A Magyar Autonóm Tartomány a Román Népköztársaságban

Vázlatos statisztikai betájolás, különös tekintettel a gazdaságra

Terület és népesség

A MAT 13.500 km² területével a maga idejében az ország 16 tartománya közül sorrendben a 12. Településszerkezetét tekintve 12 város (1 tartományi, 11 rajoni), 226 község, 659 falu tartozott hozzá. Döntően rurális jellegű térség volt. [1] 1956-ben népessége 731.387 fő, nemzetiségi megoszlás szerint 565.510 magyar, 146.830 román, 3.214 német, 3.032 zsidó, 11.104 cigány és kisebb számban más nemzetiségű  (szerb, orosz, szlovák, cseh, bulgár) lakos. [2] Népsűrűség az 1956-os népszámlálás adatai szerint 62,7 (az országos átlag 73,6 fő/km².

A népesség települési eloszlása az 1956-os népszámlálás szerint: 208.792 fő városi, 522.595 fő falusi lakos. [3] A városi és falusi környezetben lakók aránya az országos átlagokhoz viszonyítva:

	Városi lakos	Falusi lakos
Román Népköztársaság	31,3%	68,7%
MAT	28,5%	71,5%

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 29. p.

Foglakozási szerkezet

A foglalkozási szerkezet változási folyamatáról kevés adatot találunk a statisztikai évkönyvekben. Az évenként - rendszertelenül - készített metszetekből nem lehet a folyamat arányait rekonstruálni. Egyetlen ilyen adatsorunk van, mégpedig 1959-ből. A korábbi esztendőkről csak országos összesítések állnak rendelkezésre. A tartományban ekkor összesen 122.573 főt alkalmaztak a szocialista szektorban. Az országos arányokkal összevetve az ágazati megoszlás a következő volt:

	A szocialista szektor alkalmazottai, a foglalkoztatottak teljes spektrumához képest, %
	Tartomány		RNK
	összes alkalmazott	ebből munkás	összes alkalmazott	munkás
Ipar	44,1	55,0	4,4	4,5
Építkezés	8,9	11,4	2,9	3,0
Mezőgazdaság	5,5	6,2	2,1	1,9
Szállítás és távközlés	6,0	7,1	3,3	3,4
Kereskedelem és vendéglátás	8,2	9,8	4,2	4,2
Ellátás, begyűjtés felvásárlás	2,5	2,3	4,3	4,6
Szolgáltatások	4,8	5,0	4,3	3,9
Oktatás és népművelés	8,3	0,8	4,6	4,2
Egészségvédelem	4,5	1,1	4,5	6,1
Államigazgatás	3,9	0,3	3,8	3,1

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 54. p.

A foglalkozás szerkezetének belső aránytalanságai, a munkások magas aránya a fejletlen gazdasági és társadalmi ellátó rendszerek térszerkezeti aránytalanságait jelzik.

Gazdaság

a) ipar

1960-ban az országban 1.658 iparvállalat termelt, ebből 80 a MAT-ban 49.938 alkalmazottal, közülük 43.625-en voltak munkások.

Az ipari alkalmazottak számának emelkedése jelzi a MAT-on belüli társadalomszerkezeti átalakulást (ezer fő):

	1955	1959	1960
Összes alkalmazottak az iparban	40,1	46,9	51,1
Munkások	35,1	40,7	44,5

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 202. p.

A globális ipari termelés évi átlagos növekedése 1955 és 1965 között az országos 14%-hoz viszonyítva a MAT-ban 16,2%-os volt.

Az ipari termelés dinamikája 1955 és 1960 között (1950=100):

	1955	1956	1957	1958	1959	1960
Országos átlag	215	239	259	285	316	369
MAT	245	292	317	356	377	454

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 156. p.

A szocialista ipar teljes termelésének megoszlása a fontosabb iparágak szerint a MAT-ban szintén belső aránytalanságokat tükröz. 1955-1959-ben a MAT-on belüli ipari termelés ágazatok szerint a következőképpen oszlott meg (%):

	1955	1956	1957	1958	1959
Szocialista ipar összesen	100	100	100	100	100
Villamos és hőenergia	6,5	8,9	10,2	21,1	11,9
Szén	1,6	1,4	1,5	1,3	1,3
Fölgáz	0,4	0,4	0,4	0,3	0,3
Bányászat és feldolgozóipar	1,3	1,4	1,7	1,6	1,5
Gépgyártás, fémfeldolgozás	6,1	7,0	7,5	7,6	8,6
Építőanyag	3,3	3,2	3,0	3,2	3,3
Fakitermelés és -feldolgozás	29,9	29,2	27,1	26,5	27,1
Textilipar	7,4	6,4	6,8	7,4	7,3
Készruhaipar	6,2	6,2	7,2	6,7	6,6
Bőr és cipőipar	32,6	30,9	29,6	27,9	27,1
Élelmiszeripar	32,6	30,9	29,6	27,9	27,1

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 61. p.

Jelentősebb módosulások az ipari ágazatok közötti termelési értékek között csak a villamos iparban és a fémfeldolgozó iparban voltak. A teljes termelésben a legjelentősebb részarányt a fakitermelés és -feldolgozás, valamint az élelmiszeripar képviselte 54,2%-kal.

A globális bruttó ipari termelés a vállalatok tulajdonformája és alárendeltsége szerint a MAT-ban az 1955 évi árakon számolva (%):

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 166. p. 

Szembetűnő a magántulajdonú kisipari termelés további zsugorodása és a közvetlen állami, „köztársasági” ipari vállalatok térhódítása. A szövetkezeti tulajdon 1959-ben történt nagymértékű csökkenését az magyarázza, hogy akárcsak az ország más tartományaiban, a MAT-ban is az ipari termeléssel foglalkozó szövetkezeti egységeket állami vállalatokká alakítottak át.

A kisipari szövetkezeti egységek és a magániparosok műhelyeinek száma 1955-1960 között 6.121 egységről 3.683-ra, az alkalmazottak, tulajdonosok és ezek családtagjainak száma 6.342 főről 3.996-ra csökkent. [4] A MAT összes ipari termelésének - beleértve a magánkisipart is - részaránya az ország bruttó ipari termelésében 1955-1959 között (%):

Forrás: Anuarul statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 142. p.

A 3,6%-os átlaggal - és 4,18%-os lakossági részaránnyal - ebben az időszakban a MAT ipari termelése országos viszonylatban a 9. helyen állt. A bruttó ipari termelésből legjelentősebb részaránnyal a faipar (11,7%), villamos és hőenergia ipar (16,1%), az élelmiszeripar (5,1%) és a készruhaipar (5,5%) bírt. [5]

1958-ban az ország villamos energia termelésének 14,6%-át a MAT-ban állították elő. Ugyanekkor a tartomány belső fogyasztása az össztermelés 2,7%- a volt. [6]

b) mezőgazdaság

A lakosság többsége falun és a mezőgazdasági munka jövedelméből élt, a termelés magán- és szocialista tulajdonú termelőszervezetek keretében folyt.

A MAT mezőgazdasági területe művelési ágak szerint 1955-1960-ban (ezer ha):

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 236. p.

A szántó, kaszáló és erdőterületek növelése feltehetően a „más területek” kategóriából történt. A MAT fennállásának időszakában a falusi társadalom tulajdonviszonyainak gyökeres átalakulási folyamata is lezajlott.

A mezőgazdasági területek tulajdonforma szerint megoszlása 1955-1960 között (országos és MAT adatok, %):

		Szocialista szektor			Magánszektor
		állami	szövetkezeti	társulás
1955	Román NK	25,5	6,4	2,8	65,3
	MAT	28,0	7,5	n. a.	64,5
1956	RNK	25,0	7,5	5,5	62,0
	MAT	29,5	8,1	n. a.	62,4
1957	RNK	25,7	11,1	14,2	49,0
	MAT	30,9	9,3	n. a.	59,8
1958	RNK	26,3	13,1	17,7	42,9
	MAT	31,2	22,8	n. a.	46,0
1959	RNK	28,6	20,6	23,5	27,3
	MAT	32,2	43,7	n. a.	24,1
1960	RNK	29,4	31,5	21,0	18,1

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 237-238. p.; A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai évkönyve. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 79-80. p.

A táblázatból látható, hogy a szocialista szektor térhódításának aránya a magánszektor rovására 1957-ig párhuzamosan haladt az ország és a MAT területén, 1957-ben a MAT lemaradt az országos átlaghoz képest a szövetkezetesítésben és a társulások szervezésében. Ekkor a tartomány vezetése bírálatokat is kapott. 1958-tól kezdődően, a kollektivizálás második hullámában a társadalmi elnyomás növekedése, a felélesztett falusi osztályharc, az államgépezet erőszakszervezeteinek bevetése a szocialista tulajdon részarányának növelésében azt eredményezte, hogy 1959-re a tulajdonszerkezetben már nagyobb volt a szocialista szektor aránya a MAT-ban mint az országos átlag. Végül a kollektivizálás befejezése után a mezőgazdasági terület 9,2%-a, a szántóföld 6,5%-a maradt magántulajdonban (a megfelelő országos arányok: 8,6% és 4,6%).

A főbb mezőgazdasági termények átlagtermése a különböző tulajdontípusú gazdaságokban 1959-ben (q):

	RNK			MAT
	állami	kollektív	egyéni	állami	kollektív	magán
Búza	17,1	13,9	12,2	19,6	18,5	14,8
Kukorica	17,6	17,2	14,9	21,6	21,2	17,5
Cukorrépa	162,7	199,0	154,5	201,9	225,9	203,4
Burgonya	106,3	102,5	102,1	98,3	119,8	113,2
Káposzta	250,3	188,8	188,8	330,0	201,0	183,5

Forrás: Anuarul Statistic al R.P.R. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1960. 238-239. p.

Látható, hogy a MAT-ban gazdaságkategóriánként minden terménynél magasabbak az átlagok mint az országos eredmények - kivéve az állami gazdaságok burgonyaátlagait és a magángazdaságok káposztatermelését. Búzaátlagokban csak Temesvár tartomány, kukorica átlagokban Nagyvárad és Nagybánya, cukorrépában Temesvár, Várad és Kolozsvár tartományok, a burgonyatermesztésben Nagybánya tartomány előzte meg a MAT-ot. [7]

A szocialista és magántulajdonú gazdaságok termelési mutatóit elemezve az ország tartományaiban bizonyítani lehet, hogy a MAT keretében a magángazdaságok termésátlagai - a szocialista mezőgazdaság felsőbbrendűségét minden eszközzel sulykoló propaganda ellenére - meghaladták sokkal jobb természeti adottságú tartományok állami és kollektív gazdaságának termésátlagait. Annak ellenére, hogy a szocialista szektor közismerten sokrétű és jelentős állami támogatásban részesült (gépi munka, adózás, értékesítés, biztosítás stb. terén).

1959-ben, amikor a mezőgazdasági terület 15%-a és a szántóterület 27,5%-a volt már csak a magántermelők tulajdonában, a MAT-ban termelt főbb növények termésmennyisége a gazdaságok tulajdonformája szerint az alábbiak szerint alakult (tonna):

	Összesen	Szocialista szektor	Magánszektor
Szemes gabona	308.783	171.413	137.370
Burgonya	430.875	186.471	244.404
Hüvelyesek	4.297	2.213	2.084

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 108. p.

Miközben ezekkel az adatokkal dolgozunk, nem hallgathatjuk el kétségeinket a termelési mutatók valóságértékét illetően. A falvak, községek iratanyagát kutatva az elmúlt években alkalmunk volt tapasztalatokat szerezni a kollektivizálás időszakának tendenciózus községi adatszolgáltatásáról, a magángazdaságok rovására. A községek és rajonok adminisztratív személyzete a termelékenységi mutatók összeállításánál általában a magángazdaságok termésátlagait jelentette a legalacsonyabbaknak. Végül is a községi adatok összesítéséből álltak össze a rajoni és a tartományi statisztikák. Az országos statisztikai jelentésekben közölt mutatókhoz képest a szocialista- és magángazdaságok átlagtermelésének különbségei még hangsúlyozottabbak lehettek, de ez ma már csak egy bizonyíthatatlan, de szerintünk nagy valószínűségű bíró hipotézis.

A MAT mezőgazdasági termelésének részesedését az országos termelésből néhány főbb növény terméseredményeinek összesítésével és az arányszámok jelzésével mutatjuk be 1955-1959 között (szemes gabonák: búza, rozs árpa, kukorica) (ezer tonna):

	szemes gabona		burgonya
	RNK	MAT	RNK	MAT
1955	9.956,4	257,9 (2,6%)	2.607,8	359,9 (13,8%)
1956	7.139,1	258,9 (3,6%)	2.675,4	488,2 (18,2%)
1957	11.041,5	289,6 (2,6%)	3.058,1	512,5 (16,7%)
1958	7.293,0	245,6 (3,3%)	2.776,8	464,2 (16,7%)
1959	10.631,7	308,8 (2,9%)	2.896,5	430,9 (14,9%)

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 102-103. p.; Anuarul Statistic al R.P.R. Direcţia Centrală de Statistică. Bucureşti, 1959. 157-159. p.

Összesítve a fenti táblázatban az arányszámokat: a MAT az adott években az ország szemes gabona termésének 3%-át, a burgonyamennyiség 16%-át termelte meg az össz-szántóterület mintegy 3,2%-án. Más növények (zöldségfélék, takarmánynövények) kisebb területeket foglaltak el.

Az állati termékek - tej, hús - termelésében a MAT az 1955. és 1959. évi adatok tükrében az országos 5. és 6. helyen állt: hústermelésben Bukarest, Kolozsvár, Várad, Sztálin és Temesvár, tejtermelésben Bukarest, Kolozsvár, Sztálin és Suceava tartományok előzték meg (az adatok a termelés összvolumenére vonatkoznak). [8] Az országos bruttó mezőgazdasági termelésből a MAT részesedése 1959-ben 5,4% volt. Ezen belül 4,6% a növényi és 7,1% az állati eredetű termékek aránya az országos termeléshez viszonyítva. [9]

c) beruházások

Az 1952-1959 közötti években a MAT-nak az országos beruházási alapok 2,4%-át juttatták, [10] kevesebbet, mint amennyi a társadalmi össztermékben való részaránya volt ezekben az években (3,6%-os ipari és 5,4%-os mezőgazdasági termelési részarány).

Az alábbi táblázatba összefoglaltuk a tartományok részesedését a beruházási alapokból 1953-1960 között (%):

Tartományok	1953	1954	1955	1956	1957	1958	1959	1960
Arges	4,55	4,6	4,3	4,9	5,8	5,1	5,2	4,5
Bakó	13,0	12.1	11,0	10,2	10,5	10,9	12,0	11,5
Bánát	4,9	6,2	36,2	7,4	7,9	7,8	7,3	7,0
Brassó	6,5	7,0	6,4	7,2	6,9	7,1	6,8	6,6
Bukarest	3,8	3,8	3,2	3,0	3,2	4,6	5,3	5,9
Kolozsvár	3,7	4,6	4,0	3,7	4,1	3,6	3,5	3,9
Körös	3,0	4,4	4,6	2,5	2,5	2,7	2,9	2,6
Dobrudzsa	7,0	4,4	4,0	4,1	5,1	7,0	7,8	5,7
Galac	2,8	4,1	4,5	4.9	4,6	5,7	6,2	6,3
Hunyad	10,2	10,4	8,9	8,7	8,5	9,1	7,6	6,1
Iasi	2,7	3,2	2,9	2,9	2,6	2,0	2,5	2,6
Máramaros	2,6	2,2	2,1	2,0	2,5	2,1	2,1	2,4
MAT	2,5	3,2	2,8	2,0	2,4	3,0	2,6	3,0
Olténia	2,1	2,9	4,8	5,6	5,8	6,4	6,6	6,3
Plojest	13,0	10,8	9,7	9,3	9,5	8,0	6,9	8,3
Suceava	1,4	1,9	2,1	1,6	1,8	1,7	2,2	3,3
Bukarest város	16,3	14,2	18,2	20,0	16,3	13,2	12,5	14,0

Forrás: Anuarul Statistic al Republicii Socialiste România. Bucureşti, Direcţia Centrală de Statistică, 1966. 384-385. p.

 

Látható, hogy Suceava, Máramaros és Iasi tartományok mellett a MAT részesült a legkisebb arányban a beruházási alapokból. Ezt csak részben indokolja az általános gazdaságpolitikai gyakorlat, miszerint elsősorban az iparvidékek és egyes iparágak (pl. vegyipar, fémipar) részesültek kiemelt támogatásban. Ezzel a fejlesztéspolitikával magyarázható pl. Bakó, Hunyad és Ploiest megyék, valamit Bukarest város kiemelt támogatása.

A MAT keretében a beruházások felhasználása szintén a központi politikai irányvonal szerint történt. 1956-1959-ben az egyes ágazatok között a beruházási összegek megoszlása az alábbi módon alakult (%):

	Ipar	Építkezés	Mező- és erdő- gazdaság	Szállítás és távközlés	Kereskedelem és közellátás	Szerződéses begyűjtés, felvásárlás	Szociális és kulturális	Községi gazdál- kodás
1956	67,3	1,8	9,8	1,6	1,4	0,4	14,5	3,0
1957	55,3	2,0	11,9	4,2	4,6	0,5	14,8	6,5
1958	45,4	0,8	7,9	30,8	2,5	0,5	9,4	2,3
1959	43,6	0,5	16,6	20,8	1,8	0,8	10,7	4,3

Forrás: A Magyar Autonóm Tartomány Statisztikai Évkönyve 1960. Központi Statisztikai Igazgatóság. A M.A.T. Statisztikai Igazgatósága. Bucureşti, 1960. 124. p.

Összhangban az országos gazdaságpolitikai irányelvekkel, a beruházási források elsődlegesen az iparba áramlottak.

A MAT az állami alapokból épített lakrészek számát tekintve az utolsók között volt. [11]

A statisztikai szolgálat igen kevés adatot közölt az egyes tartományok részvételének mértékéről a nemzeti össztermék előállításában. Ennek ismeretében lehetne reálisan értékelni a MAT-tal szemben alkalmazott központi gazdaságpolitika jellegét. Az eddig felsorakozatott adatok azonban nem hagynak kétséget afelől, hogy a MAT-nak a központosított sztálinista gazdaságpolitika idején, éppúgy, mint az enyhülés éveiben, nem gazdasági teljesítményével mérhető méltányossággal, hanem igen szűkösen osztottak az országos alapokból.