Láng Gusztáv: Földes László öröksége
 [pdf, 326.2k] [doc, 1902.1k]A kritikus ostroma. Huszár Sándor beszélgetése Földes
Lászlóval
 [pdf, 201.3k] [doc, 58.4k]A LEHETETLEN OSTROMA [pdf, 1535.4k] [doc, 1488.9k]Dsida Jenő költészete 
Az egészet akartam (Szabédi László költői útja) 
Szemlélet és szemléletesség (Létay Lajos költészetéről) 
Az ember sorsa — két látószögből (Székely János költői világképéről) 
Négysorosok világa — világok négy sorban (Horváth Imre költészetéről) 
Én és a mindenség (Lászlóffy Aladár költészetéről) 
Lélektan és „lélektan” (Balla Károly novelláiról) 
Önvallomás reményekről és csalódásokról (Huszár  Sándor: Kokó, a bohóc) 
Viharos tetőkről hallgatag gyökerek alá (Papp Ferenc próbatétele) 
Egy nyitány és a vezérmotívumok (Deák Tamás esszéiről) 
Kiűzetés a paradicsomból (Bajor Andor mélabús humoráról)
Az értelem illúziótlanságával — a szellem birodalmában (Méliusz József: Az illúziók kávéháza) 
Sartre: A szavak 
Franz Kafka 
Eugene O’Neill
Mini-kritikák az „Új könyvek” rovatból
Anna Seghers: A hetedik kereszt 
Kacsó Sándor: Írók — írások 
Szemlér Ferenc: Vándorló évek. 
Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása 
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk 
Sólem Aléchem: Tóbiás, a tejesember 
Bartalis János: Idő, ne fuss! 
Móricz Zsigmond: Úri muri 
Camus: A pestis 
Ivo Andrić: Híd a Drinán 
Ige és igézet (Palocsay Zsigmond versei) 
Majtényi Erik: Szobrot álmodtam 
Jorge Semprun: A nagy utazás 
Brecht legszebb versei 
Fodor Sándor: Csipike, a gonosz törpe
SZÍNHÁZI ŐRJÁRAT [pdf, 585k] [doc, 478.2k]Zárt világ — a dráma 
A dráma paradoxona 
Ki is az a színházi szakember? 
A szatmári színház Romeo és Júliája korabeli színpadon 
Komédia, tragédia és rendezői felfogás 
„Dühöngő” szatmáriak (Osborne-bemutató a szatmári színházban) 
Az elvont eszme bűne (Deák Tamás: Demetrius) 
Hagyományosabb jobb lett volna (Caragiale: Az elveszett levél) 
Bernard Shaw: Sosem lehet tudni 
Főszereplő: a rendező (A Lear király a bukaresti Nemzeti Színházban) 
Ezek a képmutató bolondok (Mazilu-bemutató a Bulandra Színházban) 
A régvárt korszerűség (Nagy István Özönvíz előtt) 
A közönség igénye avagy miből lesz a cserebogár? 
ELVEK ÉS VITÁK [pdf, 552k] [doc, 465.4k]Fiatal íróinkról 
Kin nevet és kit nevettet Benczédi? 
Fülszövegek dicsérete 
Tatárjárás a műbírálatban 
Ki fetisizál? 
Vélemény és igazság 
Áldott középfok 
Provincia és nagyvilág 
Jegyzetek a korszerűségről 
Halhatatlan emberiség — esendő emberiség 
Irodalomkritika — renoválás miatt zárva 
A szegény antológia-szerkesztő panaszai 
A művészet kedélye 
Kultúra-pasztillák 
Kinek írok? 
Mit kíván a nép? 
Íróságom bölcsőhelye
MINIATŰRÖK AZ ÓRIÁSRÓL [pdf, 444.4k] [doc, 364k]Miniatűrök az óriásról 
1. Zavaros monológ kérdőmondatokban 
2. Viszolygó monológ a nagybetűs Szépségről 
3. Kárörvendő monológ a csúffá tett Szépről 
4. Értekező monológ a Szépség és a szépség dialektikájáról
Közgyűlés után 
1. Az író és az ő érdemrendje 
2. Az író és az ő méltósága 
3. Az író és az ő Szakmája 
4. Az író és az ő adminisztrátora 
Nemzedékről — öt tételben 
Első tétel: Hogy is volt azokkal a fiatalokkal? (Largo) 
Második tétel: Az érdek játékai (Molto vivace) 
Harmadik tétel: Kik azok a nonkonformisták? (Allegro aperto) 
Negyedik tétel: Kik állnak az Új partjainál? (Allegro ma non tropo) 
Ötödik tétel: Vallomás magamról és egy áldozati nemzedékről
(Majestuoso) 
Parabolák 
1. Platón és Donysios párbeszéde 
2. A garnizon költője 
3. Egy kisiparossá vedlett céhlegény klapanciái 
A közelnézet optikája 
HÁROM LEKTORI VÉLEMÉNY [pdf, 343.7k] [doc, 252.9k]Dsida Jenő: Rettenetes virágének
Tóth Sándor Gaál Gábor-utószavához
Hervay Gizella: Ez van
A kiadásról (Tóth Sándor)
 [pdf, 297.5k] [doc, 263.7k]JegyzetekFöldes László irodalmi munkássága (Gáspár Sándor)