Határokon átnyúló gazdasági tevékenység
a magyar-román határ menti régióban

Bevezető

Jelen tanulmány mindazon kutatások, vállalati interjúk főbb eredményeinek az összegzése, amelyeket a magyar-román határ mindkét oldalán végeztünk 2000 május-­július hónapokban, annak érdekében, hogy felmérjük a régiók határokon átnyúló gazdasági tevékenységét. Az alábbi kérdéskörök elemzésére fordítottunk különös figyelmet:

- a határon átnyúló gazdasági tevékenység jelentősége és jövőbeli szerepe,

- érvek és ellenérvek a gazdasági partnerkapcsolat felvételekor,

- a kiválasztott országok és a régió motivációja,

- Magyarország várható EU-csatlakozásának hatása a vállalkozásokra,

- a partnerek tájékozottsága és a kapcsolattartásra vonatkozó elvárásaik.

A felmérést helyszíni kérdőíves módszerrel végeztük. A mintát 400 cégben állapítottuk meg, 200-at a magyar, és 200 céget a román határ menti megyékben bejegyzett cégekből választottunk. A magyar oldalon a Közgazdasági és Jogi Kiadó- Kerszöv Kft. kiadásában megjelenő CD adatait, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara adatait használtuk fel, illetve a Hoppenstedt-Bonnier cég által kiadott Magyarország közép- és nagyvállalatai című CD-ROM-ját. A román oldalon a Registrul Oficiului de Comerţi-től szerzett tájékoztatás alapján választottuk ki a lekérdezendő vállalkozásokat, a véletlen kiválasztás módszerével. Több cég nem volt hajlandó válaszolni, illetve nem folytatott semmilyen tevékenységet, ezért a kérdező biztosok cserélték a listát. A minta nem reprezentatív. Magyar oldalon Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye cégeit, a román oldalon Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye vállalatait kerestük fel. Az interjúkat a tulajdonosokkal, vagy a vezető beosztásban levő alkalmazottakkal készítettük, akik jól ismerik a cég helyzetét, befolyásolni tudják a stratégiáját.

A cégek kiválasztásánál kihagytuk azokat, amelyek kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, valamint azokat, amelyeknek a foglalkoztatott létszáma kevesebb, mint 10 fő.

Határokon átnyúló vállalkozások Magyarország-Románia határ menti megyéiben

A határokon átnyúló gazdasági tevékenységet a magyar oldalon a megkérdezettek 75,0%‑a lényegében elképzelhetőnek tartja, nem válaszolt 2% és nem tartja reálisan elképzelhetőnek 23%. A román oldalon 85% tartja elképzelhetőnek, hogy határokon átnyúló gazdasági tevékenységet folytasson, 1% nem válaszolt, és mindössze 13,5% nem tartja valószínűnek, hogy határon átívelő gazdasági tevékenységet folytasson.

1. táblázat. A határokon átnyúló vállalkozások. Viszonyítási alap:
összes megkérdezett

A megkérdezett cégek gazdasági tevékenységére jellemző, hogy a magyar oldalon 11,0% nagykereskedelemmel, 16,0% kiskereskedelemmel, 8,0% ruházati termék gyártásával, 5,0% fémfeldolgozással, illetve gépberendezés gyártásával foglalkozik és 3,5% jármű-üzemanyag kereskedelemmel.

A román oldalon 21,0% kiskereskedelemmel, 17,0% nagykereskedelemmel, 7,5% élelmiszeriparral, italgyártással, 7,5% építőiparral, 4,5% ruházati termékek gyártásával foglalkozik.

Kapcsolattartás a múltban, jelenben és a jövőre vonatkozó tervek

A határ magyar oldalán az elmúlt öt évben többségében Romániával folytattak határon átnyúló gazdasági tevékenységet (12,5%), jelenleg inkább az EU tagorszá­gok felé fordultak (41,4%) és a jövőben a volt szocialista országokkal szeretnének kapcsolatot kialakítani (45,5%).

A román oldalon az elmúlt öt évben, többségük (15,4%) magyarországi partnerekkel tartotta a kapcsolatot, és ez megmaradt a jelenben is (35,3%), de már a jövőben 46,4% Ausztriával és 40,9% egyéb EU tagországgal szeretne partneri kapcsolatot kialakítani.

2. táblázat. Magyarország határ menti megyéinek cégei közül a múltban és jelenleg együttműködnek, vagy a jövőben is tervezik az együttműködést (alap: azon cégek, amelyek elképzelhetőnek tartják az együttműködést)

Időszak	Romá­niával	Ausz­­­triával	Egyéb EU tagokkal	Volt szocialista országokkal	Volt szovjet köztársasá­gokkal	Egyéb országokkal
Az elmúlt öt évben	12,5%	5,6%	9,7%	4,9%	7,0%	2,9%
Jelenleg	28,5%	20,1%	41,4%	22,4%	16,1%	17,3%
A jövőben tervezik	35,4%	36,8%	36,2%	45,5%	33,6%	39,6%
Egyáltalán nem tervezik	22,9%	37,5%	12,7%	27,0%	42,7%	36,7%
(n=100%)	165	165	166	164	164	160

3. táblázat. Románia határ menti megyéinek cégei, amelyek a múltban és jelenleg együttműködnek, vagy a jövőben tervezik az együttműködést (alap: azon cégek, amelyek elképzelhetőnek tartják az együttműködést)

Időszak	Magyar­ország­gal	Ausztriával	Egyéb EU tagokkal	Volt szocialista országokkal	Volt szovjet köztársaságokkal	Egyéb országokkal
Az elmúlt öt évben	15,4%	5,3%	6,3%	6,9%	3,5%	3,8%
Jelenleg	35,3%	8,6%	29,6%	9,7%	1,4%	6,8%
A jövőben	36,5%	46,4%	40,9%	34,0%	22,7%	27,1%
Egyáltalán nem tervezi	12,8%	39,7%	22,0%	49,3%	72,3%	62,4%
(n= 100%)	162	157	165	150	147	138

Azon cégek közül, amelyek elképzelhetőnek tartják a határon keresztül történő gazdasági kapcsolatokat, a magyar oldalon jelenleg 28,5% folytat Romániába irányuló gazdasági tevékenységet és 35,4% szeretne bekapcsolódni a jövőben. A román oldalon, a jelenleg kapcsolatot tartók között, a Magyarország felé történő határokon átívelő gazdasági tevékenység százalékos aránya a legmagasabb, a cégek 35,3%-a. A jövőben a román oldalon 36,5% szeretné felvenni a kapcsolatot Magyarországgal, míg 46,4%-uk Ausztriát jelölte meg, mint lehetséges partnert. Az Ausztriára vonatkozó tevékenység bővítésének szándéka a magyar oldalon alacsonyabb (36,8%), hiszen a cégeknek már jelenleg is 20,1%-a kapcsolatot tart fenn az osztrákokkal, míg a román oldalon ez a mutató mindössze 8,6%.

Figyelemre méltó, hogy a magyarországi oldalon a cégek 45,5%-a bővíteni akarja a tevékenységét az egykori szocialista országok felé Közép-Európába. Az EU-n kívüli országok felé 39,6%-uk akarja bővíteni a tevékenységét, és 36,2%-uk a jelenben is folytat a román határ mentén gazdasági tevékenységet az EU országokkal. Romániával 28,5%-uk szeretne a jövőben kapcsolatot létesíteni.

Románia határ menti régiójában jelenleg Magyarországot 35,3%, és az EU tagállamokat 29,6% részesítik előnyben. A román oldalon sokkal kevesebben folytatnak jelenleg határokon átnyúló tevékenységet a volt szocialista országokkal Közép-Európába (9,7%), és még kevesebben a volt Szovjetunió országaival (1,4%). A magyar oldalon ezek a mutatók 22,4%, illetve 16,1%.

A partnerkapcsolatok motivációi

A gazdasági partnerkapcsolat felvételére vonatkozó érvek és ellenérvek

A megkérdezettek 71,0%-a a magyar oldalon a legfontosabbnak tartotta a határokon átívelő gazdasági tevékenység motivációjaként, hogy reagáljanak a vevők igényeire. Fontossági sorrendben ezt követi: a célország piaci potenciálja (58,5%), az alacsony bérköltség (45,5%), részvétel a közbeszerzési eljárásokban (44%), a megrendelők közelsége, illetve a partner kutatási eredményeinek felhasználása (42,0%) és a nyersanyagok biztosításának célkitűzése.

A román oldalon szintén a vevők igényeire történő reagálást emelték ki (70,4%), ezt követi a célország piaci potenciálja (63,7%), a nyersanyagok biztosítása (60,1%). Fontosabbnak tartják a közös megjelenést az EU piacán (53,3%), mint a magyar oldalon (26,0%), viszont kevésbé számítanak az alacsony bérköltségre a partnerkapcsolat során (36,4%), mint a magyarok (45,5%). A szállítási költségek csökkentése is nagyobb gondot okoz a román oldalon (46,0%), mint a magyar oldalon (38,4%). Kevésbé számítanak a közbeszerzési eljárásokból származó közös bevételre (42,3%), mint a magyarok (44,0%). 36,8%-a, a román oldalon, jelentősnek vagy igen jelentősnek tartotta, hogy a határokon átnyúló tevékenység során a konkurenciára reagáljanak. Ez a mutató a magyar oldalon 47,3%. A román oldalon, 70,4% fontosnak vagy igen fontosnak tartja a reagálást a vevők igényeire. Ez a magyar oldalon 71,0%. Az alacsony bérköltséget román oldalon mindössze 36,8%-ban tartják fontosnak, míg a magyar oldalon 45,5%-a fontosnak, illetve nagyon fontosnak minősítette.

4. táblázat. A partnerkapcsolat motivációja

A magyar oldalon a határon átnyúló kapcsolattartás egyéb okainak felsorolásakor megemlítették, hogy a nyugati tőke egyre keletebbre húzódik, ezért nekik is terjeszkedniük kell, hogy ne veszítsék el az exportlehetőséget, valamint azt, hogy Romániában az egyes gazdasági tevékenységi formák még fejletlenek, ezért tudnak terjeszkedni. A magyar oldalon az indokok között szerepel a határon túli magyar kisebbség támogatása is. A román oldalon partnereket keresnek a romániai befektetések növelésére, de többen említették, hogy jó minőségű árut csak külföldről tudnak beszerezni, ugyanakkor más műszaki szabványokat és más anyagokat kell megismerniük.

Arra kérdésre, hogy mennyire teljesültek elvárásaik, a szomszédos partnerország cégeivel kapcsolatason, a magyar oldalon Romániára vonatkozóan 20,5% minősítette mérsékeltnek és csak 3,5% teljesnek az elvárásaihoz viszonyított eredményt. Az EU tagországokkal kapcsolatosan 22,0% úgy véli, hogy mérsékelten és 8,0%, hogy teljesen megfeleltek az elvárásaiknak. Romániában 15,0%-a a cégeknek úgy véli, hogy teljesültek az elvárásai Magyarországra vonatkozóan, míg az EU-tagokkal 8,5%, hogy teljesen, és 18,5% úgy nyilatkozott, hogy nagymértékben teljesültek az elvárásai.

A fenti kérdésre adott válaszoknál figyelembe kell venni, hogy a megkérdezetteknek a magyar oldalon mindössze 45%-a, a román oldalon 53%-a válaszolt, és különösen azt, hogy a magyar oldalon 12,5%, a román oldalon 12,0% azt mondta, nem tudja mennyire teljesültek az elvárásai. Ha abból indulunk ki, hogy gazdasági tevékenységet nem folytatnának, ha nem teljesülnének az elvárásaik, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy ez igen kényes kérdésnek számít, akárcsak az éves bevételeik iránti érdeklődés, és nem szívesen tárják fel a reális helyzetet, tehát óvatosan kell kezelni ezeket az eredményeket.

A határokon átnyúló gazdasági tevékenység során felmerülő
legfontosabb nehézségek

A magyar oldalon a legnagyobb problémát a hiányzó munkaerő (38,0%), a határátkelőhelyek elégtelensége (35,0%), a nyelvi akadályok (34,0%) okozzák, de fontosnak tartják a másik ország gazdasági (30,0%) és politikai helyzetét (30,5%.) Ezzel szemben a román oldalon a nyelvi akadályokat 42,5%-ban, a hiányzó munkaerőt 33,5%-ban, határátkelők hiányát 30,5%-ban tartják nagyon fontosnak.

A vám- és határátkelési nehézséget, a mentalitásbeli különbségeket és az együttműködési információk hiányát a magyar oldalon súlyosabbnak ítélik, mint a románon. Úgyszintén az árfolyam-kockázattól is a magyar cégek jobban tartanak, mint a románok.

A román oldalon kevésbé tartják fontosnak a másik ország munka- és szociális jogi helyzetének az ismeretét, a környezetvédelem színvonalát, és kevésbé okoz gondot nekik a hivatali ügyintézés.

Jellemző, hogy a közforrásokból szerezhető támogatásokat egyik oldalon sem tekintik jelentős akadálynak, sőt a román oldalon kevésbé fontosnak minősítették, mint a magyar cégek.

5. táblázat. A határokon átnyúló gazdasági tevékenység problémái

A kiválasztott országok és régiók indoklása

A legfontosabb régió kiválasztásakor Romániában a magyarországi cégek 24,5%‑a a határ menti régiót, 11%-a a Székelyföldet és 22,0%-a az egész országot jelölte meg a partnerkapcsolat szempontjából számításba vehető területként. Romániában 35%-uk egész Magyarországot, 13% Budapestet és 19% a határ menti területet jelölte meg számukra a legmegfelelőbb kapcsolattartási régiónak.

A határ menti területek választásának indoka a közelség, az alacsony szállítási költségek és a munkaerőpiac. A magyar oldalon a régió kiválasztásának indoklásaként felsorolták, hogy a Székelyföldön megbízhatóbb partnereket találtak, fontos szempontjuk a nyelvi azonosság, könnyebben alakulnak ki a kapcsolatok. Vannak olyan cégek, amelyek fölösleges kapacitással rendelkeznek, a szomszédos ország bármely részére szívesen szállítanának, nagyobb piacot keresnek, mint egy régió. Olyan vélemény is elhangzott, hogy a határ menti cégek nem annyira megbízhatóak, mint Székelyföldön.

A román oldalon, Magyarországra vonatkozóan, megemlítik a vízummentesség előnyét, a nagyobb piaci lehetőségek reményében az egész országba szállítanának, de sokat jelent a szállítási költségek csökkentése is. Budapesten a márkás cégeknek van képviseletük. Véleményük szerint a budapesti gazdasági potenciál megközelíti az uniós szintet, és bár a határ mentén könnyebb partnert találni, de szerintük a magyar gazdaság lényeges hányada Budapesten összpontosul. A nehézségek között említik a magyar fél bizalmatlanságát.

Magyarország várható EU-csatlakozásának hatása
a vállalkozásokra

Abban az esetben, ha Magyarország EU-tag lesz, a magyar határ menti cégek közül a határokon átnyúló tevékenységet 21,0% tartja elképzelhetőnek és 16,0% nem tartja reálisan elképzelhetőnek. A román oldalon 33,5% elképzelhetőnek tartja a további együttműködést, míg 13,5% nem tartja elképzelhetőnek a további együttműködést abban az esetben, ha Magyarország csatlakozik az EU-hoz.

Jellemző, hogy kevesen gondolják azt, hogy ha több támogatást kapnának, javulna a helyzet a kapcsolattartás terén. Magyarország határ menti cégeinek mindössze 19,0%-a (n=62=31% válaszolás), a román oldalon meg 31,5%-a (n=84=58,0%) válaszolta, hogy elképzelhetőnek tartaná a kapcsolatteremtés növelését, ha több támogatást kapna a közforrásokból.

6. táblázat. A további együttműködés, ha Magyarország EU-tag lesz

Míg a határon átnyúló gazdasági tevékenységet 75% (n=150) elképzelhetőnek tartja a magyar oldalon (1. táblázat), abban az esetben, ha Magyarország EU-tag lesz, már csak 21% (n=75) tartja elképzelhetőnek (6. táblázat). A román oldalon 85,5% (n=198=99%) tartja elképzelhetőnek a határon keresztül történő gazdasági tevékenységet, míg abban az esetben, ha Magyarország EU-tag lesz, csak 33,5%-a tartja elképzelhetőnek (n=94=53%).

A határokon átnyúló tevékenység jelenlegi fontosságát a magyar oldalon 47,7% jelentősnek, illetve nagyon jelentősnek (n=132) tartja. Magyarország EU-csatlakozásáig 41,3% tartja nagyon jelentősnek ezt a tevékenységet, míg a román oldalon 73,1% (n=119) tartja jelentősnek, vagy nagyon jelentősnek a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. A román oldalon 48,6% (n=111) úgy véli, hogy Magyarország EU-csatlakozásáig cégük gazdasági tevékenységében jelentős, illetve nagyon jelentős szerepet játszik a határon átívelő gazdasági tevékenység.

A cégek gazdasági helyzetére való rákérdezéskor, a magyar oldalon 64,5% nyilatkozta, hogy átlagos, 25,5% jó és 7,0% tartotta magát nagyon jónak. Arra a kérdésre, hogy miként változik a cég gazdasági helyzete Magyarország EU-csatlakozása után: 46,2% úgy véli, hogy javulni fog, 25,6% szerint változatlan marad, és csak 8,5% véli, hogy romlik.

A román oldalon 51,0%-ban minősítették jónak cégük gazdasági helyzetét, 39,0%-ban átlagosnak, és mindössze 4,5% rossznak. Magyarország EU-csatlakozása után 44,5% úgy véli, hogy javulni fog a helyzete, 31,5%, hogy változatlan marad, és mindössze 6,5%-a véli úgy, hogy romlik majd.

Jellemző, hogy erre a kérdésre mindkét oldalon magas arányban válaszoltak a megkérdezettek: 99,5%-ban a magyar oldalon és 100%-ban a román oldalon.

7. táblázat. A cég gazdasági helyzetének változása, ha Magyarország EU-tag lesz

A felmerülő nehézségek, ha Magyarország hamarabb lesz tagja
az EU-nak, mint Románia

Abban az esetben, ha Magyarország hamarabb lesz EU-tag, mint Románia, a megkérdezettek 30,0%-a a magyar oldalon a legfontosabb nehézségnek a munkaerő hiányát jelölte meg. Ezt követik: a nyelvi akadályok (29,5%), a hiányzó határátkelő­helyek gondja (25,5%), a partnerország politikai helyzete (19,0%), a munkaerő képzettségi szintje, illetve a finanszírozási gondok (16,0%). A magyarországi cégek megkérdezettei között a legkevésbé tartanak a partnerország gazdasági helyzetétől (19,0%), a partnerországban a munka és szociális jogi helyzettől (19,0%), a környezetvédelem színvonalától és a hivatali ügyintézéstől (18,5%), valamint az árfolyamkockázatot sem tartják egyáltalán fontos tényezőnek (18,0%)  az elkövetkezőkben.

A román oldalon a legfontosabb problémának vélik, ha Magyarország EU-tag lesz, a nyelvi akadályokat (39,5%), a hiányzó munkaerőt (31,0%) és a túl kevés határátkelőhelyet (25,0%) az elkövetkező időkre. Ezt követi a megfelelő partner hiányának a gondja (19,5%), és hogy nem találnak kellő módot a partnerek értékelésére (19,5%). Egyáltalán nem ítélik fontosnak a vám- és határátkelési nehézségeket (44,0%), és a hivatali ügyintézésben sem látnak akadályt (43,0%). Nem okoz gondot az árfolyamkockázat (29,5%) és a környezetvédelem színvonala (18,5%).

8. táblázat. A felmerülő problémák, ha Magyarország hamarabb lesz
EU-tag, mint Románia

Problémát okoz majd	Magyar oldalon (%)			Román oldalon (%)
	Nagyon fontos	Átlagos	Egyálta-lán nem	Nagyon fontos	Átlagos	Egyál­talán nem
A partnerország gazdasági helyezete	10,5	16,0	19,0	15,5	7,0	13,5
Árfolyamkockázatok növekedése	10,5	17,5	18,0	5,5	4,0	29,5
A partnerország politikai helyzete	19,0	17,5	12,5	16,5	5,0	18,5
Munka- és szociális jogi helyzet	10,5	17,5	19,0	15,0	4,5	14,0
16,0	23,5	9,5	16,0	10,5	6,5
Munkabér-költségek	15,5	17,0	10,0	10,5	9,5	9,5
Az infrastruktúra színvonala	7,5	15,0	12,0	11,5	9,0	13,0
Környezetvédelem színvonala	10,0	14,5	18,5	14,0	4,5	18,5
Vám- és határátkelési nehézségek	12,0	11,0	17,5	5,5	1,5	44,0
A hivatali ügyintézés	5,0	14,5	18,5	5,0	2,5	43,0
Mentalitásbeli különbségek	5,0	21,0	12,5	12,0	8,0	10,0
Megfelelő partner hiánya	11,0	18,5	12,5	19,5	8,5	3,0
Nincs mód a partnerek értékelésére	9,5	20,0	10,5	19,5	8,5	3,0
A vállalkozási kultúrában levő különbségek	6,0	19,0	11,5	13,0	8,0	10,5
Finanszírozási gondok	16,0	10,5	15,0	16,5	9,5	6,5
Nyelvi akadályok	29,5	7,5	5,5	39,5	1,5	1,5
Hiányzó munkaerő	30,0	12,0	5,0	31,0	5,0	3,0
Hiányzó határátkelőhelyek	25,5	13,5	6,5	25,0	7,5	3,5
Hiányoznak az együttműködésre vonatkozó információk	11,5	19,0	10,5	13,0	16,0	9,5
Kevés a támogatás közforrásokból	8,5	20,5	11,5	12,5	2,5	27,5

A román oldalon megemlítették, hogy Magyarország EU-csatlakozása esetén a vízumkényszer megnehezíti majd a kapcsolattartást, a vámtarifák is nőni fognak, ezért egyesek rátérnek a hazai alapanyagokra. Azt is remélik, hogy nő Magyarország gazdasági potenciálja és közösen könnyebben jutnak bankhitelhez. A csatlakozás után nő a piac.

A magyar oldalon a legfontosabb elvárások szerint, az EU-csatlakozás után növekszik a magyar cégek presztízse Romániában, javulnak az üzleti lehetőségeik. Ugyanakkor vannak, akik attól tartanak, hogy az EU monopol helyzetben levő cégei kiszorítják majd a magyar kisvállalatokat. Egyesek úgy vélik, hogy az áraik alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában, és az árak és bérek kiegyenlítődése miatt nem lehet nagy profitot elérni.

Csatlakozás után sem lehet drágábban eladni, miközben a termelési költségek nőnek. Csökkeni fognak a bürokratikus akadályok, nyitott lesz a nyugati határ, egységes törvények lesznek, egyenlő esélyekkel, ismertebbé válnak a termékeik, könnyebb lesz a piacok és az üzleti partnerek felkutatása. Nagyobb lesz a jogbiztonság és az üzleti etika, ezért megbízhatóbb partnerként fogják kezelni a magyar cégeket.

A partnerek tájékozottsága és a kapcsolattartás formái a jövőben

A partnerek tájékozottságára vonatkozóan, a magyar oldalon 1,0% nyilatkozta, hogy teljeskörűen tájékozott a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok kérdésében, 20,5% úgy véli, hogy megfelelően tájékozott, 46,5% mérsékelten, 24,0% kissé, 7,5% tájékozatlan és 0,5% nem tudott a kérdésre válaszolni.

A román oldalon 9,0% teljeskörűen tájékozottnak tartja magát, 29,0% megfelelően, 34,5% mérsékelten, 21,0% kissé, 5,0% tájékozatlannak és 1,0% nem tudott válaszolni, hogy mennyire érzi tájékozottnak magát a határokon átnyúló gazdasági vállalkozásokat illetően.

A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok kérdéskörében, az elkövetkező időben a magyar oldalon 46,0% tartja fontosnak az informális kapcsolatokat, és 35% nem. A román oldalon 46,5% van az informális kapcsolatok mellett és mindössze 19,5% válaszolt nemmel az informális kapcsolatok fontosságára vonatkozóan. A magyar oldalon a jövőben a személyes kapcsolatok ápolására gondolnak, közös alapanyagpiac felfedezésére, alkalmazottak cseréjére, közös kiállításra, nemzetközi vásárokon bemutatókra, Internet és direkt elektronikus úton történő kapcsolatokat tartanak szükségesnek. A román oldalon a vásárokon való részvétel, az alkalmazottak cseréje, látogatás és tapasztalatcsere, reklám, szórólapok, tanácskozás, továbbképzés szerepelnek a tervek között. A román oldalon szívesen találkoznának külföldi beruházókkal, piacelemzésekre lenne szükségük és termékismertetőkre.

A magyar oldalon az informális kapcsolatokat 39,0% akarja növelni a jövőben, az export tevékenységet 37,5% meg bővíteni, az alvállalkozói tevékenységet 30,5%, a szerződéses kapcsolatokat, licence, franchising 30,0%, közös projekteket 28,0% akarja növelni.

Román oldalon az informális kapcsolatokat 32,0% szeretné növelni a jövőben, míg az exportot 20,5%, az alvállalkozói tevékenységet 15,5%, a szerződéses formákat, licence, franchising 20,0%, közös projekteket 21,5%.

Mindkét oldalon mindössze 0,5% véli úgy, hogy a jövőben csökkenteni, illetve megszüntetni akarja az informális kapcsolatokat a határon keresztül.

9. táblázat. Csökkenti, illetve megszünteti a kapcsolatok bizonyos formáját, ha Magyarország hamarabb lesz EU-tag, mint Románia

Kapcsolatok formái	Magyar (%)			Román (%)
	Csökkenti	Szinten tartja	Nem tudja	Csökkenti	Szinten tartja	Nem tudja
Export	0,5	14,5	3,5	0,5	7,5	10,0
Alvállalkozói tevékenység	0,5	28,0	8,0	1,5	13,0	11,0
Szerződés, licence	0,5	29,0	8,5	1,0	8,0	9,5
Közös projektek	1,5	26,5	16,5	1,5	8,0	7,0
EU-ország tőkerészét a cégben	2,0	37,5	21,0	1,5	16,5	7,5
1,0	36,0	22,5	2,0	19,0	11,5
Fúzió	2,0	37,0	23,5	2,0	19,0	12,0

Abban az esetben, ha Magyarország hamarabb lesz az EU tagja, mint Románia, a következőképpen vélekednek a határokon átnyúló kapcsolati tevékenységről a megkérdezettek:

10. táblázat. A határokon átnynyúló tevékenység fejlesztése, abban az esetben,
ha Magyarország hamarabb lesz EU-tag, mint Románia

Fejlesztési területek	Magyar (%)			Román (%)
	Nagyon érdekli	Közömbös	Ellen­zi	Nagyon érdekli	Közömbös	Ellenzi
Informális kapcsolatok	26,5	6,5	0,5	25,5	4,0	1,0
Export	30,5	7,0	0,5	21,0	10,5	1,5
Alvállalkozói tevékenység	19,5	13,0	6,5	13,5	17,5	1,5
Szerződés, licence, franchising	13,5	23,5	0,5	16,5	16,0	6,5
Közös projektek	13,0	22,0	1,0	15,0	9,0	6,0
EU-ország tőkerésze a cégben	4,0	20,0	8,5	13,5	7,5	0,5
Részesedés egy EU-országbeli cégben	3,5	24,5	6,5	6,5	12,5	0,5
Fúzió	4,0 1	22,0	7,0	12,5	6,5	0,5

A közös termelésre vonatkozóan a cégek a magyar oldalon: 27,0% előnyösnek véli, 12% bizonytalan és 13,0% valószínűleg előnytelennek tartja, ha Magyarország EU-tag lesz. A román oldalon 23,5% véli előnyösnek, 11,5% bizonytalan és 16,5% véli úgy, hogy valószínűleg előnytelen lesz a közös termelésre vonatkozóan Magyarország EU-csatlakozása.

11. táblázat. A kapcsolattartás várható alakulása, ha Magyarország
hamarabb lesz EU-tag, mint Románia

Kapcsolati tevékenység	Magyar (%)			Román (%)
	Előnyös	Bizony­talan	Valószínű előnytelen	Előnyös	Bizony­talan	Valószínű előnytelen
Termelés	27,0	12,0	13,0	23,5	11,5	16,5
Beszerzés	26,0	12,0	8,5	25,5	11,0	6,5
Marketing	19,5	15,5	9,5	13,5	17,0	14,5
Disztribúció	33,5	8,0	6,0	15,5	11,5	16,5
Szerviz	13,0	10,0	24,0	18,5	12,5	16,0
Kutatás	6,0	12,0	31,5	7,5	17,0	24,5

Mindkét oldalon számítanak a beszerzés előnyös alakulására, Magyarország EU- csatlakozása során (magyar 26,0%, román 25,5%), de a magyar oldalon a disztribúcióban jobban bíznak (33,5%), mint a román oldalon, ahol (16,5%) kimondottan előnytelennek véli a jövőben. A közös kutatást mind a magyar oldalon (31,5%), mind a románon (24,%) előnytelenül alakulónak képzelik a jövőben. A magyar oldalon jobban bíznak a marketingben (19,5%) és a szervizben (13,0%), mint a román oldalon.

Budapest, 2000.