1.
Bevezet�s
A 2001-ben elkezd�d�tt Nemzeti Kutat�si �s Fejleszt�si Programban (NKFP)
r�szek�nt indult e kutat�s, amely c�lul t�zte ki annak nyomon k�vet�s�t, hogy
az elm�lt �vtizedben a k�rnyez� orsz�gok magyar (vonatkoz�s�) fels�oktat�s�ra
�s tudom�nym�vel�s�re sz�nt, - t�bb milli�rdos � k�lts�gvet�si t�mogat�sok
mik�nt hasznosultak; ezt a gyakorlatot �ssze k�v�njuk hasonl�tani az eur�pai
mint�kkal �s v�gs� soron modelleket szeretn�nk kidolgozni e t�mogat�si rendszer
�letk�pess�g�nek, hat�konys�g�nak fokoz�s�ra. A feladat igen sokr�t�:
megval�s�t�sa a hazai kutat�kon k�v�l Szlov�kia (Felvid�k), Ukrajna
(K�rp�talja), Rom�nia (Erd�ly), Jugoszl�via (Vajdas�g) magyar
kutat�inak bevon�s�val folyik.
A kutat�s � b�r az elm�lt esztend�kben � az eredeti koncepci�hoz k�pest
k�l�nb�z� okok miatt jelent�s m�dosul�sokat szenvedett, annyiban v�ltozatlanul
�jszer�nek t�nik, hogy ehhez hasonl� vizsg�latot m�sok m�g nem folytattak
el�tt�nk.
C�lunk, hogy a t�mogat�sok gazd�i �s felhaszn�l�i fel� egyar�nt
megteremts�k az elm�letet �s a gyakorlat tapasztalatait �tv�z� szak�rt�i
h�tt�ranyagot, �s ezzel seg�ts�k a m�lt megfelel� �rt�kel�s�t, de legf�bbk�ppen
a j�v� eredm�nyorient�lt megtervez�s�t.
Melyek azok az alapvet� k�rd�sek, amelyekre a program kutat�sai v�laszt
keresnek:
Mindenekel�tt �sszegszer�en tiszt�zni kell a
legfontosabb forr�sok eset�ben (Illy�s K�zalap�tv�ny, Oktat�si Miniszt�rium,
Ap�czai K�zalap�tv�ny stb.) a sz�ban forg� ter�leteken eszk�z�lt
r�ford�t�sokat. Annyira k�l�nb�z� forr�sokb�l �s olyan sz�t�gaz� utakon,
m�dokon mentek ki a hat�ron t�lra t�mogat�sok, hogy teljess�gre nem lehet
t�rekedni. Gondoljunk arra p�ld�ul, hogy a k�l�nb�z� int�zm�nyek, tudom�nyos
egyes�letek eset�ben sokszor nem is p�nzbeli t�mogat�sokr�l volt sz�, hanem
konferencia-megh�v�sokr�l, di�kcser�r�l stb. De kisebb alap�tv�nyok,
�nkorm�nyzatok, s�t mag�nszem�lyek is tev�kenykedtek ezen a ter�leten, �gy a
teljes k�r� adatgy�jt�s szinte lehetetlen, illet�leg val�sz�n�leg nem �rn� meg
a r�ford�tott id�t �s energi�t, m�g akkor sem, ha �sszess�g�ben minden
bizonnyal ezek a t�telek sem elhanyagolhat�ak.�
Az �sszehasonl�t�s �rdek�ben a lehet�s�gekhez m�rten fel k�v�njuk t�rni
az egyes orsz�gok megfelel� �llami r�ford�t�si adatait, vagyis azt, hogy �sszegszer�en
mennyit k�lt�ttek a fels�oktat�sra, illetve a K+F szf�r�ra, �s ebb�l milyen
ar�nyban r�szesedett � k�zvetve vagy k�zvetlen�l - a magyar oldal.
A kutat�s els�rend� t�rgya a hasznosul�s k�rd�se, amely t�bb szempontb�l
k�zel�thet� meg. Egyr�szt az egyes t�mogat�sok oda�t�l�i megfogalmazt�k
bizonyos c�lok el�r�s�t, feladatok teljes�t�s�t. Vizsg�lhatjuk a hasznosul�st
az egyetemes magyars�g � �s eg�szen m�s oldalr�l � az egyetemes tudom�ny
szempontj�b�l is. Sz�munkra azonban l�nyegesebb egy harmadik szempont, m�gpedig
az, hogy az adott k�zegben, pontosabban a sz�l�f�ld �s a megfelel� t�rsadalom
szempontj�b�l hogyan hasznosultak a t�mogat�sok.
Megv�laszoland� k�rd�sek t�bbek k�z�tt: mi �p�lt, mi l�tes�lt, milyen
int�zm�ny, szervezet, tudom�nyos m�hely stb. j�tt l�tre, illetve b�v�lt; milyen
szakembereket siker�lt kik�pezni a t�mogat�sok seg�ts�g�vel, hogyan �llt�k meg
hely�ket a k�l�nb�z� munkahelyeken; a k�pz�sek vagy a t�mogat�sok seg�ts�g�vel
foly� kutat�soknak mi lett a sz�lesebb �rtelemben vett t�rsadalmi hasznosul�sa,
pozit�v hat�sa, milyen tudom�nyos eredm�nyek, publik�ci�k sz�lettek (kutat�si
kataszter fel�ll�t�sa), s ezek milyen �rt�km�r�nek felelnek meg.
A kutat�s akkor �ri el a c�lj�t, ha eredm�nyeinek feldolgoz�sa alapj�n
levonjuk a megfelel� k�vetkeztet�seket, aj�nl�sokat tesz�nk, alternat�v�kat
dolgozunk ki a j�v�re vonatkoz�an. Ily m�don kider�lnek a �feh�r foltok�, ahov�
a t�mogat�sok nem jutottak el, illetve az esetleges sz�ks�gtelen �tfed�sek,
valamint r� tudunk mutatni a kiker�lhet� buktat�kra, a t�mogat�sok optim�lis m�djaira.
Felelni kell arra a k�rd�sre is, hogy a t�mogat�sokat mik�nt lehetne a
jelenlegin�l �sszer�bben �sszehangolni, koordin�lni.
A program szakmai strukt�r�ja:
a)
A
kutat�sok m�dszertan�nak a kidolgoz�sa, tekintettel arra a �sz�tfejl�d�sre�,
amely az elm�lt 80 �v alatt az egyes orsz�gok magyar k�z�ss�geiben, illetve
magyar tudom�nyos �let�ben, �rtelmis�gi k�reiben v�gbement. |
b)
A
t�mogat�sokra vonatkoz� adatok �sszegy�jt�se azokkal a korl�toz�sokkal,
amelyeket az el�bbiekben m�r meghat�roztunk..� |
c)
K�l�n
feladatot jelent a kisebbs�gek fels�oktat�si, illetve K+F t�mogat�s�ra
vonatkoz� � a fentebbiekben m�r eml�tett � k�lf�ldi modellek, megold�si m�dok
anal�zise, v�gs� soron �sszehasonl�t�sa a n�lunk megval�sult t�mogat�si
m�dokkal. |
d)
A
kutat�munka legfontosabb r�sz�t a hasznosul�sra vonatkoz� kiterjedt �s
komplex vizsg�latok k�pezik.���� Minden
egyes k�rnyez� orsz�g eset�ben r�szletes tanulm�ny k�sz�l az adott orsz�g
(nagyr�gi�) magyar kisebbs�g�nek helyzet�r�l, bemutatva az egyes orsz�gok
fels�oktat�si �s K+F szf�r�j�ban hat�lyos t�rv�nyeket. |
e)
A
program budapesti ir�ny�t�i a munka sor�n egy�ttm�k�dnek a hat�ron t�li
koordin�ci�s csoportokkal, az egyes munkaf�zisokat helyi vit�k, k�zponti
munka�rtekezletek, m�helyvit�k, konferenci�k alkalm�val hangolj�k �ssze, illetve
�sszegzik. A program megval�sul�s�t tan�csad� test�let �s k�ls� szak�rt�k
seg�tik. |
2.
A
Magyar K�zt�rsas�g hat�ron t�li t�mogat�spolitik�j�nak elvei, szervezeti
keretei �s int�zm�nyei
E dolgozat tematikusan v�llalt
korl�tai nem engedik meg, hogy a magyarorsz�gi � k�lts�gvet�si eredet� -
t�mogat�spolitika t�rt�nelmi el�zm�nyeivel �s dimenzi�ival r�szletesen
foglalkozzunk. A t�mater�let rendk�v�l sz�les, hiszen t�nylegesen mag�ba
foglalja a Trianon ut�ni magyar korm�nyok �s a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek
politikai, �s kultur�lis elitjei un. �magyars�g, vagy nemzetpolitk�j�nak�
teljes spektrum�t; olyan �rzelmi, jogi, ideol�giai-, politikai �s
eszmet�rt�neti kateg�ri�k kifejt�s�t, amelyek e kutat�s egy k�s�bbi szakasz�ban
alig lesznek megker�lhet�k; de a kutat�s jelenlegi vizsg�l�d�sai csak egyfajta kvantitat�v feldolgoz�sra terjedtek
ki.
El�sz�r a t�mogat�spolitika fogalm�t �s terjedelm�t sz�ks�ges vizsg�lnunk.
Eme �llami, mondhatn�k, k�zszolg�lati tev�kenys�gnek jogi alapzat�t a magyar Alkotm�ny 6. � (3) bekezd�s�ben
foglalt, a hat�ron t�l �l� magyars�g sors��rt v�llalt felel�ss�g alapozza meg.
A megism�tl�d� vit�k �s ellent�tek
ellen�re a magyarorsz�gi politikai oszt�ly k�l�nf�le �rdekcsoportjai alapvet�en
egyet�rtenek a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gekkel kapcsolatos politik�kban �s
cselekv�sekben; ezek az al�bbi szempontok szerint csoportos�that�k:
|
|
|
|
R�szfeladatunk keret�ben a magyar k�zponti k�lts�gvet�s neves�tetten hat�ron t�li magyar fels�oktat�si �s K+F szf�r�ra ford�tott forr�sainak kvantitat�v �s kvalitat�v elemz�s�t szeretn�nk elv�gezni.�
A magyar k�lts�gvet�si t�mogat�s el�sz�r �1990-ben �s att�l kezdve napjainkig - az Illy�s Gyula Alap�tv�ny � k�s�bb Illy�s K�zalap�tv�ny (IKA) rendszer�ben jelentkezett. Szinte az IKA-val p�rhuzamosan kezdte meg a hat�ron t�li magyar oktat�s t�mogat�s�t a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium (MKM). 1991-t�l k�l�n fejezeti kezel�s� el�ir�nyzatk�nt jelenik meg a MKM (majd Oktat�si Miniszt�rium, OM) k�lts�gvet�s�ben a Hat�ron t�li magyarok oktat�si �s kultur�lis t�mogat�sa.
1997-ben a Magyar Tudom�nyos Akad�mia (MTA)� az OM-mal k�z�sen - l�trehozza a DOMUS Hungarica Scientiarium et Artium tudom�nyos �szt�nd�jas programot.
A Hat�ron T�li Magyar Oktat�s�rt Ap�czai K�zalap�tv�ny (AKA) 1999-ben j�tt l�tre. 2000-ben l�trej�tt a Sapientia Alap�tv�ny az Erd�lyi Magyar Tudom�nyegyetem�rt, t�nyleges t�mogat�si tev�kenys�g�ket 2001-ben kezdt�k meg, az�ta k�zel 6 milli�rd Ft-ot ford�tottak az erd�lyi magyar fels�oktat�s c�ljaira. (Ez az �sszeg �nmag�ban nagyobb, mint a vizsg�lt h�rom forr�s egy�ttesen.) Tekintve, hogy a Sapientia Alap�tv�ny csak az erd�lyi int�zm�nyrendszert t�mogatja, a kutat�s jelenlegi szakasz�ban nem vizsg�ltuk.
2001-ben az MTA megalak�totta az Arany J�nos K�zalap�tv�nyt, amelynek feladata � t�bbek k�z�tt � a hat�ron t�li magyar tudom�nyoss�g t�mogat�sa.
A kutat�s keret�ben a fenti forr�sokb�l � az IKA, az MKM/OM, az AKA �s a DOMUS - a hat�ron t�li magyar fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott t�mogat�sainak r�szletes elemz�s�t v�gezt�k el a kezdetekt�l 2001. december 31-ig. A feldolgoz�s id�pontj�ban a 2002-es �v adatai m�g nem �lltak rendelkez�sre.
Az
al�bbiakban r�viden jellemezz�k a fenti n�gy forr�st.
I. Illy�s
K�zalap�tv�ny (IKA)
M�r 1989 �sz�n � m�g a N�meth-korm�ny idej�n - Tabajdi Csaba, a MEH Nemzeti �s Etnikai Titk�rs�g vezet�je vetette fel olyan p�nzalap l�trehoz�s�nak sz�ks�gess�g�t, amelynek c�lja: a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek oktat�si -, kultur�lis tev�kenys�geinek �s int�zm�nyeinek t�mogat�sa.
Az Antall-korm�ny megalakul�sa ut�n egyik els� feladat�nak tartotta, hogy k�lts�gvet�si forr�sb�l megalkossa az Illy�s Gyula Alap�tv�nyt, amely k�s�bb Illy�s K�zalap�tv�ny n�ven a mai napig az egyik legelismertebb int�zm�nye a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�nak.
Az Alap�tv�ny alap�t� okirata �gy fogalmazza meg a c�lokat:
A K�zalap�tv�ny c�lja: a Magyar K�zt�rsas�gnak az Alkotm�ny
6. cikkelye 3. bekezd�s�ben r�gz�tett, a hat�rainkon k�v�l �l� magyarok sors��rt
�rzett felel�ss�g�b�l ad�d� �llami k�zfeladat folyamatos ell�t�sa �rdek�ben a
hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�nymagyars�g t�mogat�sa,
saj�tos gondjai megold�s�nak el�seg�t�se. Az Alap�t� sz�nd�kainak megfelel�en
t�mogatni k�v�nja:
|
|
|
|
|
A K�zalap�tv�ny kurat�rium�t az Alap�t�, a Minisztereln�ki Hivatal (MEH) k�ri fel; tagjai a parlamenti p�rtok k�pvisel�i, a hat�ron t�li magyars�g �gyeivel foglalkoz� korm�nyzati szervek (OM, NK�M, K�M) tisztvisel�i, valamint szak�rt�k.
1994-t�l a K�zalap�tv�ny, a szubszidiarit�s elv�t alkalmazva, ter�leti alkurat�riumi rendszerben m�k�dik:
A nagyobb r�gi�kban (Erd�ly, Felvid�k, Vajdas�g.) az alkurat�riumok munk�j�t oktat�si �s tudom�nyos szaktest�letek seg�tik.
(Az IKA t�mogat�sait
tartalmaz� t�bl�zatokat a MELL�KLET I. fejezet t�bl�i tartalmazz�k)
II. M�vel�d�si �s K�zoktat�si
Miniszt�rium/Oktat�si Miniszt�rium (MKM/OM)
A hat�ron t�li magyar oktat�s �s kult�ra t�mogat�s�val foglalkoz� szervezeti egys�g l�trehoz�s�r�l az egyik 1990. m�jusi miniszteri �rtekezlet d�nt�tt. 1991-ben megalakult az Etnikai �s Nemzeti Kisebbs�gi F�oszt�ly, benne a Hat�ron T�li Magyarok Oszt�lya. 1995. janu�r 1-j�t�l a Hat�ron T�li Magyarok F�oszt�lya (1998 szeptember�t�l 1999 szeptember�ig Hat�ron T�li Magyarok Titk�rs�ga) felel�s a miniszt�rium e c�lra elk�l�n�tett fejezeti el�ir�nyzat�nak felhaszn�l�s��rt. A m�vel�d�si �s k�zoktat�si miniszter feladat- �s hat�sk�r�r�l sz�l� korm�nyrendeletek mindig a miniszter felel�ss�g�be utalt�k a hat�ron t�li magyarok oktat�si �s kultur�lis t�mogat�s�t.
Az MKM 1998-ban kett�v�lt, a jelenleg hat�lyos fenti korm�nyrendelet csak az oktat�si feladatokr�l sz�l, a kultur�lis feladatokat a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma vette �t.
Az MKM/OM hat�ron t�li t�mogat�ssal foglalkoz� szervezeti egys�g munk�j�t olyan szakmai tan�csok.(Oktat�si Tan�cs, �szt�nd�j Tan�cs) seg�tik, amelyek ter�leti alkurat�riummal, vagy ter�letenk�nt legitim tan�csad� gr�miumokkal rendelkeznek. 1994-1998 k�z�tt a f�oszt�ly mellett tudom�nyos tan�csad� test�let m�k�d�tt; amelynek feladata a hat�ron t�li magyar kutat�m�helyek munk�j�nak anyagi �s szakmai t�mogat�sa volt.
Az �ves k�lts�gvet�sben rendelkez�sre �ll� forr�st nemcsak a k�zalap�tv�nyok �s a DOMUS, hanem a MKM/OM is p�ly�zati �ton osztotta fel.
A
MKM/OM fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sai �venk�nt �s orsz�gonk�nt. Az els� oszlop a teljes el�ir�nyzatot
tartalmazza. A sz�m�t�g�pes nyilv�ntart�st 1994-ben vezett�k be, ez�rt az
adatok hi�nyosak.
�v |
Teljes �sszeg |
O+T |
Jugoszl�via |
Magyarorsz�g |
Rom�nia |
Szlov�kia |
Ukrajna |
|
Ft |
Ft |
Ft |
Ft |
Ft |
Ft |
Ft |
1991 |
0 |
38 820 000 |
1 635 000 |
0 |
32 337 000 |
2 574 000 |
2 274 000 |
1992 |
-0 |
69 295 272 |
12 855 000 |
200 000 |
46 459 272 |
4 981 000 |
4 800 000 |
1993 |
202 300 000 |
110 962 000 |
21 111 000 |
54 000 |
64 756 000 |
16 726 000 |
8 315 000 |
1994 |
280 853 000 |
106 736 000 |
19 349 000 |
0 |
48 571 000 |
24 399 000 |
14 417 000 |
1995 |
243 943 000 |
197 948 632 |
0 |
150 232 120 |
16 001 512 |
21 740 000 |
9 975 000 |
1996 |
315 052 000 |
253 145 000 |
1 425 000 |
181 473 000 |
35 822 000 |
23 925 000 |
10 500 000 |
1997 |
334 617 000 |
308 035 700 |
2 000 000 |
241 876 700 |
41 406 000 |
21 753 000 |
1 000 000 |
1998 |
430 000 000 |
332 988 000 |
3 200 000 |
268 005 000 |
40 445 000 |
17 920 000 |
3 418 000 |
1999 |
470 000 000 |
331 472 000 |
12 648 000 |
258 447 000 |
31 792 000 |
26 141 000 |
2 444 000 |
2000 |
402 000 000 |
385 209 000 |
12 275 000 |
323 175 000 |
20 399 000 |
28 860 000 |
500 000 |
2001 |
576 235 453 |
395 944 000 |
11 668 000 |
289 722 000 |
7 102 000 |
86 252 000 |
1 200 000 |
�sszes |
3 255 008 453 |
2 530 555 604 |
98 166 000 |
1 713 184 820 |
385 090 784 |
275 271 000 |
58 843 000 |
Az MKM/OM teljes t�mogat�s�nak 77. 7 %-a jutott a fels�oktat�s �s K+F t�mogat�s�ra. A juttat�sok meghat�roz� t�bbs�ge � a teljes szakter�leti volumen 68 %-a � az �szt�nd�jak fedez�s�re szolg�lt.
Az MKM/OM tev�kenys�ge
� b�r nagys�grendje t�bbsz�r�sen meghaladta az IKA szakir�ny� t�mogat�s�nak
�sszeg�t � kev�sb� volt k�zismert. A hat�ron t�li politikai �s szakmai elit �
az �szt�nd�jas keret t�ls�lya miatt � a Magyarorsz�gon
val� felhaszn�l�st s�relmezte.
(Az
MKM/OM t�mogat�sait a MELL�KLET 2. fejezete tartalmazza)
III. Ap�czai
K�zalap�tv�ny (AKA)
A Hat�ron T�li Magyar Oktat�s�rt Ap�czai K�zalap�tv�nyt a Korm�ny alap�totta az 1998. �vi 1162/1998. (XII. 17.) sz�m� hat�rozat�val. A k�zalap�tv�nyt a F�v�rosi B�r�s�g 7743. sorsz�m alatt vette nyilv�ntart�sba �s kiemelked�en k�zhaszn� szervezett� min�s�tette. A k�zalap�tv�ny c�lj�t az Alap�t� Okirat preambuluma az al�bbiakban jel�li meg: �a hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�ny magyars�g fels�oktat�s�nak, szakk�pz�s�nek �s pedag�gus tov�bbk�pz�s�nek el�seg�t�se �s t�mogat�sa.� A K�zalap�tv�ny jogi szem�lyis�g�t 1999. �prilis 7-�n nyerte el, m�jus elej�n l�trej�tt a k�zalap�tv�ny lebonyol�t� szervezete, az iroda, �s a kurat�rium megtartotta alakul� �l�s�t.
A k�zalap�tv�nyt az a korm�nyzati sz�nd�k hozta l�tre, miszerint a hat�ron t�li magyar oktat�s t�mogat�sa els�sorban ne a Magyarorsz�gon folytatott tanulm�nyok seg�t�s�re, serkent�s�re, hanem a sz�l�f�ld�n folytatand� tanul�s lehet�s�geinek ki�p�t�s�re, meger�s�t�s�re ir�nyuljon. A paradigmav�lt�st az indokolta, hogy a �90-es �vek eleje �ta Magyarorsz�gon tanul� hat�ron t�li fiatalok t�bbs�ge nem t�rt vissza sz�l�f�ldj�re.
A K�zalap�tv�ny c�lja a Magyar K�zt�rsas�gnak az Alkotm�ny 6. �-�nak (3) bekezd�s�ben r�gz�tett, valamint az oktat�si miniszter feladat- �s hat�sk�r�r�l sz�l� 162/1998. (IX. 30.) Korm�nyrendelet 5. �-�nak c) pontj�ban �s a 6. � (2) bekezd�s�nek i) pontj�ban meghat�rozott �llami k�zfeladat folyamatos ell�t�sa �rdek�ben, a hat�rainkon t�l �l� magyar k�z�ss�gek �s a sz�rv�nymagyars�g fels�oktat�s�nak, szakk�pz�s�nek �s pedag�gus tov�bbk�pz�s�nek el�seg�t�se �s t�mogat�sa.
Az Ap�czai K�zalap�tv�ny 1999-2002. k�z�tt meg�t�lt
t�mogat�sai
�vek |
Rom�nia |
Jugoszl�via |
Szlov�kia |
Ukrajna |
Magyarorsz�g |
Egy�b* |
�sszesen |
milli� Ft |
|||||||
1999 |
304, 5 |
59, 3 |
37, 8 |
50, 9 |
13 |
9, 5 |
475 |
2000 |
289, 208 |
125, 789 |
64, 663 |
92, 783 |
216, 887 |
4, 2 |
793, 53 |
2001 |
249, 223 |
144, 633 |
57, 552 |
58, 281 |
198, 3 |
3, 352 |
711, 341 |
2002 |
376, 873 |
81, 834 |
96, 775 |
73, 918 |
151, 138 |
6, 246 |
786, 784 |
mind�sszesen |
1219, 804 |
411, 556 |
256, 79 |
275, 882 |
579, 325 |
23, 298 |
2766, 655 |
*Az
egy�b orsz�gok k�z�tt szerepel Argent�na, Ausztr�lia,
Braz�lia, Nagy-Britannia, N�metorsz�g �s Sv�dorsz�g.
(Az AKA
t�mogat�sait MELL�KLET 3. fejezete tartalmazza)
IV. A DOMUS �szt�nd�jrendszer
1997-t�l a k�lf�ld�n �l�, magukat magyarnak is vall�, valamint a magyar t�m�j� kutat�sokkal foglalkoz� tud�soknak biztos�t felt�teleket a magyarorsz�gi kutat�munk�hoz.
A DOMUS t�mogat�sai orsz�gonk�nt �s �venk�nt |
|||||
�v |
Jugoszl�via |
Rom�nia |
Szlov�kia |
Ukrajna |
�sszesen |
1997 |
5 078 738 Ft |
16 948 617 Ft |
1 683 068 Ft |
1 889 763 Ft |
25 600 186 Ft |
1998 |
4 091 952 Ft |
15 689 655 Ft |
4 195 402 Ft |
1 666 667 Ft |
25 643 676 Ft |
1999 |
4 580 583 Ft |
18 775 168 Ft |
1 963 087 Ft |
1 470 898 Ft |
26 789 691 Ft |
2000 |
2 047 781 Ft |
20 017 065 Ft |
2 047 782 Ft |
2 354 949 Ft |
26 467 576 Ft |
2001 |
3 358 210 Ft |
20 059 701 Ft |
1 343 284 Ft |
3 134 328 Ft |
27 895 523 Ft |
2002 |
748 440 Ft |
22 889 813 Ft |
3 367 983 Ft |
1 496 881 Ft |
28 503 118 Ft |
�sszes |
19 905 704 Ft |
114 380 019 Ft |
14 600 606 Ft |
12 013 487 Ft |
160 899 771 Ft |
%-ban |
12, 4 |
71, 1 |
9, 1 |
7, 4 |
100, 0 |
A DOMUS
d�jazottjainak l�tsz�m szerint megoszl�sa a k�vetkez� k�pet mutatja.
Tudter |
Jugoszl�via |
Rom�nia |
Szlov�kia |
Ukrajna |
|
|
�sszesen |
|||||
|
Junior |
Senior |
Junior |
Senior |
Junior |
Senior |
Junior |
Senior |
|
|
Junior |
Senior |
ET
|
4 |
13 |
49 |
70 |
4 |
2 |
1 |
8 |
|
|
61 |
99 |
TE |
10 |
25 |
21 |
113 |
|
6 |
6 |
24 |
|
|
41 |
179 |
TT |
11 |
49 |
123 |
280 |
15 |
44 |
4 |
29 |
|
|
164 |
444 |
Egy�b |
3 |
3 |
41 |
4 |
5 |
2 |
3 |
0 |
|
|
55 |
19 |
�sszesen |
28 |
90 |
234 |
467 |
27 |
54 |
14 |
61 |
|
|
321 |
741 |
Mind. |
118 |
701 |
81 |
75 |
|
|
1062 |
Megjegyz�s: Az ��sszesen� t�bla
valamennyi � teh�t az egy�b orsz�gokb�l sz�rmaz� kutat�k l�tsz�m�t is
tartalmazza.
A DOMUS program alapvet� �rdeme, hogy a hat�ron t�li magyar kutat�kat � a t�bl�zatokb�l j�l l�that�an f�leg az erd�lyieket bekapcsolta a magyarorsz�gi valamint a nemzetk�zi tudom�nyos munkamegoszt�sba.
(A DOMUS t�mogat�sait a
MELL�KLET 4. fejezet�nek t�bl�i tartalmazz�k)
3.
A
feldolgoz�s m�dszerei �s fontosabb adatai.
�
A feldolgoz�s els� f�zis�ban MS Excel alap� adatb�zist alak�tottunk ki. E m�velet mintegy f�l�vet vett ig�nybe; tekintettel arra, hogy gyakorlatilag t�telenk�nt (p�ly�zatonk�nt) kellett � manu�lis munk�val � a fels�oktat�sra �s a tudom�nyos kutat�sra vonatkoz� adatokat rekonstru�lni. Term�szetesen nem �ll�tjuk, hogy a kialak�tott adatb�zis abszol�t m�rt�kben egzakt, hiszen a besorol�sok �hatatlanul szubjekt�v �t�leteket is hordoznak; tov�bb�: az elt�r� finansz�roz�si elj�r�sok miatt gyakran az egyes finansz�roz�si t�teleket bontanunk kellett. A statisztikus hibasz�zal�k elismer�se mellett nyilv�nval�, hogy az elk�vetkez� elemz�s az eddigi legpontosabb sz�mbav�tele � e k�t szakter�let � t�mogat�si adatainak.
Az adatb�zis kialak�t�sa sor�n hamarosan tapasztaltuk, hogy a p�ly�zatok sz�m�nak sz�mbav�tele t�bb ok miatt nem lehets�ges; ill. nem k�v�natos:
A t�mogat�sok � k�l�n�sen 1994-1999 k�z�tt � ko-finansz�roz�st jelentettek/jelentenek.
K�l�n�sen a M�vel�d�si �s K�zoktat�si Miniszt�rium/Oktat�si Miniszt�rium (tov�bbiakban: MKM/OM) t�mogat�si gyakorlat�ban az egyes �tutal�sok t�bbf�le c�lra ir�nyultak; �gy a t�mogat�sok Ft.-ban kifejezett �rt�k�vel sz�moltunk.
Az �rt�ksz�m�t�s mellett is sz�molni kellett bizonyos pontatlans�gokkal; a k�l�nf�le adatok egy alapb�zison bel�l sem fedt�k egym�st teljes pontoss�ggal; e hib�k t�bbsz�r�s korrekci�s elj�r�s ut�n sem bizonyultak kik�sz�b�lhet�nek.
A le�rtak ellen�re kb. 3500 p�ly�zat feldolgoz�s�ra, �rt�kel�s�re �s
tipiz�l�s�ra ker�lt sor.� Az al�bbiakban
az oszt�lyoz�si szempontokat ismertetj�k.
a.) Valamennyi �ttekintett p�ly�zatban, t�mogat�sban - els�dleges v�ltoz�k�nt -
alapvet�en a fels�oktat�s �s
tudom�nyos kutat�s t�mogat�s�nak
sz�tv�laszt�s�ra t�rekedt�nk.� Ebben a
tipol�gi�ban k�l�n�sen az un. �kihelyezett tagozatok�, amely fogalom alatt a
magyarorsz�gi fels�oktat�si int�zm�nyek sz�khelyen k�v�li (hat�ron t�li)
k�pz�sei �rtend�k, takarnak bonyolult finansz�roz�si konstrukci�t (�tik�lts�g,
tan�rok �rad�ja, az oktat�s k�lts�gei stb.)
Az al�bbi t�bl�zat az idetartoz� kateg�ri�kat foglalja �ssze:
Fels�oktat�s |
K+F |
�llami int�zm�nyeknek ny�jtott t�mogat�sok |
Csoportos kutat�sok |
Beruh�z�sok |
Egy�ni kutat�sok |
Infrastrukt�rafejleszt�s |
Infrastrukt�rafejleszt�s |
Kihelyezett tagozatok |
Konferenci�k |
M�k�d�si k�lts�g |
M�k�d�si k�lts�g |
�szt�nd�jak |
�szt�nd�jak |
Tank�nyvkiad�s |
K�nyvkiad�s |
b.) A t�mogat�sok tematik�ja szerinti tipiz�ci�
IMF
|
�ingatlanbeszerz�s, m�k�d�s t�mogat�sa, fejleszt�sek |
IS |
az infrastrukt�ra (f�leg informatikai)
fejleszt�se |
K |
k�nyvkiad�s |
Kut |
kutat�si tev�kenys�g |
�D |
�szt�nd�j |
R |
rendezv�ny |
E |
Egy�b (pl. k�nyvt�rfejleszt�s) |
c.) A t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti besorol�sa
A tudom�nyter�let szerinti besorol�sn�l a hat�lyos korm�nyrendelet (169/2000. (IX.29. Korm.rendelet) szerinti felsorol�st alkalmaztuk, azzal az elt�r�ssel, hogy k�l�n szerepeltett�k a jogtudom�nyt.
AT |
Agr�rtudom�ny |
BT |
B�lcs�szettudom�ny |
GT |
Gazdas�gtudom�ny |
H |
Hittudom�ny |
JT |
Jogtudom�ny |
M |
M�v�szet |
MT |
M�szaki tudom�nyok |
OT |
Orvostudom�ny |
T�T |
T�rsadalomtudom�nyok |
TT |
Term�szettudom�ny |
E |
Egy�b |
A tov�bbiakban orsz�gonk�nti �s �venk�nti bont�sban a fentiek szerinti csoportos�t�sban mutatjuk be a legfontosabb adatokat t�bl�zatos form�ban. Az �sszes�t�-�sszefoglal� t�bl�zatok az orsz�gt�bl�k ut�n k�vetkeznek.
A r�szletes tanulm�ny az al�bbi v�zlat szerint fogja elemezni a k�l�nb�z� t�bl�zatokban �sszes�tett adatokat:
Bevezet�s
A feldolgoz�s
m�dszerei
Oktat�s/tudom�ny
Tematika
Tudom�nyter�let
Az Illy�s
K�zalap�tv�ny
Oktat�s/tudom�ny
Tematika
Tudom�nyter�let
Oktat�si
Miniszt�rium
Oktat�s/tudom�ny
Tematika
Tudom�nyter�let
Ap�czai
Oktat�s/tudom�ny
Tematika
Tudom�nyter�let
�sszes�tett
adatok
Oktat�s
Tematika
Tudom�nyter�let
DOMUS
K�vetkeztet�sek
A mell�kelt t�bl�zatok a h�rom k�lts�gvet�si forr�sb�l sz�rmaz�
t�mogat�sokat tematika �s tudom�nyter�let szerint orsz�gonk�nt csoportos�tva
tartalmazz�k. A DOMUS adatait elk�l�n�tve ismertetj�k; ebben az esetben a 2002.
�vi adatok is rendelkez�sre �llnak.
4.
Az Illy�s
K�zalap�tv�ny (IKA) fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sainak szerkezete
�Az Illy�s� � hat�ron t�l: fogalom. B�r a vizsg�lat id�hat�rait alkot� 11 esztend� alatt sz�mos a t�mogat�s sz�mos form�ja �s int�zm�nye alakult ki; a �c�lcsoportok� tagjai mai napig e forr�st ismerik a legjobban.
A K�zalap�tv�ny t�mogat�spolitik�ja nagym�rt�kben k�t�d�tt az adom�nyoz�: a rendszerv�lt�s ut�ni magyar korm�nyoknak a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gekkel szembeni attit�djeihez.
Az Antall-korm�ny id�szak�ban (1990-1994) a t�mogat�sok r�szben szer�ny nagys�grend�ek, m�sfel�l pedig �rzelmileg-idel�giailag t�lmotiv�ltak; szem�lyekre orient�ltak.
A Horn-korm�ny (1994-1998) t�mogat�spolitik�j�t a decentraliz�ci� �s a pragmatizmus jellemzi. Ugyanakkor a racion�lis t�rsadalomtudom�nyi szaknyelv haszn�lata �rzelmileg elidegen�t� hat�s� volt. A Bokros-csomag k�vetkezt�ben a t�mogat�si �sszegek szer�nyek maradtak, �s a ciklus magas infl�ci�s r�t�ja szinte elimin�lta a n�mileg megemelt t�mogat�si �sszeg hasznos�t�s�t.
Az Orb�n-korm�ny id�szaka (1998-2002) t�bb szinten is paradigmav�lt�st eredm�nyezett. A �hat�rokon �t�vel� nemzetegyes�t�s� emocion�lisan feld�s�tott nemzetpolitikai programja, valamint a radik�lisan megn�vekedett p�nz�gyi forr�s �tform�lta a kor�bbi t�mogat�spolitik�t, viszont recentraliz�l� hajland�s�g�val, �Budapest�-k�zpont�s�g�val kor�bbi eredm�nyeket elimin�lt.
Az alprogram II. szakasza; az esettanulm�nyok �s m�lyinterj�k elemz�se izgalmas adal�kokkal szolg�l majd; ebben az intervallumban csak az adatok sz�r�d�s�t indokoljuk r�viden.
A fels�oktat�s �s K+F t�mogat�sa ar�nya az IKA t�mogat�saiban �venk�nt:
Id�szak |
Oktat�s |
Tudom�ny |
�sszesen |
%-ban |
1990-ben |
�2 700 000 Ft |
�1 380 100 Ft |
�4 080 100 Ft |
0, 79 |
1991-ben |
�484 000 Ft |
�2 575 000 Ft |
�3 059 000 Ft |
0, 59 |
1992-ben |
�4 750 700 Ft |
�2 283 800 Ft |
�7 034 500 Ft |
1, 36 |
1993-ban |
�7 027 000 Ft |
�1 952 000 Ft |
�8 979 000 Ft |
1, 73 |
1994-ben |
�46 421 500 Ft |
�2 255 000 Ft |
�48 676 500 Ft |
9, 39 |
1995-ben |
�32 476 000 Ft |
�4 876 000 Ft |
�37 352 000 Ft |
7, 20 |
1996-ban |
�30 952 000 Ft |
�6 414 000 Ft |
�37 366 000 Ft |
7, 21 |
1997-ben |
�32 173 005 Ft |
�11 455 000 Ft |
�43 628 005 Ft |
8, 41 |
1998-ban |
�27 537 123 Ft |
�16 113 000 Ft |
�43 650 123 Ft |
8, 42 |
1999-ben |
�26 839 570 Ft |
�35 011 965 Ft |
�61 851 535 Ft |
11, 93 |
2000-ben |
�100 070 841 Ft |
�31 898 500 Ft |
�131 969 341 Ft |
25, 45 |
2001-ben |
�40 067 000 Ft |
�50 779 000 Ft |
�90 846 000 Ft |
17, 52 |
�sszesen |
�351 498 739 Ft |
�166 993 365 Ft |
�518 492 104 Ft |
100, 00 |
%-ban |
67. 80 |
32, 20 |
100, 00 |
|
Az adatok meger�s�tik a jelzett �ltal�nos tendenci�t: az IKA �sszes t�mogat�sainak 54, 9 %-a 1998-2001 k�z�tt ker�lt sz�toszt�sa.
Az egyes r�gi�kban d�nt�en a magyar nyelv� fels�oktat�s
valamilyen form�j�nak ki�p�t�s volt az els�sz�m� priorit�s. A t�mogat�s 2/3-a
jutott a fels�oktat�sra.
A fels�oktat�s/K+F
orsz�gonk�nti megoszl�sai (Ft.-ban) |
|
|
|
|
|
|||||
|
HU |
YU |
RO |
SK |
UA |
|
|
|
|
|
Oktat�s |
25 502 700 Ft |
29 887 000 Ft |
129 295 539 Ft |
52 135 500 Ft |
114 678 000 Ft |
|
|
|
|
|
Tudom�ny |
39 733 800 Ft |
10 188 500 Ft |
77 792 065 Ft |
37 994 000 Ft |
1 285 000 Ft |
|
|
|
|
|
Megjegyz�s: Hu:
Magyarorsz�g, YU: Jugoszl�via, RO: Rom�nia, SK: Szlov�kia, UA:
Ukrajna.
Az abszol�t �rt�kek is jelzik, hogy � k�t kiv�tellel � a fels�oktat�s fejleszt�s�re ford�tott �sszegek k�zel k�tszeresen haladj�k meg a K+F-re ford�tott �sszegeket.
A magyarorsz�gi ar�ny azzal magyar�zhat�, hogy itt mutattuk ki azokat a kutat�sokat, amelyek K�rp�t-medence t�bb r�gi�j�t �rinttett�k.
K�rp�talj�n viszont rendk�v�l tudatos fejleszt�spolitika val�sult meg. A t�mogat�s 98 %-a a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola fejleszt�s�t, (valamint 0, 5 %-ban az ungv�ri egyetem magyar nyelv� term�szettudom�nyi csoportjainak k�lts�geit) szolg�lta.
5.
Az
MKM/OM fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sainak szerkezete
(az MKM/OM t�mogat�sainak
r�szletes t�bl�i a MELL�KLET 2. fejezetben tal�lhat�k)
A t�rca t�mogat�spolitik�ja � mint kor�bban jelezt�k � egyfel�l kev�sb� ismert, m�sfel�l az �szt�nd�jaz�s miatt a vizsg�lt id�szak eg�sz�ben � vitatott.
A t�bl�zat id�sorosan mutatja be a
t�mogat�spolitika alakul�s�t.
�v |
�Oktat�s |
�Tudom�ny |
��sszesen |
Sz�zal�kban |
1991 |
������ 38 820 000 Ft |
0 Ft |
38 820 000 Ft |
1,53 |
1992 |
������ 69 052 000 Ft |
243 272 Ft |
69 295 272 Ft |
2,74 |
1993 |
���� 110 862 000 Ft |
100 000 Ft |
110 962 000 Ft |
4,38 |
1994 |
���� 106 736 000 Ft |
0 Ft |
106 736 000 Ft |
4,22 |
1995 |
���� 197 891 912 Ft |
56 720 Ft |
197 948 632 Ft |
7,82 |
1996 |
���� 248 349 000 Ft |
4 796 000 Ft |
253 145 000 Ft |
10,00 |
1997 |
���� 300 115 700 Ft |
7 920 000 Ft |
308 035 700 Ft |
12,17 |
1998 |
���� 325 198 000 Ft |
7 790 000 Ft |
332 988 000 Ft |
13,16 |
1999 |
���� 329 072 000 Ft |
2 400 000 Ft |
331 472 000 Ft |
13,10 |
2000 |
���� 360 285 000 Ft |
24 924 000 Ft |
385 209 000 Ft |
15,22 |
2001 |
���� 375 944 000 Ft |
20 000 000 Ft |
395 944 000 Ft |
15,65 |
�sszes |
� 2 462 325 612 Ft |
68 229 992 Ft |
2 530 555 604 Ft |
100,00 |
A miniszt�rium t�mogat�sainak bels�
strukt�r�ja az al�bbi ar�nyokat mutatja:
|
HU |
YU |
RO |
SK |
UA |
Oktat�s |
1 663 484 100 Ft |
91 316 000 Ft |
377 531 512 Ft |
271 151 000 Ft |
58 843 000 Ft |
Tudom�ny |
49 700 720 Ft |
6 850 000 Ft |
7 559 272 Ft |
4 120 000 Ft |
0 Ft |
Megjegyz�s: HU=Magyarorsz�g,
YU=Jugoszl�via, RO= Rom�nia, SK=Szlov�kia, UA=Ukrajna
A t�mogat�sok �rtelmez�s�hez k�t alapvet� determin�nsra sz�ks�ges a figyelmet felh�vni:
- 1994/1995-t�l a szomsz�dos orsz�gok magyar di�kjainak �szt�nd�jaz�s�ra ford�tott k�lts�gvet�si forr�sok a MKM/OM k�lts�gvet�si fejezetben szerepelnek,
- a k�lts�gvet�si t�rv�nyekben �fejezeti kezel�s� el�ir�nyzat� � k�nt defini�lt forr�sok csak �m�k�d�si� t�mogat�sokra ford�that�k; �gy a beruh�z�sokra csak k�zalap�tv�nyi forr�sb�l sz�rmaz� �sszegek ford�that�k.
6.
(az AKA t�mogat�sainak
r�szletez� t�bl�it a MELL�KLET 3. fejezete tartalmazza)
Az AKA megalap�t�sa nagys�grenddel n�velte a fels�oktat�si t�mogat�sokat; az al�bbi t�bla az orsz�gonk�nti megoszl�sokat illusztr�lja:
|
HU |
YU |
RO |
SK |
UA |
Oktat�s |
349 361 200 Ft |
71 150 000 Ft |
369 661 179 Ft |
225 674 292 Ft |
133 540 060 Ft |
Tudom�ny |
48 268 800 Ft |
0 Ft |
22 441 892 Ft |
8 306 000 Ft |
5 500 000 Ft |
Megjegyz�s: HU=Magyarorsz�g,
YU=Jugoszl�via, RO=Rom�nia, SK=Szlov�kia, UA=Ukrajna
A t�bl�zat r�vid
�rtelmez�se a k�vetkez�:
- A magyarorsz�gi t�mogat�sok a hat�ron t�li di�kok �szt�nd�j�t, szoci�lis t�mogat�sait �s r�szben a k�zben kialakult szakkoll�giumi rendszer k�lts�geit tartalmazz�k. A K+F szektorban szerepelnek a K�rp�t-medencei oktat�si, fels�oktat�si �s tudom�nyos adatb�zis l�trehoz�s�nak, valamint az oktat�stervez�st seg�t� szociol�giai vizsg�latokra ford�tott kiad�sok
- A rom�niai r�ford�t�sok k�z�l a Partiumi Kereszt�ny Egyetem t�mogat�sa kiemelked�,
- Szlov�ki�ban, Kom�romban a Selye J�nos Alap�tv�ny �ltal m�k�dtetett k�zgazdas�gi kihelyezett tagozat,
- Ukrajn�ban pedig a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola t�mogat�sa kiemelked�.
- Vajdas�gban � a demokratikus kibontakoz�s nyom�n � �jvid�ken sz�letett fels�oktat�si szakkoll�gium
�sszes�tve
az egyes forr�sokat, fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott �sszes�tett t�mogat�si
adatok
(Mft.-ban,
kerek�tve)
IKA |
AKA |
OM |
DOMUS* |
�sszesen |
518, 5 |
1, 233 |
2, 535 |
160, 9 |
4447, 7 |
11, 7 % |
27, 7 % |
57, 0 % |
3, 6 % |
100, 0 % |
* Megjegyz�s: a DOMUS adataiban � egyed�l az eg�sz �ssze�ll�t�sban � szerepeltetj�k a 2002 �vi adatokat is.
A legl�nyegesebb k�vetkeztet�sek az al�bbiak:
K�l�n�sen az MKM/OM eset�ben rendk�v�l magas a hat�ron t�li magyar �szt�nd�jasok r�szesed�se; DOMUS pedig v�llaltan �szt�nd�jas program. �gy, b�r k�ts�gtelen, hogy a k�lts�gvet�sben e t�telek a hat�ron t�li k�lts�gvet�si t�mogat�sok rovataiban helyezkednek el, de t�nylegesen Magyarorsz�gon hasznosulnak.
Az AKA megalap�t�sa �s t�mogat� munk�j�nak megkezd�se l�nyegesen jav�tott a k�rnyez� orsz�gok magyar nyelv� fels�oktat�s�nak helyzet�n.
7.
A fels�oktat�sra �s K+F-re ford�tott t�mogat�sok
orsz�gonk�nti bels� szerkezete
Az elemz�sek szempontj�b�l els�sorban arra h�vjuk fel a figyelmet, hogy az egyes r�gi�k nagys�ga, az ottani magyarok l�leksz�ma �s int�zm�nyes�lts�ge k�z�tt l�nyeges elt�r�sek vannak. A rom�niai magyars�g l�tsz�ma �nmag�ban nagyobb, mint a m�sik h�rom r�gi� magyars�g�nak �sszesen.
A t�rsadalmi, politikai �s gazdas�gi viszonyok mark�nsan elt�rnek az egyes t�rs�gekben. A vizsg�lt 11 esztend�s peri�dusban �ltal�nosan jellemz� a k�rnyez� orsz�gokra a rendszerv�lt�sokb�l k�vetkez� politikai �s gazdas�gi instabilit�s, a nemzet�llami sovinizmusb�l k�vetkez� kisebbs�gellenes politika; a magyar k�z�ss�gek int�zm�nyes�l�si folyamatainak g�tl�sa.
7.1. Jugoszl�via/Vajdas�g
adatainak elemz�se
(a jugoszl�viai
t�mogat�sok t�bl�zatait a MELL�KLET 5.1 fejezete tartalmazza)
Hivatkozva a fenti megjegyz�sre; sok szempontb�l a vajdas�gi magyars�g sorsa alakult keservesen az elm�lt �vtizedben. A t�rs�gben kor�bban m�dosnak tekintett sz�vets�gi k�zt�rsas�g sz�tes�se kaotikus, dr�mai k�r�lm�nyek k�z�tt zajlott le. A folyamatos h�bor�s k�r�lm�nyek, a pauperiz�ci�, a kisebbs�gelleness�g a magyar k�z�ss�g ellen is hatott �s jelent�s migr�ci�s folyamatot ind�tott el. A demogr�fiai vesztes�g f�leg a fiatal- �s k�z�pkor� magyar �rtelmis�giek sor�b�l keletkezett; ez �nmag�ban g�tolta az int�zm�nyek fejl�d�s�t.
Az al�bbi t�bla a jugoszl�viai t�mogat�sok tematikus szerkezet�t mutatja:
T�pus |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Ingatlan, m�k. fejl. |
������� 4 192 000 Ft |
����� 60 920 000 Ft |
����� 23 898 000 Ft |
����� 89 010 000 Ft |
42, 51 |
Infrastrukt�ra |
������� 1 873 000 Ft |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
������� 1 873 000 Ft |
0, 89 |
K�nyvkiad�s |
������� 1 164 000 Ft |
������� 1 000 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 2 164 000 Ft |
1, 03 |
Kutat�s |
������� 4 418 000 Ft |
������������������ - Ft |
���������� ��������- Ft |
������� 4 418 000 Ft |
2, 11 |
Rendezv�ny |
������� 4 701 000 Ft |
������� 2 100 000 Ft |
���������� 400 000 Ft |
������� 7 201 000 Ft |
3, 44 |
�szt�nd�j |
����� 22 137 000 Ft |
������� 5 130 000 Ft |
����� 73 868 000 Ft |
���� 101 135 000 Ft |
48, 30 |
Egy�b |
������� 1 590 000 Ft |
������� 2 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 3 590 000 Ft |
1, 71 |
�sszesen |
����� 40 075 000 Ft |
����� 71 150 000 Ft |
����� 98 166 000 Ft |
���� 209 391 000 Ft |
100, 00 |
A tendenci�kat j�l mutatja az �sszefoglal� t�bl�zat:
A t�mogat�sok fele �szt�nd�jaz�sra ford�t�dott, �s k�zel ekkora �sszeg szolg�lta a megl�v�, szeg�nyes int�zm�nyh�l�zat minimum szinten val� megmarad�s�t. Jugoszl�via eset�ben � k�l�n�sen az intenz�vebb harci cselekm�nyek idej�n (1991-1996 k�z�tt, vagy 1999-es l�gih�bor� idej�n - a magyar k�z�ss�g k�r�s�re a magyar korm�nyzat (amely egy�bk�nt korl�tozni igyekezett e folyamatot) is t�mogatta a Magyarorsz�gon val� tov�bbtanul�st.
A �m�k�d�s� kateg�ri�ban els�sorban a Kert�szeti Egyetem zentai kihelyezett tagozat�nak k�lts�gei jelennek meg. A kihelyezett tagozat az egyetlen olyan fels�oktat�si forma, amely � er�s korl�tokkal � egy�ltal�n m�k�dhetett. A m�sik kitelepedett fels�oktat�si int�zm�ny: a G�bor D�nes F�iskola szabadkai kara v�llalkoz�sban m�k�dik, �gy k�lts�gvet�si t�mogat�sban nem, vagy alig r�szes�lt.
A tov�bbi m�k�d�si form�k elhanyagolhat� t�mogat�st kaptak.
A jugoszl�viai t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�s�t �rdemes sz�zal�kos megoszl�ssal �s grafikonnal szeml�ltetni:
Tudom�nyter�let |
%-ban |
Agr�rtudom�ny |
11, 95 |
B�lcs�szettudom�ny |
5, 85 |
Gazdas�gtudom�ny |
0, 00 |
Hittudom�ny |
1, 28 |
M�szaki tudom�ny |
0, 35 |
M�v�szettudom�ny |
1, 91 |
Orvostudom�ny |
0, 00 |
T�rsadalomtudom�ny |
1, 72 |
Term�szettudom�ny |
0, 39 |
Egy�b |
76, 54 |
Az egy�b kateg�ri�ban jelen�tett�k meg a besorolhatatlan �szt�nd�jas t�mogat�sokat, amelyek a teljes t�mogat�si �sszeg z�m�t alkotj�k.
A diagram viszont tiszt�tott adatokat tartalmaz; kiemelt�k az �szt�nd�jra ford�tott t�mogat�sokat.
E form�ban v�lik nyilv�nval�v�, hogy a val�ban Jugoszl�vi�ban hasznos�tott �sszegek 2/3 r�sze a kert�szm�rn�ki k�pz�sre �s az �jvid�ki Egyetem magyar tansz�k�nek t�mogat�s�ra szolg�lt.
A t�bbi tudom�nyter�leten f�leg egy�ni kutat�sok kaptak t�mogat�st. A t�rsadalomtudom�nyi kutat�sokat j�r�szt egyetlen int�zm�ny: a Magyars�gkutat� Tudom�nyos T�rsas�g k�pviseli.�
7. 2.A magyarorsz�gi
t�mogat�sok k�l�nf�le mutat�i
(a magyarorsz�gi t�mogat�sok legfontosabb t�bl�it a
MELL�KLET 5.2. fejezete tartalmazza)
�A magyarorsz�gi t�mogat�sok saj�tos helyet foglalnak el a hat�ron t�lra sz�nt forr�sok strukt�r�j�ban. B�r az egym�st k�vet� korm�nyok nemzetstrat�gi�j�ban mindig is meghat�roz� rendez� elv volt, hogy a t�mogat�sok a r�gi�kban hasznosuljanak; a magyarorsz�gi tov�bbtanul�s ir�nti element�ris egy�ni aspir�ci�k (�szt�nd�jak) miatt a t�mogat�sok nagyon relev�ns r�sz�nek m�gis Magyarorsz�g a sz�ntere.
Mindezt szeml�lteti a k�vetkez� t�bla:
T�pus |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Ingatlan, m�k. fejl. |
�������
1 870 000 Ft |
�����
33 423 000 Ft |
�����
25 000 000 Ft |
�����
60 293 000 Ft |
2, 77 |
Infrastrukt�ra |
�����
12 839 000 Ft |
�������
5 842 200 Ft |
�����
41 549 000 Ft |
�����
60 230 200 Ft |
2, 77 |
K�nyvkiad�s |
�������
3 940 000 Ft |
�������
1 900 000 Ft |
�������
1 620 000 Ft |
�������
7 460 000 Ft |
0, 34 |
Kutat�s |
�����
13 560 000 Ft |
�����
35 445 800 Ft |
�������
7 180 000 Ft |
�����
56 185 800 Ft |
2, 58 |
Rendezv�ny |
�����
19 360 800 Ft |
�����
19 519 000 Ft |
�������
1 150 720 Ft |
�����
40 030 520 Ft |
1, 84 |
�szt�nd�j |
�����
13 661 500 Ft |
����
301 500 000 Ft |
� 1
470 774 100 Ft |
� 1
785 935 600 Ft |
82, 07 |
Egy�b |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
����
165 911 000 Ft |
����
165 911 000 Ft |
7, 62 |
�sszesen |
�����
65 231 300 Ft |
����
397 630 000 Ft |
� 1
713 184 820 Ft |
� 2
176 046 120 Ft |
100, 00 |
Mi l�that�?
- Egyfel�l az, hogy a k�t szakmai ter�let (fels�oktat�s �s K+F) t�mogat�s�ra szolg�l� �sszegek 40 % - a �szt�nd�jak form�j�ban Magyarorsz�gon hasznosul. 1995 �ta valamennyi r�gi� �szt�nd�jas t�mogat�sa Magyarorsz�gon jelenik meg, el�bb az MKM/OM, majd a M�rton �ron Szakkoll�gium k�lts�gvet�s�ben.
- M�sfel�l, kerek�tve 390 Mft. ker�lt t�nylegesen Magyarorsz�gon felhaszn�l�sra, ami a teljes t�mogat�s 7, 6 %-a, vagy a 11 esztend� �tlag�ban �vi 35 Mft. Ezek az �sszegek a t�bb orsz�got (magyar k�z�ss�get) �rint� rendezv�nyek, kutat�sok valamint k�nyvkiad�s finansz�roz�s�ra szolg�ltak.
A magyarorsz�gi t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�s�t, tiszt�tott form�ban (az �szt�nd�jak n�lk�l) diagramokon szeml�ltetj�k:
A legfontosabb, kimutathat� tendenci�k az al�bbiak:
1. meghat�roz� a t�rsadalomtudom�nyok s�lya; a Magyarorsz�gon elsz�molt t�mogat�sok 2/3 r�sze e tudom�nyokra, els�sorban a szociol�giai vizsg�latokra hasznosult. A �hasznosul�s� ebben az esetben nem ironikus sz�haszn�lat, hiszen az elm�lt �vtized nagy region�lis vizsg�latai (Csepeli Gy�rgy etnikai szerkezet kutat�sai, a Bal�zs Ferenc T�rsas�g r�teg-�s �rt�k-kutat�sai, valamint a M�rton �ron Szakkoll�gium elm�lt �vekbeni vizsg�l�d�sai) ebb�l a forr�sb�l t�rt�ntek �s valamennyi kutat�s t�bb r�gi�ra terjedt ki.
2. Ugyanakkor egyfajta szerkezeti torzul�s is j�l tetten �rhet�. A tiszt�tott forr�s 83 %-a a t�rsadalomtudom�nyok �s b�lcs�sztudom�nyokra jutott, �s az �sszes t�bbi tudom�nyter�let csak 17 %-ban r�szes�lt a Magyarorsz�gon felhaszn�lt forr�sokb�l.
3. V�g�l: sz�mos, a hat�ron t�li magyars�got �ltal�ban �rint� k�nyv, vagy tudom�nyos rendezv�ny is ebb�l a forr�sb�l kapott t�mogat�st.
7.3 A rom�niai/erd�lyi adatok elemz�se
(a rom�niai t�mogat�sok
legfontosabb t�bl�it a MELL�KLET 5.3. fejezete tartalmazza)
Erd�ly magyar t�rsadalma � az elm�lt �vek gyakori
jogfoszt�sai ellen�re � a legnagyobb, t�bbek szerint elk�l�n�thet� region�lis
tudattal �s trad�ci�ival (transszilvanizmus), valamint ki�p�lt
int�zm�nyh�l�zattal rendelkez� k�z�ss�g.
Jelent�s fels�oktat�si �s tudom�nyos hagyat�ka van; 1873-ban Kolozsv�rott alap�tj�k meg az orsz�g m�sodik �s a �vid�k� els� egyetem�t. Az Erd�lyi M�zeum Egyes�letnek (mint �kis� akad�mi�nak) is sok �vtizedes t�rt�nelme van. B�r e trad�ci�k t�lnyom� r�sz�t az elm�lt f�l �vsz�zadban felsz�molt�k, az 1989-es rom�niai fordulat ut�n megindult az int�zm�nyek revitaliz�l�sa.
J�llehet a Bolyai Egyetem nem szervez�dhetett � jogi �rtelemben � �jj�, ma k�zel 7000 hallgat� tanulhat magyarul,
Az erd�lyi egyh�zak �s a magyar t�bbs�g� �nkorm�nyzatok 1991-t�l a magyar nyelv� fels�oktat�s megteremt�s�re t�rekedtek (Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola-Nagyv�rad, kihelyezett tagozatok-Cs�kszereda, Sz�kelyudvarhely, Sepsiszentgy�rgy, Ny�r�dszereda stb.)
2000-ben � elk�l�n�tett magyarorsz�gi k�lts�gvet�si keretb�l � megalakul az Erd�lyi Magyar Tudom�nyegyetem, �vi k�zel 2 milli�rd Ft.-os t�mogat�ssal.� (e t�mogat�s elemz�s�t a kutat�s k�vetkez� szakasz�ban v�gezz�k el.)
Hogyan mutatkozik e dinamika a sz�mok t�kr�ben?
T�pus |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Ingatlan, m�k., fejl. |
���� 139 243 340 Ft |
���� 317 499 835 Ft |
���� 143 048 300 Ft |
���� 599 791 475 Ft |
60, 57 |
Infrastrukt�ra |
����� 26 953 252 Ft |
������� 6 469 337 Ft |
����� 32 100 000 Ft |
����� 65 522 589 Ft |
6, 62 |
K�nyvkiad�s |
������� 7 023 840 Ft |
������� 9 890 000 Ft |
���������� 696 000 Ft |
����� 17 609 840 Ft |
1, 78 |
Kutat�s |
����� 10 370 725 Ft |
����� 19 082 400 Ft |
������� 6 163 272 Ft |
����� 35 616 397 Ft |
3, 60 |
Rendezv�ny |
����� 17 992 196 Ft |
������� 8 512 107 Ft |
������� 6 512 000 Ft |
����� 33 016 303 Ft |
3, 33 |
�szt�nd�j |
������� 4 789 341 Ft |
����� 28 187 392 Ft |
���� 196 570 512 Ft |
���� 229 547 245 Ft |
23, 18 |
Egy�b |
���������� 714 910 Ft |
������� 8 462 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 9 176 910 Ft |
0, 93 |
�sszesen |
���� 207 087 604 Ft |
���� 398 103 071 Ft |
���� 385 090 084 Ft |
���� 990 280 759 Ft |
100, 00 |
Rendk�v�l intenz�v volt az int�zm�nyalap�t�si (�jraalap�t�si) �s azok m�k�d�s�t biztos�t� t�rekv�s. A sz�toszthat� forr�s 67 %-�t haszn�lt�k fel erre a c�lra.
Ugyanakkor finansz�roz�si probl�m�t okoz, hogy az �llami magyar nyelv� fels�oktat�si int�zm�nyek (Babes-Bolyai Egyetem �s szatellit int�zm�nyei) stb. nem, vagy alig r�szes�lhetnek magyar k�lts�gvet�si t�mogat�sban. Az elemz�s k�vetkez� szakasz�ban err�l is finomabb elemz�s k�sz�l.
Term�szetesen itt is magas az �szt�nd�j ar�nya; de az ar�ny az ut�bbi �vekben er�sen cs�kken. (1995-ig az adott orsz�g t�mogat�sai k�z�tt jelennek meg az �szt�nd�jra ford�tott �sszegek)
A
tudom�nyter�leti megoszl�s itt a legar�nyosabb: (t�bla �s grafikon)
Tudom�nyter�let |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Agr�rtudom�ny |
������� 28
204 640 Ft |
����� 2 982
000 Ft |
��� 24 242
000 Ft |
������� 55
428 640 Ft |
5, 60 |
B�lcs�szettudom�ny |
������� 23
662 879 Ft |
��� 13 466
544 Ft |
��� 41 614
000 Ft |
������� 78
743 423 Ft |
7, 96 |
Gazdas�gtudom�ny |
������� 45
912 846 Ft |
��� 30 000
000 Ft |
�������� 200
000 Ft |
������� 76
112 846 Ft |
7, 69 |
Hittudom�ny |
������� 13
436 085 Ft |
��� 87 600
978 Ft |
��� 78 963
000 Ft |
������ 180
000 063 Ft |
18, 19 |
M�v�szettudom�ny |
��������� 2
343 910 Ft |
��� 10 447
000 Ft |
����� 3 920
000 Ft |
������� 16
710 910 Ft |
1, 69 |
M�szaki tudom�ny |
������� 33
283 696 Ft |
��� 30 220
000 Ft |
����� 2 519
072 Ft |
������� 66
022 768 Ft |
6, 67 |
Orvostudom�ny |
��������� 6
325 479 Ft |
����� 6 859
337 Ft |
����� 8 261
000 Ft |
������� 21
445 816 Ft |
2, 17 |
T�rsadalomtudom�ny |
������� 16
610 542 Ft |
��� 28 999
000 Ft |
����� 7 042
272 Ft |
������� 52
651 814 Ft |
5, 32 |
Term�szettudom�ny |
��������� 8
018 186 Ft |
��� 24 753
515 Ft |
����� 4 724
600 Ft |
������� 37
496 301 Ft |
3, 79 |
Egy�b |
������� 28
909 341 Ft |
�� 162 304
697 Ft |
� 213 604 140
Ft |
������ 404
818 178 Ft |
40, 91 |
�sszesen |
��� ���206 707 604 Ft |
�� 397 633
071 Ft |
� 385 090 084
Ft |
������ 989
430 759 Ft |
100, 00 |
Megjegyz�s: A diagram tiszt�tott
adatokat, azaz az �szt�nd�jas t�mogat�s n�lk�li tudom�nyter�let szerinti
megoszl�sokat tartalmazza.
A t�bl�zatb�l �s a diagramb�l ad�d� k�vetkeztet�sek:
A hittudom�nyi t�mogat�sok � m�s r�gi�kban nem tapasztalhat� � magas ar�ny�t az magyar�zza, hogy az eg�sz vizsg�lt id�szak fontos t�mogat�si priorit�sa volt a nagyv�radi Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola, valamint jogut�dja: a Partiumi Kereszt�ny Egyetem t�mogat�sa. Tekintettel arra, hogy az int�zm�ny k�pz�sei k�z�l csak a hittudom�nyhoz tartoz� szakok akkredit�ltak; tev�kenys�g�t �s t�mogat�sait ide soroltuk be.
Az erd�lyi fels�oktat�s �s K+F tudom�nyter�leti ar�nyoss�got mutat. Valamennyi tudom�ny�g megtal�lhat�; �s sz�zal�kos sz�r�d�suk is viszonylag egyenletes. Az agr�rtudom�nyok a kor�bban a Soproni Egyetem, majd Kert�szeti Egyetem kihelyezett k�pz�seihez k�t�dnek, a b�lcs�szettudom�nyok t�mogat�s�nak c�lpontjai: a Babes-Bolyai Egyetem magyar nyelv� k�pz�sei, valamint a Kriza J�nos N�prajzi T�rsas�g n�prajzi kutat�sai.
Marosv�s�rhelyre koncentr�l�dnak a m�v�szettudom�nyi �s orvostudom�nyi t�mogat�sok; tekintettel a Szentgy�gyi Sz�nm�v�szeti Akad�mi�ra, valamint az orvostudom�nyi egyetemre.
A m�szaki �s term�szettudom�nyok els�sorban Kolozsv�rra jutnak; az egyetem mellett itt m�k�dik az Erd�lyi Magyar M�szaki Tudom�nyos T�rsas�g (EMTE), amely az egyetlen szervez�d�s a hat�rokon t�l.
A t�rsadalomtudom�nyok erd�lyi m�vel�se policentrikus szerkezet�. A kolozsv�ri tansz�kek mellett Cs�kszered�n, Sepsiszentgy�rgy�n �s Temesv�rott m�k�dik alap�tv�nyi kutat�int�zet. A KAM-Region�lis �s Antropol�giai Kutat�sok K�zpontja (Cs�kszereda) tev�kenys�ge t�ln� a partikularit�son, az egys�ges magyar tudom�ny �rt�ke.
�sszefoglalva: az erd�lyi magyar fels�oktat�s �s hozz� kapcsol�d�an a tudom�nym�vel�s, amennyiben a magyarorsz�gi t�mogat�sok volumene nem cs�kken; szerves kieg�sz�t�je lehet az egyetemes magyar tudom�nynak.
7.4 A szlov�kiai/felvid�ki t�mogat�si adatok bemutat�sa
(a szlov�kiai
t�mogat�sok legfontosabb adatait a MELL�KLET 5. 4. fejezete tartalmazza)
A vizsg�lt orsz�gok k�z�l k�ts�gtelen�l Szlov�kia a legfejlettebb: sz�mos
t�rsadalmi jelz�sz�ma alig marad el a hasonl� magyarorsz�gi indexekt�l.
T�rsadalom- �s politikat�rt�neti szempontb�l azonban viszontags�gos volt
az orsz�g elm�lt 10 esztendeje. A rendszerv�lt�s m�g Csehszlov�kia
tagk�zt�rsas�gak�nt �rintette. A K�rp�t-medence m�sodik legnagyobb magyar
n�pcsoportja kev�s nemzetis�gi int�zm�nnyel rendelkezett; eltekintve a
szocialista t�megszervezetek mint�j�ra k�zpontilag megszervezett CSEMADOK
h�l�zat�t�l.
T�m�nk szempontj�b�l eml�tend�, hogy a magyar k�pvisel�k m�g a pr�gai
sz�vets�gi parlamentben terjesztett�k el� a r�v-kom�romi J�kai Egyetem
alap�t�s�t sz�nd�koz� javaslatukat. 1994-ben Szlov�kia �n�ll�sult; �s a meciari
id�szakok sz�k l�t�k�r� nacionalista politik�ja visszavetette a kisebbs�gi
int�zm�nyalap�t�si terveket, illetve csak p�tmegold�sokat engedett.
A felvid�ki t�mogat�sok tematikai szerkezete: (t�bla �s diagram)
T�pus |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Ingatlan, m�k. fejl. |
����� 17 310 000 Ft |
���� 208 728 792 Ft |
���� 154 338 000 Ft |
���� 380 376 792 Ft |
63, 46 |
Infrastrukt�ra |
����� 48 349 000 Ft |
������������������ - Ft |
����� 61 192 000 Ft |
���� 109 541 000 Ft |
18, 28 |
K�nyvkiad�s |
������� 2 942 000 Ft |
���������� 500 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 3 442 000 Ft |
0, 57 |
Kutat�s |
����� 18 239 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 3 720 000 Ft |
����� 21 959 000 Ft |
3, 66 |
Rendezv�ny |
������� 1 462 000 Ft |
������� 4 018 000 Ft |
���������� 400 000 Ft |
������� 5 880 000 Ft |
0, 98 |
�szt�nd�j |
�� �����1 827 500 Ft |
����� 12 427 500 Ft |
����� 55 621 000 Ft |
����� 69 876 000 Ft |
11, 66 |
Egy�b |
������������������ - Ft |
������� 8 306 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 8 306 000 Ft |
1, 39 |
�sszesen |
����� 90 129 500 Ft |
���� 233 980 292 Ft |
���� 275 271 000 Ft |
���� 599 380 792 Ft |
100, 00 |
Diagramon
�br�zolva:
A felvid�ki t�mogat�sok tematikus megoszl�sa r�szben eml�keztet, m�sfel�l pedig k�l�nb�zi a megfelel� erd�lyi strukt�r�t�l.
A hasonl�s�g els�sorban abban az igyekezetben ragadhat� meg, amellyel az elveszett, vagy soha nem volt int�zm�nyeket igyekeznek p�tolni, vagy l�trehozni. A t�mogat�sok 82 %-a int�zm�ny�p�t�st, m�k�dtet�st �s a megfelel� infrastrukt�ra beszerz�s�t fedezi. E fejleszt�sek a vizsg�lt intervallum eg�sz�ben fels�oktat�si int�zm�nyek ki�p�t�s�t sz�nd�kozt�k, �s c�lorient�lt m�don ker�ltek felhaszn�l�sra.
1990-1999 k�z�tt f�leg az un.�v�rosi egyetemek� (R�v-Kom�rom, Kir�lyhelmec) infrastruktur�lis �s m�k�d�si felt�telei teremt�dtek meg. B�r a magyarorsz�gi pedag�gusk�pz�s exportja szakmailag t�v�tnak bizonyultak (a diplom�kat csak kieg�sz�t� k�pz�ssel � �s dr�g�n � lehetett honos�tani. M�sfel�l a kom�romi kihelyezett tagozat csak h�tv�g�n �zemel� konzult�ci�s k�zpontot jelent/. Csek�lyebb m�rt�kben a kom�romi K�lvin J�nos Reform�tus Teol�giai Akad�mia is r�szes�lt a beruh�z�si forr�sokb�l.
2000-t�l � az AKA jelent�s er�forr�sainak hasznos�t�s�val � indulhatott el a Selye J�nos Egyetem alapoz� munk�i.
Az elt�r�s; f�leg Vajdas�ghoz, de Erd�lyhez k�pest is az �szt�nd�jaz�sra ford�tott �sszegek alacsonyabb volta �s ar�nya. Pedig a szak�rt�k �ltal�ban gyeng�nek min�s�tik a szlov�k egyetemi oktat�s sz�nvonal�t, M�sfel�l viszont a felvid�ki fiatalok sz�m�ra el�rhet� a cseh fels�oktat�si rendszer is.
Felvid�ken k�t jelent�sebb magyar �rdek� kutat�csoport m�k�dik: a laz�bb szervezet� Mercurius Csoport, amely a t�mogat�sokat ink�bb k�nyvkiad�sra �s rendezv�nyszervez�sekre ford�totta. A F�RUM Int�zet, k�l�n�sen a vizsg�lt id�szak utols� harmad�ban korszer� �p�letet �s infrastrukt�r�t �p�tett ki; �gy a mag�nadom�nyok mellett magyarorsz�gi t�mogat�sokra is ig�nyt tartott.
A felvid�ki
t�mogat�sok szerkezeti megoszl�sa tudom�nyter�letenk�nt: (t�bla �s diagram)
Tudom�nyter�let |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Agr�rtudom�ny |
�������������������� - Ft |
�������������������� - Ft |
������� 28 195 000 Ft |
������� 28 195 000 Ft |
4, 70 |
B�lcs�szettudom�ny |
������ �22 831 500 Ft |
��������� 6 000 000 Ft |
������� 59 859 000 Ft |
������� 88 690 500 Ft |
14, 80 |
Gazdas�gtudom�ny |
�������������������� - Ft |
������� 95 105 000 Ft |
������ 122 963 000 Ft |
������ 218 068 000 Ft |
36, 38 |
Hittudom�ny |
��������� 5 154 000 Ft |
���� ���76 647 792 Ft |
��������� 1 545 000 Ft |
������� 83 346 792 Ft |
13, 91 |
M�v�szettudom�ny |
������������ 460 000 Ft |
�������������������� - Ft |
�������������������� - Ft |
������������ 460 000 Ft |
0, 08 |
M�szaki tudom�ny |
������������ 450 000 Ft |
������������ 400 000 Ft |
�������������������� - Ft |
������������ 850 000 Ft |
0, 14 |
Orvostudom�ny |
�������������������� - Ft |
�������������������� - Ft |
�������������������� - Ft |
�������������������� - Ft |
0, 00 |
T�rsadalomtudom�ny |
������� 53 512 000 Ft |
������������ 882 000 Ft |
��������� 4 220 000 Ft |
������� 58 614 000 Ft |
9, 78 |
Term�szettudom�ny |
������������ 350 000 Ft |
������������ 997 500 Ft |
������������ 550 000 Ft |
��������� 1 897 500 Ft |
0, 32 |
Egy�b |
��������� 7 372 000 Ft |
������� 53 948 000 Ft |
������� 57 939 000 Ft |
������ 119 259 000 Ft |
19, 90 |
�sszesen |
������� 90
129 500 Ft |
������ 233
980 292 Ft |
������ 275
271 000 Ft |
������ 599
380 792 Ft |
100, 00 |
Ugyanez diagramban �br�zolva:
Megjegyz�s: a diagram tiszt�tott
adatokat tartalmaz (az �szt�nd�jra ford�tott k�lts�gek nem szerepelnek benne)
A felvid�ki t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti megoszl�sa mark�nsan k�l�nb�zik a t�bbi r�gi� hasonl� mutat�it�l:
M�r 1990-es �vek elej�t�l mark�ns �rdekl�d�s nyilv�nult meg a k�zgazdas�gtudom�ny ir�nt. A r�gi�ra jut� forr�s 46 %-a k�zgazdas�gtan tan�t�s�ra jutott.
A kir�lyhelmeci v�rosi egyetem, amely a Budapesti K�zgazdas�gi Egyetem kihelyezett tagozata, 1993 �ta f�iskolai szint� k�zgazd�szk�pz�st folytat. A v�rosi �nkorm�nyzat t�mogat�s�val, de alapvet�en magyarorsz�gi t�mogat�sb�l iskola- �s koll�giumi �p�let �p�lt; jelent�s informatikai beruh�z�sok t�rt�ntek.� A tatab�nyai sz�khely� Modern �zleti Tudom�nyok F�iskol�ja Dunaszerdahelyen ind�tott kihelyezett k�pz�st. V�gezet�l az AKA jelent�s t�mogat�s�val R�v-Kom�romban elindult az egyetemi szint� kihelyezett k�pz�s.
A b�lcs�szettudom�ny alatt a kom�romi V�rosi Egyetem �v�n�-�s tan�t�szakos k�pz�se �rtend�.
A t�rsadalomtudom�nyokra jut� h�nyadot � jobb�ra - a k�t m�r eml�tett kutat�csoport kapta.
7.5. Az ukrajnai, k�rp�taljai
t�mogat�sok f�bb jellemz�i
(az ukrajnai t�mogat�sok legfontosabb adatait a MELL�KLET 5.5. fejezete
tartalmazza)
Am�g a K�rp�t-medence magyar nemzeti k�z�ss�gei (f�leg Rom�ni�ban, Szlov�ki�ban) az �sszlakoss�g 5-7 %-�t alkotj�k, addig a kb. 170, 000 f�s ukrajnai magyars�g Ukrajna n�pess�g�nek alig 0, 375 %-�t k�pviselik. E n�pess�g csup�n a hatalmas orsz�g egy megy�j�ben (Zakarpatszkaja Oblaszty) k�pvisel jelent�s h�nyadot. (kb. 14 %)
A Szovjet Birodalom
ut�d�llamai sz�mtalan bels� �gazdas�gi �s politikai � probl�m�val k�szk�dnek;
ez jellemzi az eur�pai nagyt�rhez tartoz� Ukrajn�t is. A t�rs�g legszeg�nyebb
�llama, saj�t jogi szab�lyoz�sa ellen�re, k�ptelen kisebbs�geit t�mogatni,
net�n pozit�v diszkrimin�ci�val kezelni. �gy, K�rp�talj�n a magyar int�zm�nyek csak magyarorsz�gi t�mogat�ssal
l�tezhetnek.
A t�mogat�sok szerkezete tematika szerint (t�bla �s diagram)
T�pus |
IKA |
AKA |
MKM/OM |
�sszesen |
%-ban |
Ingatlan, m�k. fejl. |
����� 60 377 000 Ft |
���� 109 645 520 Ft |
����� 31 894 000 Ft |
���� 201 916 520 Ft |
64, 34 |
Infrastrukt�ra |
����� 51 578 000 Ft |
����� 24 244 540 Ft |
������������������ - Ft |
����� 75 822 540 Ft |
24, 16 |
K�nyvkiad�s |
���������� 160 000 Ft |
�� �����3 800 000 Ft |
������������������ - Ft |
������� 3 960 000 Ft |
1, 26 |
Kutat�s |
������������ 35 000 Ft |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
������������ 35 000 Ft |
0, 01 |
Rendezv�ny |
���������� 100 000 Ft |
������� 1 350 000 Ft |
������������� �����- Ft |
������� 1 450 000 Ft |
0, 46 |
�szt�nd�j |
������� 3 713 000 Ft |
������������������ - Ft |
����� 26 949 000 Ft |
����� 30 662 000 Ft |
9, 77 |
Egy�b |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
������������������ - Ft |
0, 00 |
�sszesen |
���� 115 963 000 Ft |
���� 139 040 060 Ft |
����� 58 843 000 Ft |
���� 313 846 060 Ft |
100, 00 |
Diagramon �br�zolva:
Mire k�vetkeztethet�nk a kimutat�sokb�l?
Val�sz�n�leg a vizsg�lt ter�let 10 esztend�s t�rt�nelm�nek leginvenci�zusabb fejleszt�s�t; a K�rp�taljai Magyar Tan�rk�pz� F�iskola �vtizedes fejl�d�s�t/fejleszt�s�t. Szinte a teljes forr�s: �sszesen 88, 5 % jutott a F�iskola k�l�nb�z� beruh�z�si �s m�k�d�si k�lts�geire.
Ezen k�v�l az �szt�nd�jaz�sra ford�tottak 10 %-ot; de ez az ar�ny � a t�bbi r�gi�hoz viszony�tva � nem magas.
A t�bbi tev�kenys�gt�pus r�szesed�se elhanyagolhat�.
A t�mogat�sok tudom�nyter�let szerinti megoszl�sa:
Megjegyz�s: a diagram a tiszt�tott
adatokat tartalmazza (az �szt�nd�jas adatok n�lk�l)
A tudom�nyter�leti megoszl�s mark�nsan szeml�lteti a kor�bbi statisztikai t�bl�kb�l levont meg�llap�t�st: a k�rp�taljai fejleszt�sek k�z�ppontj�ban 1993-1994 �ta a F�iskola l�tes�t�se �ll.
1994-1998 k�z�tt a fejleszt�s els�sorban az IKA �s az MKM/OM k�z�s finansz�roz�s�ban t�rt�nhetett; tekintettel arra, hogy az MKM/OM forr�sai � a fejezeti kezel�s� el�ir�nyzatokra vonatkoz� el��r�sok szerint � csak a m�k�d�sre voltak utalhat�k. Ebben az id�szakban a beruh�z�sokat az IKA t�mogat�sai tett�k lehet�v�.
A k�s�bbi F�iskola ebben az id�szakban a ny�regyh�zi Bessenyei Gy�rgy Tan�rk�pz� F�iskola kihelyezett tagozatak�nt, �speci�lis k�pz�se�-k�nt szerepelt.
Az akkredit�ci�s elj�r�s megind�t�sa ut�n a F�iskola megkapta az el�zetes m�k�d�si enged�lyt. K�pz�si szakir�nyai egy�rtelm�en a b�lcs�szettudom�nyok k�r�be sorolhat�k; innen eredeztethet� a b�lcs�szettudom�nyok abszol�t � 92 %-os � t�ls�lya.
Az elm�lt �vekben a F�iskola b�v�tette oktat�si k�n�lat�t, kihelyezett tagozatk�nt kert�szm�rn�ki �s agr�rk�zgazd�sz k�pz�s indult el.
8.
�sszegz�s
Az al�bbiakban csak v�zlatosan foglalja �ssze a t�mogat�spolitika legfontosabb mutat�it, csom�pontjait.
8. 1. A t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 1, ill. a 6. 4. 1. t�bl�n tal�lhat�k)
Az elemzett id�szakban a hat�ron t�li fels�oktat�s �s K+F t�mogat�s�ra jut� k�lts�gvet�si forr�sok teljes �sszege - a statisztikai hibahat�rt is figyelembe v�ve � 4, 3 milli�rd Ft. volt .
A n�veked�s dinamik�ja 1990-1995 k�z�tt nagyon lass� volt; a teljes t�mogat�s alig 13 %-a jutott ezekre az esztend�kre. 1995- t�l lass� n�veked�s kezd�d�tt.
�
A paradigmav�lt�s 1999-ben k�vetkezett be, �s a vizsg�lt id�szak v�g�ig a juttat�sok megsokszoroz�dtak. Az �sszes t�mogat�s 61 %-a 3 esztend� alatt jutott el a p�ly�z�khoz. Az oktat�si t�mogat�sok ugr�sszer� n�veked�s�ben az Ap�czai K�zalap�tv�ny megalap�t�sa volt meghat�roz�. Az AKA 3 �ves m�k�d�se alatt a teljes t�mogat�s 27 %-�t v�llalta.�� Az MKM/OM, mint �gazatilag illet�kes f�hat�s�g 58 %-kal t�mogatta a hat�ron t�li fels�oktat�st, m�g az IKA �sszesen 12 % sz�zal�kkal r�szesedett.
A t�mogat�sok
hatalmas h�nyada a fels�oktat�si int�zm�nyrendszer kialak�t�s�ra �s
m�k�dtet�s�re jutott. A fels�oktat�si
�s K+F t�mogat�sok ar�nya: 6 % a 94%-hoz
8.2. A jugoszl�viai t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 2. t�bl�n tal�lhat�k)
Vajdas�gra az �sszes t�mogat�snak csak 4. 65 %-a jutott. Az adatok �nmaguk�rt besz�lnek, a r�gi�ban - k�t kihelyezett tagozat kiv�tel�vel � nem t�rt�nt komolyabb fels�oktat�si kezdem�nyez�s. A legjelent�sebb t�mogat�st az MKM/OM ny�jtotta, a h�bor�s viszonyok miatt a fels�oktat�si t�mogat�sok jelent�s r�sz�t szoci�lis c�lokra, di�kseg�lyez�sre ford�tott�k.
Jelent�sebb beruh�z�sok csak a 2001. �vi demokratikus fordulat ut�n kezd�dhettek, els�sorban az AKA j�volt�b�l. A t�mogat�sok k�z�l n�h�ny koll�gium l�trehoz�sa eml�thet�.
A K+F r�szesed�se is alacsonyabb, mint a t�bbi r�gi�ban; komolyabb kutat�munka csak az �jvid�ki Egyetem magyar tansz�k�n, valamint Szabadk�n, a Magyars�gkutat� Tudom�nyos T�rsas�gn�l folyik.
8.3. A magyarorsz�gi t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok �s megoszl�sok a 6. 1. 3. t�bl�n l�that�k)
A t�mogat�spolitika hat�ron t�li kritik�ja els�sorban a jelent�s anyaorsz�gi p�nzfelhaszn�l�st r�tta fel a magyars�gpolitika ir�ny�t�inak. K�ts�gtelen, hogy a fels�oktat�si �s K+F t�mogat�sok 40 %-a, a hat�ron t�li di�kok �szt�nd�jaz�s�ra �s szoci�lis t�mogat�s�ra ker�lt felhaszn�l�sra. Az MKM/OM t�mogat�sainak 67 %-�t a di�kseg�lyez�s em�sztette fel. Ugyanakkor a t�rca jelent�s szerepet v�llalt a hat�ron t�li magyar fels�oktat�s els� kezdem�nyez�seinek t�mogat�s�ban. 1993-1994-t�l kezdve a t�rca finansz�rozta valamennyi k�lhoni k�pz�s m�k�d�si k�lts�geit.
Ar�nyaiban Magyarorsz�gon a legmagasabb a K+F t�mogat�sa. K�l�nb�z� f�zisokban �s k�l�nb�z� megk�zel�t�ssel, az elm�lt korm�nyzati ciklusokban nagyar�ny� t�rsadalomtudom�nyi kutat�sok igyekeztek felt�rni a hat�ron t�li magyar k�z�ss�gek szociol�giai/szoci�lpszichol�giai st�tusz�t; �rt�keiket, ideol�giai/politikai attit�djeit. E kutat�sok k�lts�ge Magyarorsz�gon jelenik meg.
8.4. A rom�niai t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok a 6. 1. 4. t�bl�n l�that�k)
Az erd�lyi magyar k�z�ss�g fels�oktat�si �s kutat�si tev�kenys�geinek t�mogat�sa megk�zel�ti az 1 milli�rd Ft.-ot. Ez az adat nem tartalmazza a Sapienti�nak ny�jtott � elk�l�n�tett c�lt�mogat�st.
A juttat�sok sz�mottev� (t�bb mint egyharmada) r�sze az AKA-n kereszt�l jutott el �s f�leg a nagyv�radi sz�khely� Partiumi Kereszt�ny Egyetem (kor�bban Sulyok Istv�n Reform�tus F�iskola) c�ljait szolg�lta. A kor�bbi id�szakokban f�leg a kihelyezett tagozatok voltak a t�mogat�sok kedvezm�nyezettjei.
Erd�lyben viszonylag jelent�s volt a K+F szf�ra t�mogat�sa, ar�nyaiban f�leg az IKA szolg�lta az ottani magyar tudom�nyoss�got. Jelent�sebb t�mogat�sban r�szes�lt az Erd�lyi Magyar M�zeum Egyes�let, valamint n�h�ny � a rendszerv�lt�s ut�n alakult � alap�tv�nyi kutat�csoport.
�Az MKM/OM � az �szt�nd�jaz�s mellett � a kihelyezett tagozatok munk�j�t tette lehet�v�, biztos�tva m�k�d�si k�lts�geiket, valamint jelent�s �sszegekkel j�rult hozz� a sz�l�f�ld�n tanul� di�kok szoci�lis t�mogat�s�hoz. (Iskola-alap�tv�ny)
�
8.4 A szlov�kiai t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok a 6. 1. 6. t�bl�zaton tal�lhat�k.)
A felvid�ki magyars�g a teljes fels�oktat�si �s K+F t�mogat�s mintegy egyheted�t kapta. Nagyon l�nyeges azonban, hogy a juttat�sok 72 %-a 1999-t�l �rkezett a r�gi�ba � �s alapvet�en a Selye J�nos Alap�tv�ny (a leend� egyetem) c�ljait szolg�lta.� Emellett a kihelyezett tagozatok (Kom�rom, Kir�lyhelmec), valamint a szint�n kom�romi sz�khely� reform�tus teol�gia jelentett�k az ottani magyar nyelv� fels�oktat�st.
A K+F t�mogat�sok meghat�roz� r�sznek forr�sa: az IKA.
8.5 Az ukrajnai
t�mogat�sok �sszes�tett adatai
(a
r�szletes adatok a 6. 1. 7. t�bl�n l�that�k)
Az �sszes t�mogat�s csup�n 7 %-a jutott
K�rp�talj�ra; azonban a 300 Mft. felhaszn�l�sa rendk�v�l c�ltudatos volt. Ma
Beregsz�szon m�k�dik a K�rp�t-medence egyetlen akkredit�lt magyar nyelv�
fels�oktat�si int�zm�nye: a
Tan�rk�pz� F�iskola.
8.6. �sszegzett adatok a t�mogat�sok tematik�ja szerint
(a r�szletes adatok �s
megoszl�sok a 6. 2. 1 t�bl�n tal�lhat�k)
A m�k�d�si strukt�ra kialakulatlans�g�t,
illetve �alakul�s�t� mutatja, hogy a teljes t�mogat�si �sszeg 51 %-�t ford�tott�k az �szt�nd�jaz�sra, 36 %-�t pedig az int�zm�nyrendszer megalapoz�s�ra �s m�k�dtet�s�re (IMF+IS). A
differenci�ltabb tev�kenys�gek, a k�nyvkiad�s, kutat�s, stb. r�szesed�se alig 3.
7 %.
Az id�soros adatokat szeml�lve itt v�lik
szeml�letess�, hogy az AKA
megjelen�se egyfajta �kopernikuszi
fordulatot� jelentett a szektor t�mogat�s�ban.
8.7. �sszegzett adatok a t�mogat�sok tudom�nyter�leti megoszl�sa
szerint
(a r�szletes adatok �s
megoszl�sok a 6. 3. 1. t�bl�n tal�lhat�k)
A teljes t�mogat�si �sszegb�l � az �szt�nd�jas
keret miatt - csak 1.
343 Mft. volt oszt�lyozhat�
tudom�nyter�let szerint.
A kisebbs�gi fels�oktat�s jelenlegi lehet�s�geit
szeml�lteti, hogy f�leg olyan k�pz�seket �s kutat�sokat k�pes m�k�dtetni,
amelyek kev�sb� eszk�zig�nyesek.
A tiszt�tott (�szt�nd�j n�lk�li) adatok az al�bbi
tudom�ny�gi megoszl�sokat szeml�ltetik:
Agr�rtudom�ny: ��������������������� 8. 3 %, |
B�lcs�sztudom�nyok: � 21. 0 % |
Gazdas�gtudom�nyok: ����������� 22. 0 % |
T�rsadalomtudom�nyok:��������� 15. 5 % |
Hittudom�ny��������������������������� 19.8 % |
Megjegyzend�, hogy a hittudom�nyok ar�nya
l�tsz�lag magas (19, 8
%), azonban itt a t�pusalkot�s
probl�m�r�l van sz�; az elm�lt esztend�kben kiemelked�en magas t�mogat�sban
r�szes�lt Partiumi Kereszt�ny Egyetem � m�g nem akkredit�lt k�pz�si ir�nyai
miatt � itt kapott besorol�st.
A t�mogat�sok
v�g�sszes�t�s�t a 6. 4. 1. t�bla tartalmazza,
9.
K�vetkeztet�sek
A statisztikai adatb�zis kialak�t�sa �sine qua non� f�zisa, de nem v�gs� szakasza a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�t elemz� �sszefoglal� tanulm�nynak.
A levonhat� konkl�zi�k:
Meggy�z�d�s�nk, hogy az adatb�zis kialak�t�sa nem annyira tudom�nyos, mint sokkal ink�bb olyan korm�nyzati/igazgat�si feladat, amit az eddigi korm�nyzatok elmulasztottak elv�gezni.
A statisztikai adathalmaz kialak�t�sa �s struktur�l�sa ugyan �nmag�ban is �rtelmezhet�, de az elm�lt t�bb mint egy �vtizedben lezajlott �int�zm�nyes�l�si� folyamatok t�nyleges meg�rt�s�hez nem elegend�, hiszen mindazok az emberi sz�nd�kok �s aktivit�sok, amelyek � mind Magyarorsz�gon, de f�leg hat�ron t�l � l�trehozt�k az int�zm�nyeket, csak a kontextus teljes felt�r�s�val �s elemz�s�vel �rtelmezhet�k.
A folyamatosan k�sz�l� m�lyinterj�k �s az int�zm�nyi esettanulm�nyok tal�n kev�sb� egzakt m�don, de t�rsadalmi, politikai �s szem�lyis�gi dimenzi�iban sokkal �rnyaltabb k�pet ny�jtanak majd a t�mogat�spolitika eredm�nyeir�l, t�v�tjair�l- �ltal�ban a hasznosul�sr�l.
A kutat�s k�vetkez� szakasza kvalitat�v jelleg� lesz, az adatb�zis empirikus adatainak� �s a sz�veges dokumentumok elemz�seinek �sszek�t�se egy�ttesen �rtelmezi a t�mogat�spolitika eddgi eredm�nyeit.
K�vetkeztet�sek
A statisztikai adatb�zis kialak�t�sa �sine qua non� f�zisa, de nem v�gs� szakasza a hat�ron t�li t�mogat�spolitik�t elemz� �sszefoglal� tanulm�nynak.
A levonhat� konkl�zi�k:
Meggy�z�d�s�nk, hogy az adatb�zis kialak�t�sa nem annyira tudom�nyos, mint sokkal ink�bb olyan korm�nyzati/igazgat�si feladat, amit az eddigi korm�nyzatok elmulasztottak elv�gezni.
A statisztikai adathalmaz kialak�t�sa �s struktur�l�sa ugyan �nmag�ban is �rtelmezhet�, de az elm�lt t�bb mint egy �vtizedben lezajlott �int�zm�nyes�l�si� folyamatok t�nyleges meg�rt�s�hez nem elegend�, hiszen mindazok az emberi sz�nd�kok �s aktivit�sok, amelyek � mind Magyarorsz�gon, de f�leg hat�ron t�l � l�trehozt�k az int�zm�nyeket, csak a kontextus teljes felt�r�s�val �s elemz�s�vel �rtelmezhet�k.
A folyamatosan k�sz�l� m�lyinterj�k �s az int�zm�nyi esettanulm�nyok tal�n kev�sb� egzakt m�don, de t�rsadalmi, politikai �s szem�lyis�gi dimenzi�iban sokkal �rnyaltabb k�pet ny�jtanak majd a t�mogat�spolitika eredm�nyeir�l, t�v�tjair�l- �ltal�ban a hasznosul�sr�l.
A kutat�s k�vetkez� szakasza kvalitat�v jelleg� lesz, az adatb�zis empirikus adatainak� �s a sz�veges dokumentumok elemz�seinek �sszek�t�se egy�ttesen �rtelmezi a t�mogat�spolitika eddgi eredm�nyeit.