben az esetben nem ironikus sz�haszn�lat, hiszen az elm�lt �vtized nagy region�lis vizsg�latai (Csepeli Gy�rgy etnikai szerkezet kutat�sai, a Bal�zs Ferenc T�rsas�g r�teg-�s �rt�k-kutat�sai, valamint a M�rton �ron Szakkoll�gium elm�lt �vekbeni vizsg�l�d�sai) ebb�l a forr�sb�l t�rt�ntek �s valamennyi kutat�s t�bb r�gi�ra terjedt ki.

2.      Ugyanakkor egyfajta szerkezeti torzul�s is j�l tetten �rhet�. A tiszt�tott forr�s 83 %-a a t�rsadalomtudom�nyok �s b�lcs�sztudom�nyokra jutott, �s az �sszes t�bbi tudom�nyter�let csak 17 %-ban r�szes�lt a Magyarorsz�gon felhaszn�lt forr�sokb�l.

3.      V�g�l: sz�mos, a hat�ron t�li magyars�got �ltal�ban �rint� k�nyv, vagy tudom�nyos rendezv�ny is ebb�l a forr�sb�l kapott t�mogat�st.

 

 

7.3 A rom�niai/erd�lyi adatok elemz�se

(a rom�niai t�mogat�sok legfontosabb t�bl�it a MELL�KLET 5.3. fejezete tartalmazza)

 

Erd�ly magyar t�rsadalma � az elm�lt �vek gyakori jogfoszt�sai ellen�re � a legnagyobb, t�bbek szerint elk�l�n�thet� region�lis tudattal �s trad�ci�ival (transszilvanizmus), valamint ki�p�lt int�zm�nyh�l�zattal rendelkez� k�z�ss�g.

Jelent�s fels�oktat�si �s tudom�nyos hagyat�ka van; 1873-ban Kolozsv�rott alap�tj�k meg az orsz�g m�sodik �s a �vid�k� els� egyetem�t. Az Erd�lyi M�zeum Egyes�letnek (mint �kis� akad�mi�nak) is sok �vtizedes t�rt�nelme van. B�r e trad�ci�k t�lnyom� r�sz�t az elm�lt f�l �vsz�zadban felsz�molt�k, az 1989-es rom�niai fordulat ut�n megindult az int�zm�nyek revitaliz�l�sa.

J�llehet a Bolyai Egyetem nem szervez�dhetett � jogi �rtelemben � �jj�, ma k�zel 7000 hallgat� tanulhat magyarul,

Az erd�lyi egyh�zak �s a magyar t�bbs�g� �nkorm�nyzatok 1991-t�l a magyar nyelv� fels�oktat�s megteremt�s�re t�rekedtek (Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola-Nagyv�rad, kihelyezett tagozatok-Cs�kszereda, Sz�kelyudvarhely, Sepsiszentgy�rgy, Ny�r�dszereda stb.)

 

2000-ben � elk�l�n�tett magyarorsz�gi k�lts�gvet�si keretb�l � megalakul az Erd�lyi Magyar Tudom�nyegyetem, �vi k�zel 2 milli�rd Ft.-os t�mogat�ssal.� (e t�mogat�s elemz�s�t a kutat�s k�vetkez� szakasz�ban v�gezz�k el.)

 

Hogyan mutatkozik e dinamika a sz�mok t�kr�ben?

 

T�pus

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Ingatlan, m�k., fejl.

���� 139 243 340 Ft

���� 317 499 835 Ft

���� 143 048 300 Ft

���� 599 791 475 Ft

60, 57

Infrastrukt�ra

����� 26 953 252 Ft

������� 6 469 337 Ft

����� 32 100 000 Ft

����� 65 522 589 Ft

6, 62

K�nyvkiad�s

������� 7 023 840 Ft

������� 9 890 000 Ft

���������� 696 000 Ft

����� 17 609 840 Ft

1, 78

Kutat�s

����� 10 370 725 Ft

����� 19 082 400 Ft

������� 6 163 272 Ft

����� 35 616 397 Ft

3, 60

Rendezv�ny

����� 17 992 196 Ft

������� 8 512 107 Ft

������� 6 512 000 Ft

����� 33 016 303 Ft

3, 33

�szt�nd�j

������� 4 789 341 Ft

����� 28 187 392 Ft

���� 196 570 512 Ft

���� 229 547 245 Ft

23, 18

Egy�b

���������� 714 910 Ft

������� 8 462 000 Ft

������������������ - Ft

������� 9 176 910 Ft

0, 93

�sszesen

���� 207 087 604 Ft

���� 398 103 071 Ft

���� 385 090 084 Ft

���� 990 280 759 Ft

100, 00

 

 

Rendk�v�l intenz�v volt az int�zm�nyalap�t�si (�jraalap�t�si) �s azok m�k�d�s�t biztos�t� t�rekv�s. A sz�toszthat� forr�s 67 %-�t haszn�lt�k fel erre a c�lra.

Ugyanakkor finansz�roz�si probl�m�t okoz, hogy az �llami magyar nyelv� fels�oktat�si int�zm�nyek (Babes-Bolyai Egyetem �s szatellit int�zm�nyei) stb. nem, vagy alig r�szes�lhetnek magyar k�lts�gvet�si t�mogat�sban. Az elemz�s k�vetkez� szakasz�ban err�l is finomabb elemz�s k�sz�l.

Term�szetesen itt is magas az �szt�nd�j ar�nya; de az ar�ny az ut�bbi �vekben er�sen cs�kken. (1995-ig az adott orsz�g t�mogat�sai k�z�tt jelennek meg az �szt�nd�jra ford�tott �sszegek)


 

A tudom�nyter�leti megoszl�s itt a legar�nyosabb: (t�bla �s grafikon)

 

 

Tudom�nyter�let

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Agr�rtudom�ny

������� 28 204 640 Ft

����� 2 982 000 Ft

��� 24 242 000 Ft

������� 55 428 640 Ft

5, 60

B�lcs�szettudom�ny

������� 23 662 879 Ft

��� 13 466 544 Ft

��� 41 614 000 Ft

������� 78 743 423 Ft

7, 96

Gazdas�gtudom�ny

������� 45 912 846 Ft

��� 30 000 000 Ft

�������� 200 000 Ft

������� 76 112 846 Ft

7, 69

Hittudom�ny

������� 13 436 085 Ft

��� 87 600 978 Ft

��� 78 963 000 Ft

������ 180 000 063 Ft

18, 19

M�v�szettudom�ny

��������� 2 343 910 Ft

��� 10 447 000 Ft

����� 3 920 000 Ft

������� 16 710 910 Ft

1, 69

M�szaki tudom�ny

������� 33 283 696 Ft

��� 30 220 000 Ft

����� 2 519 072 Ft

������� 66 022 768 Ft

6, 67

Orvostudom�ny

��������� 6 325 479 Ft

����� 6 859 337 Ft

����� 8 261 000 Ft

������� 21 445 816 Ft

2, 17

T�rsadalomtudom�ny

������� 16 610 542 Ft

��� 28 999 000 Ft

����� 7 042 272 Ft

������� 52 651 814 Ft

5, 32

Term�szettudom�ny

��������� 8 018 186 Ft

��� 24 753 515 Ft

����� 4 724 600 Ft

������� 37 496 301 Ft

3, 79

Egy�b

������� 28 909 341 Ft

�� 162 304 697 Ft

� 213 604 140 Ft

������ 404 818 178 Ft

40, 91

�sszesen

��� ���206 707 604 Ft

�� 397 633 071 Ft

� 385 090 084 Ft

������ 989 430 759 Ft

100, 00

 

 

 

Megjegyz�s: A diagram tiszt�tott adatokat, azaz az �szt�nd�jas t�mogat�s n�lk�li tudom�nyter�let szerinti megoszl�sokat tartalmazza.

 

A t�bl�zatb�l �s a diagramb�l ad�d� k�vetkeztet�sek:

 

A hittudom�nyi t�mogat�sok � m�s r�gi�kban nem tapasztalhat� � magas ar�ny�t az magyar�zza, hogy az eg�sz vizsg�lt id�szak fontos t�mogat�si priorit�sa volt a nagyv�radi Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola, valamint jogut�dja: a Partiumi Kereszt�ny Egyetem t�mogat�sa. Tekintettel arra, hogy az int�zm�ny k�pz�sei k�z�l csak a hittudom�nyhoz tartoz� szakok akkredit�ltak; tev�kenys�g�t �s t�mogat�sait ide soroltuk be.

Az erd�lyi fels�oktat�s �s K+F tudom�nyter�leti ar�nyoss�got mutat. Valamennyi tudom�ny�g megtal�lhat�; �s sz�zal�kos sz�r�d�suk is viszonylag egyenletes. Az agr�rtudom�nyok a kor�bban a Soproni Egyetem, majd Kert�szeti Egyetem kihelyezett k�pz�seihez k�t�dnek, a b�lcs�szettudom�nyok t�mogat�s�nak c�lpontjai: a Babes-Bolyai Egyetem magyar nyelv� k�pz�sei, valamint a Kriza J�nos N�prajzi T�rsas�g n�prajzi kutat�sai.

Marosv�s�rhelyre koncentr�l�dnak a m�v�szettudom�nyi �s orvostudom�nyi t�mogat�sok; tekintettel a Szentgy�gyi Sz�nm�v�szeti Akad�mi�ra, valamint az orvostudom�nyi egyetemre.

A m�szaki �s term�szettudom�nyok els�sorban Kolozsv�rra jutnak; az egyetem mellett itt m�k�dik az Erd�lyi Magyar M�szaki Tudom�nyos T�rsas�g (EMTE), amely az egyetlen szervez�d�s a hat�rokon t�l.

A t�rsadalomtudom�nyok erd�lyi m�vel�se policentrikus szerkezet�. A kolozsv�ri tansz�kek mellett Cs�kszered�n, Sepsiszentgy�rgy�n �s Temesv�rott m�k�dik alap�tv�nyi kutat�int�zet. A KAM-Region�lis �s Antropol�giai Kutat�sok K�zpontja (Cs�kszereda) tev�kenys�ge t�ln� a partikularit�son, az egys�ges magyar tudom�ny �rt�ke.

 

�sszefoglalva: az erd�lyi magyar fels�oktat�s �s hozz� kapcsol�d�an a tudom�nym�vel�s, amennyiben a magyarorsz�gi t�mogat�sok volumene nem cs�kken; szerves kieg�sz�t�je lehet az egyetemes magyar tudom�nynak.

 

 

 

7.4 A szlov�kiai/felvid�ki t�mogat�si adatok bemutat�sa

(a szlov�kiai t�mogat�sok legfontosabb adatait a MELL�KLET 5. 4. fejezete tartalmazza)

 

 

A vizsg�lt orsz�gok k�z�l k�ts�gtelen�l Szlov�kia a legfejlettebb: sz�mos t�rsadalmi jelz�sz�ma alig marad el a hasonl� magyarorsz�gi indexekt�l.

T�rsadalom- �s politikat�rt�neti szempontb�l azonban viszontags�gos volt az orsz�g elm�lt 10 esztendeje. A rendszerv�lt�s m�g Csehszlov�kia tagk�zt�rsas�gak�nt �rintette. A K�rp�t-medence m�sodik legnagyobb magyar n�pcsoportja kev�s nemzetis�gi int�zm�nnyel rendelkezett; eltekintve a szocialista t�megszervezetek mint�j�ra k�zpontilag megszervezett CSEMADOK h�l�zat�t�l.

 

T�m�nk szempontj�b�l eml�tend�, hogy a magyar k�pvisel�k m�g a pr�gai sz�vets�gi parlamentben terjesztett�k el� a r�v-kom�romi J�kai Egyetem alap�t�s�t sz�nd�koz� javaslatukat. 1994-ben Szlov�kia �n�ll�sult; �s a meciari id�szakok sz�k l�t�k�r� nacionalista politik�ja visszavetette a kisebbs�gi int�zm�nyalap�t�si terveket, illetve csak p�tmegold�sokat engedett.

 

 

A felvid�ki t�mogat�sok tematikai szerkezete: (t�bla �s diagram)

 

 

T�pus

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Ingatlan, m�k. fejl.

����� 17 310 000 Ft

���� 208 728 792 Ft

���� 154 338 000 Ft

���� 380 376 792 Ft

63, 46

Infrastrukt�ra

����� 48 349 000 Ft

������������������ - Ft

����� 61 192 000 Ft

���� 109 541 000 Ft

18, 28

K�nyvkiad�s

������� 2 942 000 Ft

���������� 500 000 Ft

������������������ - Ft

������� 3 442 000 Ft

0, 57

Kutat�s

����� 18 239 000 Ft

������������������ - Ft

������� 3 720 000 Ft

����� 21 959 000 Ft

3, 66

Rendezv�ny

������� 1 462 000 Ft

������� 4 018 000 Ft

���������� 400 000 Ft

������� 5 880 000 Ft

0, 98

�szt�nd�j

�� �����1 827 500 Ft

����� 12 427 500 Ft

����� 55 621 000 Ft

����� 69 876 000 Ft

11, 66

Egy�b

������������������ - Ft

������� 8 306 000 Ft

������������������ - Ft

������� 8 306 000 Ft

1, 39

�sszesen

����� 90 129 500 Ft

���� 233 980 292 Ft

���� 275 271 000 Ft

���� 599 380 792 Ft

100, 00

 


Diagramon �br�zolva:

 

 

 

A felvid�ki t�mogat�sok tematikus megoszl�sa r�szben eml�keztet, m�sfel�l pedig k�l�nb�zi a megfelel� erd�lyi strukt�r�t�l.

 

A hasonl�s�g els�sorban abban az igyekezetben ragadhat� meg, amellyel az elveszett, vagy soha nem volt int�zm�nyeket igyekeznek p�tolni, vagy l�trehozni. A t�mogat�sok 82 %-a int�zm�ny�p�t�st, m�k�dtet�st �s a megfelel� infrastrukt�ra beszerz�s�t fedezi. E fejleszt�sek a vizsg�lt intervallum eg�sz�ben fels�oktat�si int�zm�nyek ki�p�t�s�t sz�nd�kozt�k, �s c�lorient�lt m�don ker�ltek felhaszn�l�sra.

 

1990-1999 k�z�tt f�leg az un.�v�rosi egyetemek� (R�v-Kom�rom, Kir�lyhelmec) infrastruktur�lis �s m�k�d�si felt�telei teremt�dtek meg. B�r a magyarorsz�gi pedag�gusk�pz�s exportja szakmailag t�v�tnak bizonyultak (a diplom�kat csak kieg�sz�t� k�pz�ssel � �s dr�g�n � lehetett honos�tani. M�sfel�l a kom�romi kihelyezett tagozat csak h�tv�g�n �zemel� konzult�ci�s k�zpontot jelent/. Csek�lyebb m�rt�kben a kom�romi K�lvin J�nos Reform�tus Teol�giai Akad�mia is r�szes�lt a beruh�z�si forr�sokb�l.

2000-t�l � az AKA jelent�s er�forr�sainak hasznos�t�s�val � indulhatott el a Selye J�nos Egyetem alapoz� munk�i.

 

Az elt�r�s; f�leg Vajdas�ghoz, de Erd�lyhez k�pest is az �szt�nd�jaz�sra ford�tott �sszegek alacsonyabb volta �s ar�nya. Pedig a szak�rt�k �ltal�ban gyeng�nek min�s�tik a szlov�k egyetemi oktat�s sz�nvonal�t, M�sfel�l viszont a felvid�ki fiatalok sz�m�ra el�rhet� a cseh fels�oktat�si rendszer is.

Felvid�ken k�t jelent�sebb magyar �rdek� kutat�csoport m�k�dik: a laz�bb szervezet� Mercurius Csoport, amely a t�mogat�sokat ink�bb k�nyvkiad�sra �s rendezv�nyszervez�sekre ford�totta. A F�RUM Int�zet, k�l�n�sen a vizsg�lt id�szak utols� harmad�ban korszer� �p�letet �s infrastrukt�r�t �p�tett ki; �gy a mag�nadom�nyok mellett magyarorsz�gi t�mogat�sokra is ig�nyt tartott.


A felvid�ki t�mogat�sok szerkezeti megoszl�sa tudom�nyter�letenk�nt: (t�bla �s diagram)

 

Tudom�nyter�let

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Agr�rtudom�ny

�������������������� - Ft

�������������������� - Ft

������� 28 195 000 Ft

������� 28 195 000 Ft

4, 70

B�lcs�szettudom�ny

������ �22 831 500 Ft

��������� 6 000 000 Ft

������� 59 859 000 Ft

������� 88 690 500 Ft

14, 80

Gazdas�gtudom�ny

�������������������� - Ft

������� 95 105 000 Ft

������ 122 963 000 Ft

������ 218 068 000 Ft

36, 38

Hittudom�ny

��������� 5 154 000 Ft

���� ���76 647 792 Ft

��������� 1 545 000 Ft

������� 83 346 792 Ft

13, 91

M�v�szettudom�ny

������������ 460 000 Ft

�������������������� - Ft

�������������������� - Ft

������������ 460 000 Ft

0, 08

M�szaki tudom�ny

������������ 450 000 Ft

������������ 400 000 Ft

�������������������� - Ft

������������ 850 000 Ft

0, 14

Orvostudom�ny

�������������������� - Ft

�������������������� - Ft

�������������������� - Ft

�������������������� - Ft

0, 00

T�rsadalomtudom�ny

������� 53 512 000 Ft

������������ 882 000 Ft

��������� 4 220 000 Ft

������� 58 614 000 Ft

9, 78

Term�szettudom�ny

������������ 350 000 Ft

������������ 997 500 Ft

������������ 550 000 Ft

��������� 1 897 500 Ft

0, 32

Egy�b

��������� 7 372 000 Ft

������� 53 948 000 Ft

������� 57 939 000 Ft

������ 119 259 000 Ft

19, 90

�sszesen

������� 90 129 500 Ft

������ 233 980 292 Ft

������ 275 271 000 Ft

������ 599 380 792 Ft

100, 00

 

 

Ugyanez diagramban �br�zolva:

 

Megjegyz�s: a diagram tiszt�tott adatokat tartalmaz (az �szt�nd�jra ford�tott k�lts�gek nem szerepelnek benne)

 

 

A felvid�ki t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti megoszl�sa mark�nsan k�l�nb�zik a t�bbi r�gi� hasonl� mutat�it�l:

 

M�r 1990-es �vek elej�t�l mark�ns �rdekl�d�s nyilv�nult meg a k�zgazdas�gtudom�ny ir�nt. A r�gi�ra jut� forr�s 46 %-a k�zgazdas�gtan tan�t�s�ra jutott.

A kir�lyhelmeci v�rosi egyetem, amely a Budapesti K�zgazdas�gi Egyetem kihelyezett tagozata, 1993 �ta f�iskolai szint� k�zgazd�szk�pz�st folytat. A v�rosi �nkorm�nyzat t�mogat�s�val, de alapvet�en magyarorsz�gi t�mogat�sb�l iskola- �s koll�giumi �p�let �p�lt; jelent�s informatikai beruh�z�sok t�rt�ntek.� A tatab�nyai sz�khely� Modern �zleti Tudom�nyok F�iskol�ja Dunaszerdahelyen ind�tott kihelyezett k�pz�st. V�gezet�l az AKA jelent�s t�mogat�s�val R�v-Kom�romban elindult az egyetemi szint� kihelyezett k�pz�s.

 

A b�lcs�szettudom�ny alatt a kom�romi V�rosi Egyetem �v�n�-�s tan�t�szakos k�pz�se �rtend�.

A t�rsadalomtudom�nyokra jut� h�nyadot � jobb�ra - a k�t m�r eml�tett kutat�csoport kapta.

 

 

 

7.5. Az ukrajnai, k�rp�taljai t�mogat�sok f�bb jellemz�i

(az ukrajnai t�mogat�sok legfontosabb adatait a MELL�KLET 5.5. fejezete tartalmazza)

 

 

Am�g a K�rp�t-medence magyar nemzeti k�z�ss�gei (f�leg Rom�ni�ban, Szlov�ki�ban) az �sszlakoss�g 5-7 %-�t alkotj�k, addig a kb. 170, 000 f�s ukrajnai magyars�g Ukrajna n�pess�g�nek alig 0, 375 %-�t k�pviselik. E n�pess�g csup�n a hatalmas orsz�g egy megy�j�ben (Zakarpatszkaja Oblaszty) k�pvisel jelent�s h�nyadot. (kb. 14 %)

 

A Szovjet Birodalom ut�d�llamai sz�mtalan bels� �gazdas�gi �s politikai � probl�m�val k�szk�dnek; ez jellemzi az eur�pai nagyt�rhez tartoz� Ukrajn�t is. A t�rs�g legszeg�nyebb �llama, saj�t jogi szab�lyoz�sa ellen�re, k�ptelen kisebbs�geit t�mogatni, net�n pozit�v diszkrimin�ci�val kezelni. �gy, K�rp�talj�n a magyar int�zm�nyek csak magyarorsz�gi t�mogat�ssal l�tezhetnek.

 

 

A t�mogat�sok szerkezete tematika szerint (t�bla �s diagram)

 

T�pus

IKA

AKA

MKM/OM

�sszesen

%-ban

Ingatlan, m�k. fejl.

����� 60 377 000 Ft

���� 109 645 520 Ft

����� 31 894 000 Ft

���� 201 916 520 Ft

64, 34

Infrastrukt�ra

����� 51 578 000 Ft

����� 24 244 540 Ft

������������������ - Ft

����� 75 822 540 Ft

24, 16

K�nyvkiad�s

���������� 160 000 Ft

�� �����3 800 000 Ft

������������������ - Ft

������� 3 960 000 Ft

1, 26

Kutat�s

������������ 35 000 Ft

������������������ - Ft

������������������ - Ft

������������ 35 000 Ft

0, 01

Rendezv�ny

���������� 100 000 Ft

������� 1 350 000 Ft

������������� �����- Ft

������� 1 450 000 Ft

0, 46

�szt�nd�j

������� 3 713 000 Ft

������������������ - Ft

����� 26 949 000 Ft

����� 30 662 000 Ft

9, 77

Egy�b

������������������ - Ft

������������������ - Ft

������������������ - Ft

������������������ - Ft

0, 00

�sszesen

���� 115 963 000 Ft

���� 139 040 060 Ft

����� 58 843 000 Ft

���� 313 846 060 Ft

100, 00

 

Diagramon �br�zolva:

 

 

 

Mire k�vetkeztethet�nk a kimutat�sokb�l?

 

 

Val�sz�n�leg a vizsg�lt ter�let 10 esztend�s t�rt�nelm�nek leginvenci�zusabb fejleszt�s�t; a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola �vtizedes fejl�d�s�t/fejleszt�s�t. Szinte a teljes forr�s: �sszesen 88, 5 % jutott a F�iskola k�l�nb�z� beruh�z�si �s m�k�d�si k�lts�geire.

Ezen k�v�l az �szt�nd�jaz�sra ford�tottak 10 %-ot; de ez az ar�ny � a t�bbi r�gi�hoz viszony�tva � nem magas.

A t�bbi tev�kenys�gt�pus r�szesed�se elhanyagolhat�.

A t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti megoszl�sa:

 

 

Megjegyz�s: a diagram a tiszt�tott adatokat tartalmazza (az �szt�nd�jas adatok n�lk�l)

 

 

 

A tudom�nyter�leti megoszl�s mark�nsan szeml�lteti a kor�bbi statisztikai t�bl�kb�l levont meg�llap�t�st: a k�rp�taljai fejleszt�sek k�z�ppontj�ban 1993-1994 �ta a F�iskola l�tes�t�se �ll.

1994-1998 k�z�tt a fejleszt�s els�sorban az IKA �s az MKM/OM k�z�s finansz�roz�s�ban t�rt�nhetett; tekintettel arra, hogy az MKM/OM forr�sai � a fejezeti kezel�s� el�ir�nyzatokra vonatkoz� el��r�sok szerint � csak a m�k�d�sre voltak utalhat�k. Ebben az id�szakban a beruh�z�sokat az IKA t�mogat�sai tett�k lehet�v�.

A k�s�bbi F�iskola ebben az id�szakban a ny�regyh�zi Bessenyei Gy�rgy Tan�rk�pz� F�iskola kihelyezett tagozatak�nt, �speci�lis k�pz�se�-k�nt szerepelt.

Az akkredit�ci�s elj�r�s megind�t�sa ut�n a F�iskola megkapta az el�zetes m�k�d�si enged�lyt. K�pz�si szakir�nyai egy�rtelm�en a b�lcs�szettudom�nyok k�r�be sorolhat�k; innen eredeztethet� a b�lcs�szettudom�nyok abszol�t � 92 %-os � t�ls�lya.

 

Az elm�lt �vekben a F�iskola b�v�tette oktat�si k�n�lat�t, kihelyezett tagozatk�nt kert�szm�rn�ki �s agr�rk�zgazd�sz k�pz�s indult el.

 

 

 


8.

�sszegz�s

 

Az al�bbiakban csak v�zlatosan foglalja �ssze a t�mogat�spolitika legfontosabb mutat�it, csom�pontjait.

 

 

8. 1. A t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 1, ill. a 6. 4. 1. t�bl�n tal�lhat�k)

 

Az elemzett id�szakban a hat�ron t�li fels�oktat�s �s K+F t�mogat�s�ra jut� k�lts�gvet�si forr�sok teljes �sszege - a statisztikai hibahat�rt is figyelembe v�ve � 4, 3 milli�rd Ft. volt .

 

A n�veked�s dinamik�ja 1990-1995 k�z�tt nagyon lass� volt; a teljes t�mogat�s alig 13 %-a jutott ezekre az esztend�kre. 1995- t�l lass� n�veked�s kezd�d�tt.

�

A paradigmav�lt�s 1999-ben k�vetkezett be, �s a vizsg�lt id�szak v�g�ig a juttat�sok megsokszoroz�dtak. Az �sszes t�mogat�s 61 %-a 3 esztend� alatt jutott el a p�ly�z�khoz. Az oktat�si t�mogat�sok ugr�sszer� n�veked�s�ben az Ap�czai K�zalap�tv�ny megalap�t�sa volt meghat�roz�. Az AKA 3 �ves m�k�d�se alatt a teljes t�mogat�s 27 %-�t v�llalta.�� Az MKM/OM, mint �gazatilag illet�kes f�hat�s�g 58 %-kal t�mogatta a hat�ron t�li fels�oktat�st, m�g az IKA �sszesen 12 % sz�zal�kkal r�szesedett.

 

A t�mogat�sok hatalmas h�nyada a fels�oktat�si int�zm�nyrendszer kialak�t�s�ra �s m�k�dtet�s�re jutott. A fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sok ar�nya: 6 % a 94%-hoz

 

 

8.2. A jugoszl�viai t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 2. t�bl�n tal�lhat�k)

 

 

Vajdas�gra az �sszes t�mogat�snak csak 4. 65 %-a jutott. Az adatok �nmaguk�rt besz�lnek, a r�gi�ban - k�t kihelyezett tagozat kiv�tel�vel � nem t�rt�nt komolyabb fels�oktat�si kezdem�nyez�s. A legjelent�sebb t�mogat�st az MKM/OM ny�jtotta, a h�bor�s viszonyok miatt a fels�oktat�si t�mogat�sok jelent�s r�sz�t szoci�lis c�lokra, di�kseg�lyez�sre ford�tott�k.

 

Jelent�sebb beruh�z�sok csak a 2001. �vi demokratikus fordulat ut�n kezd�dhettek, els�sorban az AKA j�volt�b�l. A t�mogat�sok k�z�l n�h�ny koll�gium l�trehoz�sa eml�thet�.

 

A K+F r�szesed�se is alacsonyabb, mint a t�bbi r�gi�ban; komolyabb kutat�munka csak az �jvid�ki Egyetem magyar tansz�k�n, valamint Szabadk�n, a Magyars�gkutat� Tudom�nyos T�rsas�gn�l folyik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

8.3. A magyarorsz�gi t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 3. t�bl�n l�that�k)

 

 

 

 

A t�mogat�spolitika hat�ron t�li kritik�ja els�sorban a jelent�s anyaorsz�gi p�nzfelhaszn�l�st r�tta fel a magyars�gpolitika ir�ny�t�inak. K�ts�gtelen, hogy a fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sok 40 %-a, a hat�ron t�li di�kok �szt�nd�jaz�s�ra �s szoci�lis t�mogat�s�ra ker�lt felhaszn�l�sra. Az MKM/OM t�mogat�sainak 67 %-�t a di�kseg�lyez�s em�sztette fel. Ugyanakkor a t�rca jelent�s szerepet v�llalt a hat�ron t�li magyar fels�oktat�s els� kezdem�nyez�seinek t�mogat�s�ban. 1993-1994-t�l kezdve a t�rca finansz�rozta valamennyi k�lhoni k�pz�s m�k�d�si k�lts�geit.

 

Ar�nyaiban Magyarorsz�gon a legmagasabb a K+F t�mogat�sa. K�l�nb�z� f�zisokban �s k�l�nb�z� megk�zel�t�ssel, az elm�lt korm�nyzati ciklusokban nagyar�ny� t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok igyekeztek felt�rni a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek szociol�giai/szoci�lpszichol�giai st�tusz�t; �rt�keiket, ideol�giai/politikai attit�djeit. E kutat�sok k�lts�ge Magyarorsz�gon jelenik meg.

 

 

 

8.4. A rom�niai t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok a 6. 1. 4. t�bl�n l�that�k)

 

 

 

Az erd�lyi magyar k�z�ss�g fels�oktat�si �s kutat�si tev�kenys�geinek t�mogat�sa megk�zel�ti az 1 milli�rd Ft.-ot. Ez az adat nem tartalmazza a Sapienti�nak ny�jtott � elk�l�n�tett c�lt�mogat�st.

 

A juttat�sok sz�mottev� (t�bb mint egyharmada) r�sze az AKA-n kereszt�l jutott el �s f�leg a nagyv�radi sz�khely� Partiumi Kereszt�ny Egyetem (kor�bban Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola) c�ljait szolg�lta. A kor�bbi id�szakokban f�leg a kihelyezett tagozatok voltak a t�mogat�sok kedvezm�nyezettjei.

 

Erd�lyben viszonylag jelent�s volt a K+F szf�ra t�mogat�sa, ar�nyaiban f�leg az IKA szolg�lta az ottani magyar tudom�nyoss�got. Jelent�sebb t�mogat�sban r�szes�lt az Erd�lyi Magyar M�zeum Egyes�let, valamint n�h�ny � a rendszerv�lt�s ut�n alakult � alap�tv�nyi kutat�csoport.

 

�Az MKM/OM � az �szt�nd�jaz�s mellett � a kihelyezett tagozatok munk�j�t tette lehet�v�, biztos�tva m�k�d�si k�lts�geiket, valamint jelent�s �sszegekkel j�rult hozz� a sz�l�f�ld�n tanul� di�kok szoci�lis t�mogat�s�hoz. (Iskola-alap�tv�ny)

�

 

 

 

8.4 A szlov�kiai t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok a 6. 1. 6. t�bl�zaton tal�lhat�k.)

 

 

 

 

 

A felvid�ki magyars�g a teljes fels�oktat�si �s K+F t�mogat�s mintegy egyheted�t kapta. Nagyon l�nyeges azonban, hogy a juttat�sok 72 %-a 1999-t�l �rkezett a r�gi�ba � �s alapvet�en a Selye J�nos Alap�tv�ny (a leend� egyetem) c�ljait szolg�lta.� Emellett a kihelyezett tagozatok (Kom�rom, Kir�lyhelmec), valamint a szint�n kom�romi sz�khely� reform�tus teol�gia jelentett�k az ottani magyar nyelv� fels�oktat�st.

 

A K+F t�mogat�sok meghat�roz� r�sznek forr�sa: az IKA.

 

 

 

8.5 Az ukrajnai t�mogat�sok �sszes�tett adatai

(a r�szletes adatok a 6. 1. 7. t�bl�n l�that�k)

 

 

 

Az �sszes t�mogat�s csup�n 7 %-a jutott K�rp�talj�ra; azonban a 300 Mft. felhaszn�l�sa rendk�v�l c�ltudatos volt. Ma Beregsz�szon m�k�dik a K�rp�t-medence egyetlen akkredit�lt magyar nyelv� fels�oktat�si int�zm�nye: a Tan�rk�pz� F�iskola.

 

 

 

8.6. �sszegzett adatok a t�mogat�sok tematik�ja szerint

(a r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 2. 1 t�bl�n tal�lhat�k)

 

 

 

A m�k�d�si strukt�ra kialakulatlans�g�t, illetve �alakul�s�t� mutatja, hogy a teljes t�mogat�si �sszeg 51 %-�t ford�tott�k az �szt�nd�jaz�sra, 36 %-�t pedig az int�zm�nyrendszer megalapoz�s�ra �s m�k�dtet�s�re (IMF+IS). A differenci�ltabb tev�kenys�gek, a k�nyvkiad�s, kutat�s, stb. r�szesed�se alig 3. 7 %.

 

Az id�soros adatokat szeml�lve itt v�lik szeml�letess�, hogy az AKA megjelen�se egyfajta �kopernikuszi fordulatot� jelentett a szektor t�mogat�s�ban.

 


 

 

8.7. �sszegzett adatok a t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�sa szerint

(a r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 3. 1. t�bl�n tal�lhat�k)

 

 

 

A teljes t�mogat�si �sszegb�l � az �szt�nd�jas keret miatt - csak 1. 343 Mft. volt oszt�lyozhat� tudom�nyter�let szerint.

 

A kisebbs�gi fels�oktat�s jelenlegi lehet�s�geit szeml�lteti, hogy f�leg olyan k�pz�seket �s kutat�sokat k�pes m�k�dtetni, amelyek kev�sb� eszk�zig�nyesek.

 

A tiszt�tott (�szt�nd�j n�lk�li) adatok az al�bbi tudom�ny�gi megoszl�sokat szeml�ltetik:

 

Agr�rtudom�ny: ��������������������� 8. 3 %,

B�lcs�sztudom�nyok: � 21. 0 %

Gazdas�gtudom�nyok: ����������� 22. 0 %

T�rsadalomtudom�nyok:��������� 15. 5 %

Hittudom�ny��������������������������� 19.8 %

 

 

 

Megjegyzend�, hogy a hittudom�nyok ar�nya l�tsz�lag magas (19, 8 %), azonban itt a t�pusalkot�s probl�m�r�l van sz�; az elm�lt esztend�kben kiemelked�en magas t�mogat�sban r�szes�lt Partiumi Kereszt�ny Egyetem � m�g nem akkredit�lt k�pz�si ir�nyai miatt � itt kapott besorol�st.

 

 

 

A t�mogat�sok v�g�sszes�t�s�t a 6. 4. 1. t�bla tartalmazza,

 

 

9.

K�vetkeztet�sek

 

 

A statisztikai adatb�zis kialak�t�sa �sine qua non� f�zisa, de nem v�gs� szakasza a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�t elemz� �sszefoglal� tanulm�nynak.

 

A levonhat� konkl�zi�k:

 

Meggy�z�d�s�nk, hogy az adatb�zis kialak�t�sa nem annyira tudom�nyos, mint sokkal ink�bb olyan korm�nyzati/igazgat�si feladat, amit az eddigi korm�nyzatok elmulasztottak elv�gezni.

A statisztikai adathalmaz kialak�t�sa �s struktur�l�sa ugyan �nmag�ban is �rtelmezhet�, de az elm�lt t�bb mint egy �vtizedben lezajlott �int�zm�nyes�l�si� folyamatok t�nyleges meg�rt�s�hez nem elegend�, hiszen mindazok az emberi sz�nd�kok �s aktivit�sok, amelyek � mind Magyarorsz�gon, de f�leg hat�ron t�l � l�trehozt�k az int�zm�nyeket, csak a kontextus teljes felt�r�s�val �s elemz�s�vel �rtelmezhet�k.

A folyamatosan k�sz�l� m�lyinterj�k �s az int�zm�nyi esettanulm�nyok tal�n kev�sb� egzakt m�don, de t�rsadalmi, politikai �s szem�lyis�gi dimenzi�iban sokkal �rnyaltabb k�pet ny�jtanak majd a t�mogat�spolitika eredm�nyeir�l, t�v�tjair�l- �ltal�ban a hasznosul�sr�l.

 

 

A kutat�s k�vetkez� szakasza kvalitat�v jelleg� lesz, az adatb�zis empirikus adatainak� �s a sz�veges dokumentumok elemz�seinek �sszek�t�se egy�ttesen �rtelmezi a t�mogat�spolitika eddgi eredm�nyeit.

 

 

 

 

K�vetkeztet�sek

 

 

A statisztikai adatb�zis kialak�t�sa �sine qua non� f�zisa, de nem v�gs� szakasza a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�t elemz� �sszefoglal� tanulm�nynak.

 

A levonhat� konkl�zi�k:

 

Meggy�z�d�s�nk, hogy az adatb�zis kialak�t�sa nem annyira tudom�nyos, mint sokkal ink�bb olyan korm�nyzati/igazgat�si feladat, amit az eddigi korm�nyzatok elmulasztottak elv�gezni.

A statisztikai adathalmaz kialak�t�sa �s struktur�l�sa ugyan �nmag�ban is �rtelmezhet�, de az elm�lt t�bb mint egy �vtizedben lezajlott �int�zm�nyes�l�si� folyamatok t�nyleges meg�rt�s�hez nem elegend�, hiszen mindazok az emberi sz�nd�kok �s aktivit�sok, amelyek � mind Magyarorsz�gon, de f�leg hat�ron t�l � l�trehozt�k az int�zm�nyeket, csak a kontextus teljes felt�r�s�val �s elemz�s�vel �rtelmezhet�k.

A folyamatosan k�sz�l� m�lyinterj�k �s az int�zm�nyi esettanulm�nyok tal�n kev�sb� egzakt m�don, de t�rsadalmi, politikai �s szem�lyis�gi dimenzi�iban sokkal �rnyaltabb k�pet ny�jtanak majd a t�mogat�spolitika eredm�nyeir�l, t�v�tjair�l- �ltal�ban a hasznosul�sr�l.

 

 

A kutat�s k�vetkez� szakasza kvalitat�v jelleg� lesz, az adatb�zis empirikus adatainak� �s a sz�veges dokumentumok elemz�seinek �sszek�t�se egy�ttesen �rtelmezi a t�mogat�spolitika eddgi eredm�nyeit.