nyomtat

megoszt

A magyar nyelv őstörténete
SZABÉDI LÁSZLÓ

Tartalom:

Előszó [pdf, 156.7k] [doc, 89.1k]

I. rész [pdf, 383.3k] [doc, 478.7k]

A magyar nyelv helye a világ nyelvei közt

I. Visszatekintés a magyar nyelvhasonlítás történetére
1. A finnugrisztika kialakulása
2. A finnugor—indoeurópai nyelvhasonlítás
3. A finnugor—indoeurópai ősrokonság kérdése és a finnugrisztika
II. A finnugor—indoeurópai nyelvhasonlítás módszertana
1. Szókincs, nyelvtani szerkezet, hangrendszer
2. A szókészlet rétegződése
3. Mit tudunk a magyar nyelv eredeti szavairól?
4. A szűkített és a másodfokú összehasonlító módszer elégtelensége
5. A magyar—latin nyelvhasonlítás módszere
6. A romanisztika módszerének alkalmazása a finnugor—indoeurópai nyelvhasonlításban
7. A magyar nyelv őstörténete
8. A paleolatinisztika

II. rész

Magyar—latin összehasonlító hangtan és alaktan

A) Hangtan [pdf, 1002k] [doc, 2208.8k]

A hangsúly
A magánhangzó-rendszer
Az a és ā hang
Az e hang
Az ē hang
Az i hang
Az ī hang
Az u hang
Az ū hang
Az o hang
Az ō hang
A kettős magánhangzók
A mássalhangzó-rendszer
A p hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A b hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az ie bh hangot folytató f hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A t hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A d hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az ie dh hangot folytató f hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A c (=k) hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A g hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A h hang
A qu hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az r hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az l hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az s hang
A v hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
A j hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az m hang
a) Szó elején
b) Szó közepén
Az n hang
a) Szó elején
b) Szó közepén


B) Alaktan [pdf, 1088.6k] [doc, 2499.1k]

Az összehasonlító alaktanról
A kérdő és vonatkozó névmások
A mutató névmások
A tagadó és az igenlő szó
Egyéb határozószócskák
Prepozíciók és ragok, névutók
A személyes névmások
a) A magyar személyes névmások latin megfelelői
b) A magyar személyragok latin megfelelői
Az igeragozás
Őslatin eredetű igeidők
Igenézetek (aspektusok)
Névigék
A denominális igeképzők A participiális igék
Egy összetett igealak
A praeverbiumos latin igék magyar megfelelői
A névszók alaktana
a) Vokativuszi alakok
b) Akkuzativuszi alakok
c) Többes számú (nominativuszi) alakok
d) A többes számú alakok -k jele
e) Határozói alakot folytató magyar névszók
f) Elhomályosult összetételek
Deverbális névszóképzők
Denominális névszóképzők


Függelék [pdf, 232.5k] [doc, 303.1k]
1. Őslatin kori görög eredetű jövevényszavaink
2. A magyar és a török szókincs egyezései

A rövidítések jegyzéke [pdf, 67.2k] [doc, 63.5k]
Utószó [pdf, 84.7k] [doc, 57.3k]

Tartalomjegyzék [pdf, 132.7k] [doc, 66k]

Ugrás az oldal tetejére